Erőszak az iskolában

1. Erőszak az iskolában Dr. Herczog Mária

2. Az iskolai erőszak és előzményei • Családi előzmények, rizikófaktorok • Közösségi reakciók • Az erőszak formái • Megelőzés, kezelés • Szakemberek felelőssége, feladata

3. Családi rizikófaktorok • Elfogadás, szeretet hiánya, kötődési problémák • Éretlen, felkészületlen szülők • Alacsony iskolai végzettség, életvezetési nehézségek, • Addikciók, mentális betegség • Társadalmi, érzelmi izoláció • Konfliktus és kríziskezelési nehézségek

4. Kutatási eredmények: • Egy magyar vizsgálat (Figula Erika, Szabolcs-Szatmár megye, 2003) • 505 gyerek, 10 . És 10 8. osztály és 6 lakásotthon • 12,8%-a volt támadó, 26,14%-a áldozat és 26,53% agresszív áldozatok aránya. • A fiúk és lányok aránya közel fele-fele volt , ez eltér a nemzetközi adatoktól • A 13-15 évesek a leggyakoribb támadók, míg a 10-12 évesek között több az áldozat és a szemlélő

5. Kutatási eredmények • az erőszakos esetek 80%-a 12-16 év közötti tanulók között esik meg, 85% a fiú elkövetők aránya a nemzetközi gyakorlatban • az iskolai agresszív esetek 87%-a tanulók között történik; a felnőttekkel szembeni erőszak kétharmada a tanárokat éri • a rasszista indítékú elkövetés pedig nagy szórást mutat, míg Franciaországban 3%, Norvégiában eléri a 18%-ot.

6. Közösségi reakciók • Erőszak növekedése • Érintett elkövetők elutasítása • Áldozatok segítség nélkül • Tehetetlenség, frusztráció, harag érzés • Hárítás, tétlenség • Példaadás és minta elmarad

7. Iskolai erőszak megjelenési formái • Tanár, felnőtt dolgozó - diák ellen • Diák – diák ellen • Diák –tanár, felnőtt dolgozó ellen • Intézmény a diák ellen – magántanulói státusz, szegregáció, kizárás

8. Iskolai erőszak formái • Bullying:: lefordíthatatlan angol összefoglaló kifejezés az agresszivitáshoz van legközelebb, de több annál: olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, egyedül lévő gyerekre, akinek nehézségei vannak, vagy képtelen önmaga megvédésére. • Bullying áldozata

9. Iskolai erőszak formái: • Zaklatás:Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan személyközi kapcsolatban történik, ahol egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki. • Beavatás, csicskáztatás • Verbális, fizikai, szexuális erőszak

10. Az iskolai erőszakot kísérő leggyakoribb megnyilvánulások: • a társadalmi, közösségi szabályok megszegése (az oda nem tartozás érzése, visszautasítottság miatt, helyzet fel nem ismerése, szabályok nem ismerete, határok tartásának képtelensége); • a családi kötelékek elszakítása, „kiszállás” a közösségből, bandákhoz, csoportokhoz, idősebbekhez csapódás; • a sérült önérzet védekezése támadással (az iskola, mint szervezet és az ott dolgozók negligálása, ellenük szegülés, más – beilleszkedő, gyengébb – gyerekek megtámadása, bántalmazása, az iskola otthagyása); • a pozitív önkép elvesztése (destruktív, öncsonkító, önpusztító magatartásformák követése, öngyűlölet).

11. Az áldozatok támadásra adott reakciójuk alapján • - a passzív áldozat úgy viselkedik, mintha más emberek jogai, szükségletei fontosabbak lennének a sajátjánál; • - a támadó áldozat úgy viselkedik, mintha az ő jogai és szükségletei fontosabbak lennének, a többiek jogainál és szükségleteinél; • - a jó önérvényesítők magukat és a másik embert egyformán tisztelik, ezért igyekeznek a szempontokat és történteket eszerint mérlegelni, és ennek alapján cselekedni.

12. Az áldozattá váló személyek leggyakrabban megfigyelt tulajdonságai: • alacsony önértékelés; • rettegés attól, hogy nem felelnek meg valaminek; • önmaguk hibáztatása; • úgy érzik, hogy nincs irányítás, vezetés az adott közösségben; • úgy érzik, hogy mások jobban tudják a helyzeteket felmérni, kezelni; • nem tudnak másokkal megfelelő kapcsolatot kiépíteni, fenntartani; • hiányos szociális készségek; • szociális, érzelmi elszigeteltség; • népszerűtlenség, el nem fogadottság.

13. A közoktatási törvény 10. § (2) bekezdése • szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait erőszakkal szemben. A gyermek és tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el és nem is korlátozhatja, azok nem képezhetik pedagógiai mérlegelés tárgyát.

14. A testi fenyítés tilalma: • ENSZGyermekjogiKonvenció, Emberi Jogok Európai Konvenciója, Európai Szociális Charta, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Magyarországon a Csemegi-kódexet módosító 2. Büntetőjogi novella óta nem része a jogrendszernek a „házi fegyelmezési jog” • Gyermekvédelmi törvény (2004. december 20. óta), az ENSZ Gyermekvédelmi Konvenciót kihirdető 1991. évi LXVI. törvény

15. Magyar adat: • Kutatás szerint a gyerekek több mint egyötöde – 21,3%-át fenyítik néha a tanárok, és 3%-át elég gyakran (Bíró Kata (szerk): Agresszió az iskolában -és jog, 2008)

16. Lehetséges kezelés: • Jó iskolai hangulat, környezet megteremtése • A gyerekek felelősségérzetének erősítése, érzékenyítés: szociális kompetenciák, készségek elsajátítása, kortárs mediáció, tettes-áldozat mediáció, családi csoport konferencia, együttműködés, önértékelés, önbizalom növelés bizonyítottan és ugyancsak sokféle tekintetben hasznosuló technikák. • Biztonság növelése – „convivienza” • Nem csak a tanulók és a tanárok, hanem a szülők és az iskolai nem pedagógus dolgozók elérése, segítése, készségfejlesztése is alapvetően fontos. • Iskola előtti – koragyermekkori programok, családtámogatás

17. Veszélyeztetett gyerek Veszélyes gyerek