A KÖZVETLEN KERESKEDELEM

1. A KÖZVETLEN KERESKEDELEM

2. Közvetlen kereskedelem típusai • Helyi, fenntartható rendszerek (általában kisméretűek) • Fair Trade – Méltányos kereskedelem • Saját termékkel rendelkező, közvetlen értékesítő hálózatok, melyek részben fenntarthatóak

3. 1. A NAGYOBB KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉSI HÁLÓZATOK

4. Nagyobb közvetlen értékesítési hálózatok • Saját termékkel rendelkező, közvetlen értékesítő hálózatok, melyek részben fenntarthatóak • A fenntarthatóság az értékesített termékeken és a hálózatszervezés módján múlik (%) Példák: ÖKONET, Forever Living

5. 2. A FAIR TRADE – A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM

6. Így hangzik a neoliberális dogma a mezőgazdasággal kapcsolatban: Ma Európában a népesség kb.3 %-a dolgozik a mezőgazdaságban, ami 1,9%-kal járul hozzá a GDP-hez. Ehhez képest az európai uniós kiadások 40%-a a mezőgazdasági támogatásokra megy el. Mégis, az Európa-szerte radikalizálódó gazdamozgalmak dühödten tiltakoznak a támogatások csökkenetése ellen, ahelyett, hogy összekapnák magukat, és végre versenyképessé válnak.

7. Vajon hova vezet ez??? Eszerint a mezőgazdaság legnagyobb problémája ebben a rendszerben, hogy még nem eléggé liberalizált, az elenyésző számú agrártermelő önző érdekei miatt. Arról ritkábban hallani ezen érvelés keretein belül, hogy a világ népességének 58%-a tartozik ehhez a szűk réteghez. Ha a mezőgazdaság - ad absurdum - globális szinten olyan „hatékonnyá” válna, mint Európában, akkor a világ népességének fele megélhetés nélkül maradna. Arról tehát, hogy ez a rendszer hová vezet, csak félénk jóslatok születnek.

8. Az út vége, az „eredmény”: • Nincstelen tömegek • Az intenzív mezőgazdaság által lepusztított tájak, környezet • A fentiekből adódó komoly környezeti-, szociális- és gazdasági problémák

9. A lehetséges megoldás: A FAIR TRADE, A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM

10. Fair Trade – Méltányos kereskedelem • Környezetvédelmi szempontok maximális betartása • Ember- és munkavállalói jogok maximális betartása • A gyermekmunka teljes tiltása • A kereskedelmi lánc lerövidítése • A termelő az ár minél nagyobb %-át kapja meg • Elsősorban, de nem kizárólagosan a harmadik világbeli termelők segítése • M.o.: kávé, tea, kakaó, perzsa szőnyeg

11. Helyi közvetlen kereskedelem 1. Helyi, közösségi alapú rendszerek: • Lokális, egy településre koncentráló • Kistérségi • Falu-város • Valamilyen közös érték alapján szerveződő, közösségi, részben helyi rendszerek 2. Fenntarthatóság, minőségi/mennyiségi korlátok

12. 3. A HELYI KÖZVETLEN KERESKEDELEM

13. Szerveződési szempontok A vásárlók részéről: • Egészséges, megbízható termékek • Szociális szempontok A vásárlók részéről: • Biztos piac, kiszámítható kereslet • Folyamatos jövedelem egész évben

14. Főbb típusok A különbség a zöld dollár/forint alkalmazásából adódik. • CSA: Közösség által támogatott mezőgazdaság – Communinity Supported Agriculture • LETSystem: Helyi Foglalkoztatási és Kereskedelmi rendszer (Zöld dollár/forint bevezetése)

15. A mezőgazdaság problémái -1. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer előállítás manapság igen ellentmondásos terület. A termelők gyakran szembesülnek túltermelési válságokkal, alacsony felvásárlási árakkal, a vásárlók hiányokkal és csillagászati árakkal. A termelés nagyban függ az időjárástól, az ipari termékek árától, az aktuális kereslettől, kínálattól és még sok olyan tényezőtől, ami a termelő munkájának eredményét igen kockázatossá teszik. A jelenleg széleskörben alkalmazott termelési és terjesztési módszerekben a kockázatot kizárólag a termelő viseli.

16. A mezőgazdaság problémái – 2. Ahhoz, hogy a termelő nagyobb biztonsággal el tudja áruját adni kénytelen olyan vegyszereket, növekedés fokozókat, növényvédő szereket alkalmazni, amik a termék küllemét javítják, de a belső minőségét csökkentik, sok esetben az egészségre kifejezetten ártalmasak. Ez nem jó a vásárlónak sem, aki ízletes és egészséges termékeket szeretne fogyasztani.

17. A mezőgazdaság problémái – 3. A termelők és a vásárlók "közös kincse" a természet amely az élelmiszer termelés közege, alapanyagainak forrása és hulladékainak felvevője és lebontója. Az intenzív mezőgazdálkodási módszerek, amelyek a természet erőforrásait túlhasználják, hulladékaikkal a természeti környezet természetes lebontási képességet túlterhelik, a talajvizeket beszennyezik, a talaj termőképességét lecsökkentik, hosszú távon azt eredményezik, hogy egyre nagyobb energia és anyag bevitel mellett is a hozam egyre kisebb lesz. A hagyományos piaci csatornákon értékesített mezőgazdasági termékek vásárlóinak azonban nincs lehetőségük, hogy felismerjék e folyamatokat, hiszen ők csak végtermékkel találkoznak.

