Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

1. Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 2/5

2. Az előadások témakörei • 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása • 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története • 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a közösség fehér könyve a növekedésről, foglalkoztatásról… (1993) • 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) • 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3. 2/5 Európa gazdaságtörténete, az európai és a magyar munkapiacok fejlődése

4. ”Elég paradox a helyzet. Mert ha egyes népek gazdagok, mások meg szegények, akkor a szegények miért nem veszik át azokat a módszereket és politikai intézkedéseket, amelyek gazdaggá tették amazokat?” – teszi fel a nyilvánvaló kérdést Cameron könyve elején Cameron, Rondo (1994) {1989} A világgazdaság rövid története Maecenas, Budapest

5. Kérdés • Tényleg, miért nem? ( 1/5 ea. válaszai)

6. Cameron (1994) válaszai; • Nincsen egyetértés abban, hogy mely módszerek vezetnek nagyobb jövedelemhez. • Az sem bizonyos, hogy azonos politikai – szakmai intézkedések különböző adottságú országokban azonos eredményekhez vezetnek, sok esetben inkább ennek ellentétje valószínűsíthető. Tehát a gazdasági intézkedések nem választhatók el a politikai felépítménytől, sem az adott ország földrajzi helyzetétől vagy kultúrájától. • Harmadrészt a kutatók és tudósok között nincsen egyetértés a gazdasági fejlődés operacionalizálható, egységesen és általánosan felhasználható elméleteiről. (pl. a humánerőforrás, infrastruktúra, cash flow, monetáris egyensúly, adópolitika stb. arányait, hangsúlyosságát számos elmélet máshogy látja)

7. „minden kornak új viszonyra kell lépnie az ókorral, hozzá kell mérnie magát.” (Nietzsche ) • Fejlődés nem azonos növekedéssel a gazdaság-, és foglalkoztatáspolitikában sem! • Mivel a foglalkoztatottság szerkezete, ágazati megoszlása egyenesen arányos a gazdaság fejlettségével, történeti, kulturális hagyományaiból adódó szabályszerűségeivel, a gazdaságtörténeti elemzések a foglalkoztatáspolitikai elemzéseknek is megkerülhetetlen alapját jelentik.

8. Akkor hát mit mérjünk, hogyan mérjünk? • Klasszikus: GDP (bruttó hazai termék) pl. Magyarország • GNI (bruttó nemzeti jövedelem) • HDI (humán fejlettségi index), ENSZ • QOL egyén jólétét mérő életminőség koncepció (Quality of Life Index), • GBH (Gross National Happiness) • BLI (Better Life Index), OECD …

9. Mit kezdjünk egyes országok teljesítményének összevethetőségével? • Pl. vásárlóérték paritás (PurchasingPowerParity) • Pl.2 Big Mac index (Bhután)

10. Az ENSZ HDI részindexei • születéskor várható átlagélettartam, • 15 év feletti lakosság írástudása, • az általános, középfokú és felsőoktatásba beiratkozottak kombinált rátája (Ezt azért fontos kombinálni, mert sok országban nem válik szét az oktatás három foka, pl. Oroszországban a 10 évfolyamos közoktatást 17 éves kortól a felsőoktatás követi.) • GDP/fő (US dollárban, vásárlóértéken számolva - PPP) • Születéskor várható átlagéletkor- részindex, • képzettségi részindex, • GDP részindex

11. Gazdasági növekedés vs. fejlődés • A gazdasági növekedés alatt az adott társadalom (ország, régió) által produkált összes javak és szolgáltatások (fizikai valójukban nem megfogható javak pl. oktatás, szaktanácsadás) előállításában mutatkozó tartós növekedést értjük. • nem azonos a fejlődés, emelkedő jólét és a haladás fogalmaival, • a fenntartható gazdasági fejlődés önellentmondásos fogalom, • a gazdasági növekedés mérésére nem alkalmas önmagában a GDP, • a növekedésre alapozott politikák világszerte kudarcot vallottak, • a gazdasági növekedés és a jólét közötti automatikus kedvező kapcsolatot semmilyen történelmi tapasztalat nem támasztja alá, • gazdasági politika nem lehet a kormányzat értelmes célja, csak eszköze (Dabóczi 1998)

12. Fejlődés, termelés, termelékenység • A gazdasági fejlődés fogalma olyan gazdasági növekedést jelent, amelyet lényegi szerkezetváltás és szervezeti átalakulás kísér a gazdaságban, s ez kihatással van a társadalom egészére is. • „A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési tényezőket.” (Cameron 1994 33 old.) • A termelékenység már eredményességet is kimutat a termelési folyamat és a ráfordított termelési tényezők viszonylatában.

13. Gazdasági fejlődés kiváltói • technikai haladás (mai szóval a K+F+I :Kutatás- Fejlesztés, Innováció), • munkaszervezés fejlődése (mai szóval a menedzsment, menedzselés, pl. HRM is), • a megnövekedett befektetés a humán tőkébe. • Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász korszakos találmánynak hívja azt a helyzetet amely, alapján adott termelési plafon fölé akkor léphet egy gazdaság, ha az alkalmazott technológia lehetővé teszi a továbblépést.

14. Gazdasági, társadalmi fejlődés tényezői (forrás: Pounds, Norman J.G. {1990}2003 15. o.

15. Munkapiacon: teremtő rombolás? „A vasút innováció a postakocsihoz képest. Schumpeter arra utal, hogy az új kombinációkkal általában nem ugyanazok lépnek fel, akik a régi kombinációkat uralták: a vasúttársaságok nem a régi lovas postakocsi-hálózatokból fejlődtek ki. Az új kombinációk rendszerint új vállalatokban testesülnek meg, amelyek a régiek mellé lépnek, versenyeznek azokkal, elszívják előlük az erőforrásokat, átveszik tőlük a vezető szerepet, kiszorítják őket a versenyből (111–112. o.). Az innováció tehát egyesek számára felemelkedést, másoknak lecsúszást jelent, beszéljünk akár vállalatokról, akár családokról, konkrét személyekről. „Teremtő (alkotó, teremtő) rombolásról” van tehát szó, hogy Schumpeter elnevezésével éljünk: valami elpusztul, és valami keletkezik”… (Bőgel 2008)

16. Ipari majd poszt ipari társadalmak • Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól, az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a mezőgazdaságból az iparba. • Majd a 1970-es évektől (1973, 1979 olajsokkok) az iparból a szolgáltató szektorba

17. A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok • gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép, robbanómotor), • új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom), • olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben (pl. bakelit), • tőkekoncentráció (nagyvállalatok kialakulása) és • munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatásai” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

18. A bérmunka társadalma Európában • textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) • Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

19. A bérmunkaviszony megszabja BÉR • A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY • A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY • A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

20. A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai(1900-2003) *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)

21. … és a folytatás; 2020-as, 2030-as évek • Palagáz (shalegas) kitermelése; Amerika újraiparosítása? : on-shoring • Emelkedő ázsiai bérek ; Európa, USA újraiparosítanak? • Ld. pl. Economic Outlook n° 1187 | Special Report | The Reindustrialization of the United States, 2013

22. Skill Forecasts - Europe Cedefop

23. Magyarország

24. Kérdések (2,3,4) • Akkor hát, ki mondja meg mit tanuljak, hogy mindig legyen munkánk? • A jövő kiszámítható? (vö. Beszélhetünk-e omnipotens szereplőről a munkapiacon?) • A világgazdaság ciklusokban működik, vagy egy emelkedő spirálban felfelé esetleg lefelé tart?

25. Köszönöm a figyelmet!