1 / 13

2. A logika története

2. A logika története. Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae Conclusio Syllogismus Veritas Falsitas Problema Insolubilia. A klasszikus logika fejlődése. Tradicionális logika Antik logika Peripatetikusok Eleiaiak , megaraiak , sztoikusok Középkori logika

ifama
Download Presentation

2. A logika története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 2. A logika története • Gregor Reisch  1503  • Typuslogice • Premissae • Conclusio • Syllogismus • Veritas • Falsitas • Problema • Insolubilia

  2. A klasszikus logika fejlődése • Tradicionális logika • Antik logika • Peripatetikusok • Eleiaiak, megaraiak, sztoikusok • Középkori logika • Skolasztika • Humanisták, racionalisták • Modern logika • Szimbolikus logika • Matematikai logika

  3. 2.1. A tradicionális logika • Részei: az arisztotelészi és a középkori logika • Fogalom – ítélet – következtetés elmélete • A szillogizmus elmélete • A logika nem segít hozzá új információkhoz, csupán a meglevő információkat teszi egyértelművé • Formális logika • Célja: következtetések helyességének biztosítása és ellenőrzése, az igazság elérése

  4. Az antik logika útjai • Bizonyító premissza: igaz, vagy igaznak elfogadott állítás ↓ bizonyítás(demonstráció, deduktív levezetés) ↓ logika, matematika, geometria • Dialektikus premissza: a bizonyosságot nélkülöző állítás ↓ dialektika ~ vitatkozás ↓ érvelés (argumentáció) ↓ retorika, filozófia

  5. 2.1.1. Arisztotelész • Organon (= eszköz, szerszám) • Katégoriák (az állítható dolgok; fogalmak) • Herméneutika (kategorikus & modális állítások) • Első analitika (következtetések; a szillogizmus) • Második analitika (a bizonyítás a tudományban; alkalmazott logika) • Topika (bizonyító – dialektikus (valószínű) – erisztikus (nek látszó) szillogizmusok; érvelés) • Szofisztikus cáfolások (ál-érvelés, ál-bizonyítás)

  6. 2.1.2. Nem-arisztotelészi logika • Szókratész tanítványai •  Platón Arisztotelész •  megarai Eukleidész  Eubulidész dialektikus, erisztikus iskola; paradoxonok • eleai Parmenidész  Zénón dialektika: létező – látszat – aporiák •  Antisztenész Khrüszipposz sztoikusok az elemi kijelentéslogika megalapozása

  7. 2.1.3. Skolasztikus logika • Előzmény: görög Arisztotelész-kommentárok (az utolsó jelentős szerző: Boethius) • Előzmény: arab arisztotelianizmus (Avicenna) • logicaantiqua: az Organon újrafelfedezése • Logicamodernorum: az új „terminista” logika (az első jelentős szerző: Petrus Hispanus) • A katalizátor: az egyetemek – a skolasztika • A háttér: a realizmus – nominalizmus vita

  8. Ami változott a középkorban… • A terminusok elmélete  logikai szemantika • Írott nyelv • logikai állítások (logikai ítéletek)beszélt nyelv • „mentális” nyelv : „fogalom” (ideális; univerzális) • A konszekvenciák elmélete • feltételes állítások ( igaz) • következmény-viszonyok( érvényes) • Az insolubilia (paradoxon, szofizma) problémája • hamis állítások • a hamisságról szóló állítások

  9. … és ami nem • A kijelentés-logika alapjai • kategorikus állítások: egzisztenciális, univerzális, szinguláris • hHipotetikus állítások • A szillogizmusok elmélete • de: logikai négyzet • de: tipizálás, elnevezés

  10. Az újkor logikája • Humanisták – Port Royal: Pszichologizmus • Tradicionalisták – Petrus Ramus: hagyomány • Racionalisták – Descartes: ismeretelmélet • Filozófusok– Kant, Hegel: antiformalizmus • Matematikusok – Leibniz: matematizálás •  az út a modern logika felé • Monászok • Lehetséges világok • Logikai kalkulus mint szintaktikai levezetés

  11. 2.2. A modern logika • A teljesítmény: a logika mint formális, mesterséges nyelv kimunkálása. A lépései: • Algebrai logika • George Boole (1815 – 1864) : osztálykalkulus • Szimbolikus logika • GottlobFrege (1848 – 1925) : kijelentéskalkulus • Matematikai logika • Bertrand Russell (1872 – 1970) : szimbiózis

  12. 2.2.1. A szimbolikus logika • Nemcsak a nyelvi kifejezések tartalmától való elvonatkoztatás (= formális logika) • Nyelvi jelek szimbólumokkal helyettesítése • Szimbolikus kalkulusok kidolgozása • Egy mesterséges, formális nyelv • megszabadulás a természetes nyelv homályosságától és többértelműségétől

  13. 2.2.2. A matematikai logika • „Logicizmus” : a matematika bekebelezése • Matematikai módszerek bevezetése • szimbolikus algebra kidolgozása • Halmaz, reláció, függvény fogalmai • Matematika, szemiotika, logika szimbiózisa • Alkalmazott matematikai logika • az informatika megalapozása • Nem-klasszikus logikai rendszerek születése

More Related