18. A mezőgazdaság problémái – 4. Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a rendszer igazából senkinek sem tökéletesen jó, sem a természetnek, sem a termelőnek, sem a fogyasztónak. Emiatt sokan keresnek új lehetőségeket.

19. A közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA) • A termelő és a fogyasztók egy állandó csoportot alkotva, kollegiális közösségben tevékenykedjenek, kooperáljanak. • Érdekeik egymást erősítik és nem egymás ellenében hatnak. • A termelő érdeke a stabil megélhetés, a vásárlók érdeke a biztonságos táplálék és • Mindkettőjük közös érdeke a környezetük biológiai termelékenységének, szépségének, egészséges állapotának fenntartása.

20. CSA A CSA elkötelezettséget kíván mindkét fél részéről, melynek eredménye az, hogy a vásárló garantáltan vegyszermentes, friss és ízletes zöldséget kap, míg a termelő biztosan el tudja adni a termékét. További előnye a rendszernek, hogy egy olyan kis és nyílt közösség jön létre, amely az emberi, közösségi kapcsolatok kibontakozásának is jó táptalaja.

21. CSA • Egyszerű rendszer: A termelő és a vásárló közvetlen kapcsolatban állnak • Csomag összeállítás: Általában 3 féle, kis-,közepes-, nagy- • Hálózat, „központi” igényfelmérés és elosztás • Elosztó/szervező pontok és házhoz szállítás

22. CSA továbbfejlesztési lehetőségei • Közös ill. megosztott munkavégzés • Közös (bio)gazdaság • Közösen üzemeltetett bio- vagy naturbolt

23. A CSA-rendszer előnyeitermelő számára • Közvetlen visszajelzés a vásárlóktól • Jó kapcsolat a vásárlókkal • A talaj termelékenysége nem romlik, javul • Közvetlen értékesítés • Állandó piac • Biztonságosabb megélhetés

24. A CSA-rendszer előnyeia vásárló számára • Friss, ízletes, egészséges, "házi" zöldségek, egyéb termékek • Biztos termék minőség (A bio hivatalos minősítése kiküszöbölhető, mégis biominőség!) • Csoportos tevékenység a közösség tagjaival • Kapcsolat a földdel, a környezettel

25. A CSA-rendszer előnyeia helyi közösségszámára • A pénz a közösségben marad • Tisztább ivóvizek, termékenyebb talaj • Egészségesebb, tisztább, vegyszermentesebb környezet • Barátságos emberi kapcsolatok a helyi közösségben • Harmónia a környezettel

26. A CSA-rendszer előnyeia környezetszámára • Kevesebb vegyszerhasználat • Fenntarthatóbb gazdálkodás • Kevesebb hulladék • Szebb tájkép • Harmónia az emberekkel

27. LETSystem – Helyi foglalkoztatási, kereskedelmi rendszer • A cserét nonprofit, sokközpontú, közösségi szintű alapra helyezi. • A cserét egy új, helyi pénzfajta, a „zöld-dollár/forint” kifejlesztésével teszi lehetővé, mely a helyi kereskedelmet serkenti • Csak hálózatban működik. A vevői és eladói szerepek folyamatosan cserélődnek • Nem feltétlenül mezőgazdasági központú • Nem csak termékek, hanem szolgáltatások is vannak a hálózatban • Fontos elem a „központi” árlista • Kevert rendszer (is lehet): Zöld pénz és „rendes” pénz

28. LETSystem tulajdonságai • Benne rejlő egyszerűség • Általa a pénz pontosan az marad ami -információ • Teljes decentralizáltság • Minden tranzakció személyes • Támogatja a kezdeményezést és az alkotóerőt, építi az önbecsülést és az önállóságot • Zölddollár a helyi gazdaságban, helyi forgalomra korlátozott • Visszaállítja az „adás” minőségét a modern kereskedő gazdaságban

29. Mit tehetsz Te?

30. Növeszd Magad • Ez nullára csökkenti az „élelmiszer-kilométerek” számát. • Ha csak pár gyümölcsfát vagy egy cserépnyi fűszernövényt nevelgetsz, az is segít visszaállítani a kapcsolatot a táplálékod természeti eredetével.

31. Helyi vagy bio? • Vásárolj biopiacon vagy termelői piacon. • A hazai választékot és lehetőségeket ismerve már az is nagy lépés, ha következetesen törekszik arra az ember, hogy legalább az egyik követelményt érvényesítse a bevásárlás során.

32. Igyekezz évszaknak megfelelő terményeket fogyasztani • A szezonális termények nemcsak messze a legfinomabbak és táplálóbbak, de fogyasztásuk a fenntartható szemléletnek is jobban megfelel.

33. Tájékozódj • Ismerd meg a hazai gyümölcs-tájfajtákat és az őshonos háziállatainkat. • Kérdezősködj az áru eredetéről, a termelés körülményeiről: remélhetőleg a kérdést magát jelzésnek fogja fel a helyben és vegyszermentesen termelt élelmiszer iránti igényre.

34. Keresd a Fair trade árut • Fair trade= méltányos kereskedelemből származó termék • Hazai boltokban igen ritka, de kávét, kakaót és teát egyre könnyebb találni: így biztosítod a kistermelő fair (igazságos) jövedelmét.

35. Kapcsolattartás • Kapcsolódj be a témával foglalkozó hazai civilszervezetek munkájában.