Munkaerőpiac és képzés

1. Munkaerőpiac és képzés Dr. Fábri György Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásvezető

2. A provokáció: „A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a "jövőben", feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.” (Peter Drucker; Forbes 1997)

3. Új gazdasági tendenciák és képzési elvárások • munkaerőpiac nemzetközivé válik • termelési kultúra helyiértéke megnő, jellege standardizálódik • a politikai-társadalmi közeg kiegyensúlyozottsága elsődlegessé válik a tőkebefektetésben • a szellemi hozzáadott érték termelése átlépi a nemzeti határokat • gyakorlatias és rugalmas tudáselemeket igényel a termelés • általánossá válik az átképzési igény • a végzettségek iránti elvárások módosulnak • a diploma, felsőfokú képzettség relatív versenyelőnye megnő Európában • az egyetemek-főiskolák technológiai fejlesztő hellyé válnak

4. A képzés alapelemeinek változása • történeti visszatekintés: praktikus tudás és elméleti képzés viszonyának változásai • a kulturális funkció súlya csökken a tudástőkét adóhoz képes • a nemzeti funkció a nemzetköziesedés hatására átalakul • a versenytér részben nemzetközivé válik • az intézmények és az oktatók finanszírozásában csökken az állami felelősségvállalás • elitcsoportok érdekérvényesítő erejének módosulása, szakterületi presztízsek elmozdulása

5. zárt képzési keretek fellazulása: • idő • tér • hely • tematika • intézmény

6. „Másodgenerációs technikák” • A képzés, mint szolgáltatás • Klasszikus szerveződés, mint kompetitív hátrány • Identitásőrzés az „outsourcing” segítségével

7. Mindentudó kulcsszavak: • munkaerőpiac ? • munkaadók ? • képzési elvárások ? Bologna

8. A munkaerőpiaci elvárások mítosza

9. Munkaadói elvárások • általánosak • kiérleletlenek • cég- és munkakör-specifikusak • ellentmondásosak

10. Elvi problémák: • Munkaerő-szükséglet korlátozott tervezhetősége • Szaktudások piaci értékének változékonysága • Kompetenciák elsajátításának többféle útja • Akadémiai és praktikus képzési logika eldöntetlen versenye • Egyéni életstratégiák sokfélesége

11. „Bologna” belső ellentmondásossága az egyetemi képzés körében, a munkaerőpiaci igények szempontjából: Első szint képzési tartalma általános tájékozódás, alapismeretek vagy munkaerőpiacon használható praktikus képzettség ?

12. Jelzésértékűa munkaadók feltűnő távolmaradása a Bologna-vitától!

13. Néhány EU ország innovációját jellemző tényezői (2004)

14. IT és távközlési kiadás / GDP 1,6 Induló kockázati tőke a GDP arányában Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban 1,4 1,2 1,0 USPTO szabadalmak 1 M lakosra Állami K+F ráfordítás a GDP arányában 0,8 0,6 0,4 0,2 Foglalkoztatottak a high-tech EPO szabadalmak 1 M lakosra 0,0 szolgáltatásokban Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában Diplomások aránya Új TéT diplomások Felnőttképzésben résztvevők aránya EU15 = 1 Innovációs ráfordítások az árbevétel arányában HU/EU15

15. A munkaerőpiac legnagyobb számú szereplőinek véleménye a hallgatók

16. Változott-e pályaválasztási elképzelése?

17. INTÉZMÉNYI SEGÍTSÉG AZ ELHELYEZKEDÉSBEN?

18. Hol tud elhelyezkedni?

19. Hol szeretne dolgozni?

20. Tervez-e a diploma megszerzése után külföldi munkavállalást?

21. Elhelyezkedési esély a szakterületen belül

22. Elhelyezkedési esélyek családi háttér szerint

23. Az intézmény értékelése az Európai Unió felsőoktatásához viszonyítva

24. Milyen esélyt nyújt a diploma az elhelyezkedéshez?

25. Milyen esélyt nyújt a diploma az elhelyezkedéshez?

26. Diploma elismertsége – műszaki főiskolák

27. Diploma elismertsége – műszaki főiskolák

28. Diploma elismertsége – tanító- és óvóképző főiskolák

29. Tanárképző főiskolák - TTK

30. Gazdasági főiskolai karok

31. Jogi karok

32. Köszönöm figyelmüket! Budapest, 2005. november 4.