A Bangemann-jelentés

1. A Bangemann-jelentés Zskf 2005.04.10

2. Miért épít az EU információs társadalmat? • 1. A versenyképesség zálogát látja benne, USA-val és a Távol-keleti régióval próbál lépést tartani (1992: Szingapúr, „Intelligens sziget koncepció”) • 2. Szervezeti hátterét adja az integrációs folyamatnak. A különböző politikai szintek (lokálistól az Uniósig) közötti kommunikációs folyamatnak a hatékonyabbá tételét célozza. Lehetőséget ad a kormányzat, a piaci szereplők, a civil szféra és az állampolgárok közötti kapcsolatok egységes rendszerbe ötvözésére

3. Miért épít az EU információs társadalmat? • 3. Földrajzi távolság áthidalása • 4. Multikulturális állam-konglemerátumában egyre égetőbb szükség van az információk online áramoltatására • 5.Az Európai Unió tagállamának információs társadalom fejlettsége szétszakadozott, egy többsebességes Európa képe bontakozik ki: egységes irányvonalat kell adni, a különböző fejlettségi szinteket egy mederbe terelni • 6. széttagolt Európa újraegyesülésének történelmi esélyét is felkínálja

4. Miért épít az EU információs társadalmat? • 7. Legitimációs alapot nyújt számára: a Montánunió, a Római Szerződés megkötése idején,az EGK működésének első éveiben a közvetlen legitimáció problémája nem merült fel, a szupranacionalista hivatalnokok-politikusok az integrációt jóléti vállalkozásnak tekintették, melynek sikeres automatikusan teremt majd tömegbázist

5. Miért épít az EU információs társadalmat? • 1966: a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés volt a mérföldkő, ettől kezdve legitimációs elméletek kialakulásának adott utat • Legitimációs elméletek: • jólét és legitimáció, • politikai legitimáció, • alkotmányosság és joguralom, mint legitimáció

6. Miért épít az EU információs társadalmat? • 8. A kapcsolatok bizonyos szinten túli mélyítését ellenző nemzetállamok ellenállása miatt: szuverenitásuk csökkenéseként fogják fel az integráció kiteljesedését és ezért csak korlátozott mértékben támogatják az Unió hatáskörének a kibővítését • 9. Az európai integrációs folyamat elbürokratizálódása miatt, ami a demokratikus deficit létrejöttét eredményezte

7. Miért épít az EU információs társadalmat? • Demokratikus deficit: a törvényhozások részét képező hatáskörök tagállami szintről közösségi szintre – de nem a választott testület, azaz EP hatáskörébe -történő átruházása. A közösségi politika kizárólagos szereplőivé a végrehajtó hatalmi ág képviselői, ill. a közösségi és nemzeti tisztviselők váltak.

8. Miért épít az EU információs társadalmat? • Napjainkra a demokratikus deficit intézményi deficitté alakul át és megjelenik az átláthatósági deficit (a döntéshozatal bonyolultságából és informális jellegéből adódik), valamint a politikai deficit (a döntéshozatal túlzottan technikai jellegéből adódik)

9. Miért épít az EU információs társadalmat? • Megoldás: Közösségi szintű demokrácia megteremtése • 1. Az EU parlamentarizálása • 2. Bizottság mint politikailag felelős testület • 3. Hálózati állam koncepció érvényesítése • 4. Szubszidiaritás elve

10. Az EU információs társadalomépítésének kezdetei • Az Európai Unió információs politikájának gyökerei még a Közös Piac hetvenes évekbeli történetében kereshetők • 1978: elsőötéves kísérletiprogram, amelynek témái között szerepelt az információs társadalom • Az első egész társadalmat érintő átfogó informatikai program pedig a nyolcvanas évek elején Franciaországban indult el, ez volt a Minitel-rendszer

11. Az EU információs társadalomépítésének kezdetei • A későbbi európai információs stratégia mégis az Európai Unió bizottsági rendszeréből nőtt ki • Összekapcsolja a korábban különálló területként kezelt információs infrastruktúra fejlesztését, a társadalom egyes területeinek informatizálását és az információs iparfejlesztést

12. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Európa számára az információs szektor kezdetben az Egyesült Államokkal és a Japánnal szemben folytatott versenynek egy új, elsősorban technológiai vetülete volt – egészen a kilencvenes évek közepéig, amikortól egyre inkább egy átfogó fejlesztési politika keretévé vált.

13. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • 1993 decemberében a brüsszeli Európai Tanács felkért egy szakmai szakértői csoportot, hogy készítsen jelentést az információs társadalomról és fogalmazzon meg konkrét javaslatokat az információs fejlődés előmozdítására. • A szakértői anyag 1994-ben látott napvilágot és Bangemann-jelentés néven vált híressé

14. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • 6 fejezetből álló, 32 oldalas dokumentum • Legfőbb üzenete: • A vállalkozói szektor erősítése • Közösségi szabályozás, jogszabályi harmonizáció • Több közpénzt vagy pénzügyi támogatást, dotációt illetve protekcionizmust vagy dirigizmust azonban ez nem jelent

15. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • A jelentés hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács aktívabb beavatkozására van szükség az európai vállalkozások nemzetközi versenyképességének megőrzéséhez • A liberalizációs folyamat felgyorsítása szükséges • De biztosítani kell a működő szolgáltatások működésének fenntartását és egységességét

16. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • A politikai beavatkozáson túl azonban a jelentés kiemelte, hogy az információs infrastruktúra kiépítésének és működtetésének finanszírozása elsősorban mégiscsak a privátszektor felelőssége

17. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Tíz alkalmazási célterületet jelölt meg: • távmunka, • távtanulás, • egyetemközi és kutatóközpontok közötti hálózatok, • telematikus szolgáltatások a kis-és középvállalkozások számára, • közúti közlekedési menedzsment rendszerek, • és légi közlekedési ellenőrzés, • egészségügyi hálózatok, • a tendereztetési folyamatok számítógépesítése, • egy egész Európát átfogó kormányzati hálózat, és végül • városi információs szupersztráda kiépítése.

18. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Ezeken a területeken fogalmaztak meg elsősorban gazdasági vonatkozású ajánlásokat, melyek három nagy csoportba sorolhatók: • Szabályozás: A javaslatok előrelépést sürgettek a szabályozás terén – ami főleg összehangolt liberalizációs politikát jelentett, a díjszabások rendezését és az adóterhek csökkentését.

19. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • További intézkedések írt elő az akcióterv a következő területeken: • az univerzális szolgáltatások meghatározása és gazdasági hátterének megteremtése, • összekapcsolódás (interconnection) és interoperabilitás biztosítása, • szellemi tulajdonjogok védelme, • elektronikus és törvényi védelem, • média-ellenőrzés és • nemzetközi jogi vonatkozások (pl. bővítésre váró országokkal kapcsolatosan)

20. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Infrastruktúra és alapszolgáltatások: Az Európai Bizottság szándékai szerint a magánszektor kezdeményezéseinek katalizátoraként kíván működni elsősorban az újonnan (1994 decemberében) felállított Információs Társadalom Projekt Iroda (Information Society Project Office – ISPO) révén

21. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Társadalmi és kulturális szempont: az akcióterv szakértői csoport felállítását kezdeményezi az információs társadalom privát, szakmai és közéleti hatásainak elemzésére, hogy további lépéseket tehessenek. A cél az európai nyelvi valamint kulturális sokszínűség és különbözőség megőrzése.

22. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Az információs társadalom promóciója: az információs társadalom lehetőségeinek és veszélyeinek ismertetése kiemelkedő feladat, mind a társadalom egésze, mind bizonyos szűkebb csoportok számára.

23. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Az 1994-ben kibontakozó Európai Uniós információs politika tehát elsősorban gazdasági, másodsorban jogi-szabályozási és harmadsorban promóciós feladatként értelmezte az információs társadalommal kapcsolatos tennivalókat. A legfontosabb kulturális és szélesebb társadalmi kihívások terén azonban lemaradás érzékelhető, hiszen 1994-ben még csak elhatározták, vizsgálódni fognak ezen a téren, miközben a többi területen már jelentős előrelépéseket értek el

24. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • A Bangemann-jelentésben a legfontosabb a versenyszellem, az a hit, hogy a szabad, de jól szabályozott egyenlő feltételekkel zajló versengés építheti fel a legjobb információs társadalmi formációt. A bangemanni javaslatoknak a hátterében az a feltételezés állt, hogy az információs forradalom új piacokat hoz létre, és egyben megváltoztatja a gazdaság működésének logikáját.

25. Az első válasz: a Bangemann-jelentés • Olyan ideológiai nézőpontot képviselt a jelentés, amely az információs társadalmat inkább szűken, csak gazdasági vonatkozásaiban látta és láttatta • Az akcióterv eredetileg az 1994-es és 1995-ös évekre írt elő feladatokat, de folyamatosan felülvizsgálták. 1996-ban az akciótervet átnevezték folyamatos akciótervvé és hatályát kiterjesztették egészen 1998-ig. Érvényét csak az őt felváltó eEurope akcióterv megjelenésével vesztette el.

26. A Bangemann-korszak eredményei • A Bangemann-korszak végén, 1999-ben az európai információs és kommunikációs technológiai piac fejlődése volt a legnagyobb arányú a világon. Az EITO adatai szerint 1999-ben az ICT hardver, szoftver és szolgáltatás-piaca 9,9 százalékkal bővült Nyugat-Európában, így értéke elérte a 435 milliárd eurót.

27. A Bangemann-korszak eredményei

28. A Bangemann-korszak eredményei • Ugyanakkor azonban Európa több információs és kommunikációs terméket importál, mint amennyit exportál. Sem a hardver, sem a szoftver piacon nincsenek igazán olyan hatalmas európai cégek, amelyek lényegesen bele tudnának szólni a verseny egészébe, miközben egyes területeken azért vannak szép eredmények – például a Bull, a SAP és a Siemens révén. De az összes nagy operációs rendszert gyártó cég amerikai, így a Microsoft, a Novell és az Oracle is.

29. A Bangemann-korszak eredményei • Ugyanakkor az előbbi képet árnyalja, hogy Nyugat-Európán belül is nagyok a különbségek, a piac több mint 2/3-át ugyanis 4 ország birtokolta 1999-ben:

30. A Bangemann-korszak eredményei

31. A Bangemann-korszak eredményei • A sikerországok már a kilencvenes évek közepén – a Bangemann-jelentéssel egy időben – kidolgozták saját információs stratégiáikat, így például Dánia, Finnország. A stratégia folyamatos felújítása révén ezek az országok azóta is élen járnak a folyamatokban • A hangsúly fokozatosan a PC-ellátottság növelése és az Internet-gazdaság fejlesztésére helyeződött

32. A Bangemann-korszak vége • A szakmai jelentésgyártás és a politikusi konferenciák helyett az európai információs politika 1998 végére a szélesebb közönséghez kezdett el szólni. Megkezdődött a jelszavakon túl is az emberek bevonása az információs társadalomba. A politikacsinálók kezdték komolyan venni az „információs társadalom mindenkinek” elgondolást

33. A Bangemann-korszak vége • A társadalmi jellegű információs politikai fordulatnak már csak deklarálnia kellett önmagát, amit az eEurope-pal meg is tett • 1999-ig az információs politikai intézkedések gazdasági célúak, az ekkor készült elemzések, valamint a retorika pedig társadalmiak voltak, addig 1999-től ez megváltozott: az addig csak inkább papíron létező társadalmi érzékenység kezdett a konkrét akciókban is testet ölteni

34. Kreatív feladat • A „miért épít az EU információs társadalmat” valamelyik pontjának kibontása és elemzése

35. Köszönöm a figyelmet! juhasz.lilla@ittk.hu