1 / 25

A fejlődő országok a világgazdaságban

A fejlődő országok a világgazdaságban. A „fejlődő országok fogalma”. Fejlett országok (OECD?) Szocialista országok – Transition countries Harmadik világ – maradék elv Al-csoportok: Fél-periféria és periféria Emerging markets és Least develpoed Countries (LDC). Történelmi háttér.

jereni
Download Presentation

A fejlődő országok a világgazdaságban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A fejlődő országok a világgazdaságban

  2. A „fejlődő országok fogalma” Fejlett országok (OECD?) Szocialista országok – Transition countries Harmadik világ – maradék elv Al-csoportok: • Fél-periféria és periféria • Emerging markets és Least develpoed Countries (LDC)

  3. Történelmi háttér • A modern világgazdaság kialakulása (XVI.sz) • Nemzetközi munkamegosztás a XVII-XVIII. században – trianguláris kereskedelem • XIX. századra megszilárduló gyarmati munkamegosztás

  4. Szabadkereskedelmi imperializmus (1850-1914) • Globalizációs folyamatok • Zéró vámpolitika (Nagy-Britannia) és következményei a periférián Védekező autarchia (1914-1945/50)

  5. A neoliberális világrend (1950-) Gazdasági növekedés (1950-2000) Teljes kibocsátás: fejlett 3,3% - fejlődő 4,1% Csökkent a különbség? A fejlődők kibocsátási aránya 40%-ról 48%-ra nőtt. A növekedési ráta (per fő): 1950 és 2001 között 2,8% ill. 2,2% Igy nézve nőtt a különbség. Oka – a népességnövekedés a fejletteknél 0,8%, a fejlődőknél 2% volt.

  6. Fejlett országok: homogén országcsoport erőteljes konvergencia. Fejlődő: heterogén országcsoport, erőteljes divergencia. Régiók szerint • Ázsia – gyors növekedés • Latin-Amerika – ingadozás • Afrika – stagnálás, leszakadás

  7. Kereskedelem GATT szerepe a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában

  8. 1971: Általános Preferencia Rendszer (Generalized System of Preferences – GSP) – egyoldalú vámkedvezmények a fejlődő országoknak. Tényleges hatása csekély. 1995: WTO megalakulása Az erőviszonyok átrendeződése, fejlettek és fejlődők érdekellentétének kiéleződése. Fejlettek: szellemi tulajdonjogok védelme, versenyszabályozás, tőkebefektetések védelme, közbeszerzés. Fejlődők: piacra jutás megkönnyítése, liberalizáció végrehajtásának nehézségei.

  9. Segélyezés 1960: növekvő tendencia 1962: 6,7 mrd dollár – OECD GDP 0,6%, 60% USA. Mindenki más motivációk alapján támogatja a fejlődőket. 1990: csúcs, 2001-ben 1962-es szint Ok – a hidegháború vége, segélyek hatékonyságának kérdése. Jelenleg a fejlettek GDP-jük 0,2%-át, ENSZ elvárás 0,7%

  10. Tőkeáramlás 1962: 2,2 mrd, 1997: 300 mrd (2001: 160 mrd), főként Ázsia 1998-ban a fejlődőkben 1300 mrd stock (250$/fő), a fejlettekben 2800 mrd (3300$/fő) Az FDI előnyei: technológia-transzfer,világgazdasági integráció, finanszírozási forrás, stb. De: jelentős része spekulatív tőke – krízisek!

  11. Migráció 1870-1914: Európából Amerika, Ausztrália 20 millió ember 1914-49: irány ugyanaz, de kevesebben 1950-1998: USA, Kanada, Ausztrália - 34 millió, de főleg Latin-Amerikából és Ázsiából • Ny-Eur: 20 millió bevándorló: Afrika, Ázsia Ma szorosabb kapcsolat otthonnal, hazautalások, stb. Tanulási migráció –előny is lehet

  12. Az elmaradottság elméleti háttere Externalista és internalista magyarázatok. Externalista: Az elmaradottságot külső tényezők magyarázzák, alapvetően a világgazdasági rendszerben van a hiba. A világgazdaságban aszimmetrikus interdependenciák vannak.

  13. Ilyen egyenlőtlenség áll fenn: • A nemzetközi kereskedelemben (áruszerkezet, relációs szerkezet, rugalmasság, belső piac) • A tulajdonviszonyokban – tőkehiányos ország függ a tőkével rendelkezőtől • A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban – finanszírozási függőség • A technológiában

  14. Externalista „recept”: • delinking (elszakadás a fejlett országoktól) és önerőre támaszkodás • Ennek legfőbb eszköze az import-helyettesítő iparosítás (a nemzetközi kereskedelem és így a függőség kiiktatása)

  15. Az import-helyettesítő iparosítás kudarca: • Védett piac - nincs verseny. • Kis belső piac – magas ár. Függőséget sem oldja fel: • Gépek, berendezések importja • Nincs hazai technológiai bázis – import technológia. • Ipar-fejlesztés költségei – hitelek. Jó példa Latin-Amerika

  16. Ellenpélda: kelet-ázsiai országok • Világgazdasági integráció • Exportorientált gazdaságpolitika • A fejlődés jelentős mértékben a belső sajátosságokra épített, így tudott a kitörés alapjául szolgálni.

  17. Internalista elmélet: • Társadalmi tőke hiánya • Vállalkozó szellem hiánya • Kulturális örökség 80-as években : monetarista-liberális gazdaságfilozófia Washingtoni konszenzus Felemás eredmények

More Related