A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után

1. A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulása Kutatásvezető: Berényi Dénes akadémikus (NKFP)

2. Az előadás szerkezete • Röviden a kutatásról: • Időhorizont: 1990-2001 • Metodika (IKA, AKA, MKM/OM, MTA DOMUS és Arany János Közalapítvány+mélyinterjúk,empirikus felmérés stb.) • A magyar nyelvű felsőoktatás térszerkezetének történelmi változásai • Szakaszai: • Trianon előtt – lassú kiépülés • A két világháború és a diktatúra korszakában stagnálás • 1990 után lázas, de stratégia nélküli fejlesztés • Problémák: • ösztöndíjas invázió, kihelyezett tagozatok • az alapítványi egyetemek helyzete

3. Felsőoktatási intézmények Trianon előtt

4. Magyar felsőoktatási intézmények(1922-1990)

5. Magyar felsőoktatási kezdeményezések(1991-től)

6. (Részben) magyar nyelvű állami és alapítványi felsőoktatási intézmények

7. A kutatás legfőbb kvantitatív jellemzői • Szerbia/Vajdaság • A háború okozta problémák: embargó, tömeges migráció, belső ellentétek • Az újvidéki egyetem ellenállása, • Szlovákia/Felvidék: • A szétválás utáni belső zavarok, a meciari kisebbségpolitika • A felsőoktatók közötti érdekellentétek: Pozsony, Nyitra • Magyarországi fejlesztési zavarok: a kihelyezett tagozatok logikája • Románia/Erdély: • Nagyvárad originalitása • Erős székelyföldi lobbiérdek (Kozma Tamás) • Ukrajna/Kárpátalja: • Tudatos, stratégiailag megalapozott fejlesztés

8. A vajdasági támogatások

9. A romániai/erdélyi támogatások

10. A szlovákiai/felvidéki támogatások

11. Az ukrajnai/kárpátaljai támogatások

12. Magyarországi támogatások

13. Demográfiai folyamatok • Eltérő adatsorokkal rendelkezünk a szomszédos országok vonatkozásában • Románia esetében lehetett a legpontosabb előrejelzést megadni, mert ott rendelkezésre álltak korévenkénti bontásban az adatok • Szlovákia és Szerbia-Montenegró tekintetében 5 éves bontásban álltak rendelkezésre az adatok • Ukrajna esetében sajnos nem álltak rendelkezésemre részletes adatok, ezért az iskoláskorú populáció számát a magyarok vonatkozásában nem lehetett kiszámítani. Ezért Kárpátalja tekintetében végeztünk számításokat.

14. A magyarság számának alakulása a Kárpát-medencében A népszámlálások megközelítőleg azonos időpontban történtek • Románia: 1992 – 2002 (1 624 959 fő - 1 434 377 fő) • Szlovákia: 1991 – 2001 (567 296 fő - 520 528 fő) • Ukrajna: 1989 – 2001 (163 111 fő - 156 600 fő) • Szerbia-M.: 1991 – 2002 (343 942 fő - 293 299 fő) • Összesen: 2 404 804 fő Fogyás: 294 504 fő

15. Felvidék

16. Erdély

17. Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

18. Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

19. A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

20. A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

21. A vajdasági magyar iskoláskorú populáció alakulása

22. Kárpátalja iskoláskorú populációjának alakulása

23. A magyar iskoláskorú populáció fogyásának mértéke Vizsgált periódus: • Középiskolás korúak: 2001/02-2016/17 • Egyetemista korúak: 2001/02-2021/22

24. Fejlesztési irányok • Szükséges nem csupán a felsőoktatás, de a közoktatás fejlesztésében is hangsúlyos szerepet vállalni • Új irányvonalak: • Hangsúly az intézménymenedzsmenten • Felnőttképzés kiterjesztése (közép- és felsőfokú intézmények szintjén) • Rugalmas kínálatépítés a közoktatás, szakképzés és felsőoktatás szintjén is

25. A határon túli felsőoktatás fejlesztésének szükséges irányai A bolognai folyamat következményei – Európai Felsőoktatási Tér Hatásai a magyar felsőoktatási rendszerre –„Egységes magyar felsőoktatási tér?” A határon túli magyar felsőoktatási intézmények telepítésének tapasztalatai - II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász - Sapientia Egyetem, Erdély - Selye János Egyetem, Rév-Komárom A vajdasági magyar intézménytelepítés lehetőségei – a munkaerőpiac szerepe

26. Köszönöm figyelmüket! Egyed Albert egyeda@mmi.hu