Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban

1. Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban

2. A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése hagyományos felfogás szerint • lényege: a gazdasági növekedés • minden társadalom esetében azonos szakaszokon keresz-tül valósul meg • a nemzetközi gazdaság → a nemzetgazdaságok egymás-tól függetlenül fejlődtek, majd közöttük külgazdasági kap-csolatok alakultak ki

3. A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése fejlődés-gazdaságtan • a gazdasági elmaradottság okaival, leküzdésének feltéte-leivel foglalkozó tudományág • a II. világháború után vált ki a közgazdaságtanból • a felszabaduló gyarmatok elmaradottságának leküzdésé-hez: - gazdasági növekedés - de: strukturális és intézményi változtatások is (!) → a fejlődésnek nemcsak gazdasági, hanem más jellegű aspektusai is vannak

4. A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése (pl.: társadalmi, emberi, politikai, intézményi, kulturális tech- nikai és egyéb, természeti feltételek) • eleinte: a fejlődés csak a fejlődő országokra vonatkozik fejlett országok: folyamatos mennyiségi növekedés • 60-70-es évek: a fejlett országok egyensúlyi problémái →a fejlődés a fejlett gazdaságokra is értelmezhető

13. A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei A nemzeti fejlődésben külső és belső tényezők is szerepet játszanak: • az adott nemzetgazdaság belső integráltsága - a gazdasági szereplőket összekötő input-output kap-csolatok fejlődése - a társadalmi kohézió erősödése • a világgazdaságban kialakult kölcsönös, nem szim-metrikus függőségek

14. A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei • gazdasági mutatók pl.: az 1 főre jutó hazai vagy nemzeti termék (GDP vagy GNP), illetve az 1 főre jutó nemzeti jövedelem • strukturális és dinamikus mutatók pl.: a különféle gazdasági ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, ill. a gazdasági növekedés üteme (GDP ill. 1 főre eső GDP)

15. A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei • szociális, közegészségügyi, táplálkozási valamint kulturális mutatószámok pl.: a társadalmon belüli jövedelemeloszlás egyenlőtlen-sége (Gini-koefficiens), halálozási és születési ráta, az analfabéták illetve az írni-olvasni tudók aránya • Emberi Fejlődési Index (HDI) – ENSZ, összetett mutató - az 1 főre eső nemzeti jövedelem, az 1 főre eső GNP - a születéskor várható élettartam - a felnőtt írástudó népesség aránya

16. Az egyes országok Emberi Fejlődési Indexe

17. A versenyképesség értelmezése A gazdasági életben a verseny különböző szintekre vonat- kozhat: • egyes termékek és szolgáltatások (ár, minőség, piac-kutató, marketing- és reklámtevékenység, értékesítési hálózat) • egyes vállalatok (aggregát profitráta, piaci részesedés, tőkevagyon, új kutatási eredmények és technikák, mun-kaerő)

18. A versenyképesség értelmezése • az egyes országok világgazdasági versenyképességé-nek elemei: - fejlődés dinamikája - külső fejlődési erőforrások bevonása - a TNC-k országba való becsalogatása - a világ, illetve a régió összexportján belüli részesedés növelése - a világgazdasági pozíció javítása a legfontosabb az emberi tényező szerepe(!) • az országokon belüli régiók • az integrációs szervezetek

19. A nemzeti versenyképesség mérőszámai Nehéz mérni, nem elég egyetlen mutatószám → több muta- tószámból álló indexek: • növekedési versenyképességi index (GCI) a nemzetgazdaságok közép-és hosszútávú növekedésé-re ható tényezőket veszi figyelembe - az ország makroökonómiai stabilitása - korrupció mértéke, jogi viszonyok állapota - technológiai színvonala

20. A nemzeti versenyképesség mérőszámai • üzleti versenyképességi index (BCI) a fenntartható termelékenységi színvonalat meghatározó mikroökonómiai feltételeket értékeli - a vállalatok stratégiájának kifinomultsága - a mikroökonómiai üzleti környezet minősége