NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII.

1. NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan VII. Fizetési mérleg és árfolyam

2. Kapcsolódó irodalom Kötelező OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan - A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg (: 341-376. o.) Ajánlott BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 191-206.

3. A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg I. Egy ország bruttó nemzeti terméke (GNP) = adott időszak alatt a termelési tényezői által előállított és értékesített végtermékek és szolgáltatások értéke.

4. A bruttó nemzeti termék felhasználása: Fogyasztás Beruházás Kormányzati vásárlás Folyó fizetési mérleg (nettó áru- és szolgáltatásexport) A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg II.

5. Bruttó hazai termék (GDP) GNP = GDP + tényezőjövedelmek nettó egyenlege a világgal szemben Pl.:magyar vállalat brit tulajdonosokkal: a magyar GDP része, de a brit GNP-be számít bele. A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg III.

6. A külföld bekapcsolása • A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók. • A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás). • A külfölddel kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.

7. Konvertibilitás I. • Nem automatikusan konvertibilis. • A konvertibilitás = szabad átválthatóság. • A konvertibilitás gazdasági hatásai: • előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb, • hátrányok: az állami (központi banki) kontroll lehetősége kisebb, a nemzetgazdaság sebezhetősége jelentős,

8. Konvertibilitás II. Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban: 1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül; 2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik; 3.De jure vs. de facto. Két szélső eset: • Kötött devizagazdálkodás. • Teljes konvertibilitás.

9. A nemzetközi fizetési mérleg elsőmegközelítés Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. Tartalmazza: • Az összes külföldi pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, • A külfölddel szemben keletkezett követeléseket és tartozásokat, • A hivatalos tartalékok állományának változását. Pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki.

10. A nemzetközi fizetési mérleg. Szereplők 1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. 1a. Rezidens az a gazdasági szereplő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt. 2. Devizakülföldi = akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. 2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt. 3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett szereplő.

11. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 1. A folyó pénzügyi műveletek piaca: • a deviza kereslete és kínálata az áru- és szolgáltatás áramlásától (export-import) • a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék) irányától és • nagyságának alakulásától függ.

12. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 2. Tőketranzakciók piaca: • a deviza kereslete és kínálata a direkt (közvetlen) befektetésektől (a közvetlen befektetésnek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége érvényesül a vállalatirányításban); • a portfolió befektetésektől (itt másodlagos piaccal rendelkező értékpapírokról van szó); • bankhitel forgalomtól; • a spekulációs befektetésektől (forró tőke) függ.

13. Nemzetközi fizetési mérleg részei • Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áruszolgáltatás mérleg, tőkejövedelmek áramlása és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély). • Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.

14. A fizetési mérleg részei 1993-ig: 2 részből állt: • Folyó fizetési mérleg • Tőkemérleg 1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: • Folyó fizetési mérleg • Tőkemérleg • Pénzügyi mérleg • Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997-től készül így

15. A folyó fizetési mérleg részei • Áruk és szolgáltatások kereskedelme • Nemzetközi fuvarozás és biztosítás • Egyéb szállítmányozás • Idegenforgalom • Befektetési jövedelmek • Kormányzati kiadások • Egyéb javak, szolgáltatások és jövedelmek • Egyoldalú átutalások

16. Folyó fizetési mérleg egyenlege • Adott nemzetgazdaságban, adott időszakban megtermelt nemzeti jövedelmet • Meghaladja-e a belföldi felhasználás • Vagy elmarad attól

17. Tőkeforgalmi mérleg • A nyújtott kölcsönök (követelések) és az igénybe vett hitelek (tartozások) egyenlegét, változását mutatja • Részei: • Tőkeműveletek (közép- és hosszú lejáratú devizahitelek) • Monetáris műveletek (tartalékpozíciók változása) • Megmutatja, hogy egy nemzetgazdaság hogyan finanszírozza folyó fizetési mérlegének hiányát (hitelek, vagy külföldi befektetések)

18. Tőkeszámlák csoportosítása • Követel – tartozik • Rövid lejáratú – hosszú lejáratú • Egyes szektorok tőkeszámlái • Kormányzati szektor; Kereskedelmi bankok; Vállalati szektor • Funkcionálisan • Közvetlen befektetések; Portfolióbefektetések; egyéb külföldi hitelek • Financiális (A) és kereskedelmi (B) tőkeszámlák A: szindikált hitelek; szindikált kötvénykibocsátás; nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelei; kormányzati hitelek; bankközi hitelek B: kormányzati hitelek; bankhitelek; vállalati hitelek

19. Pénzügyi mérleg • Közvetlen tőkebefektetések • Portfólió befektetések • Egyéb befektetések • Nemzetközi tartalékok

20. A teljes fizetési mérleg egyenlege • Folyó fizetési mérleg + • Tőkemérleg + • Pénzügyi mérleg + • Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

21. Nemzetközi tartalékok A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma! Miért? Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < foly. Fiz. Mérleg deficitje A tartalékokból kell finanszírozni! Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése - valuta árfolyamának szabályozása Importfedezeti arányként is meghatározzák!

22. Tőkemozgások típusai • Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI) • Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész • Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus!

23. Tőkemozgások típusai • A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van. • A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel) • A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot, a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

24. Egyéb statisztikák • A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja. • SNA (System of national accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

25. Nemzetközi fizetési mérleg –úgynevezett alapmérleg • Folyó mérleg, • A rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg • Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

26. Fizetési mérleg pozíció • Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) • Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) • Pozíciója csak a részmérlegeknek lehet.

27. Fizetési mérleg pozíció • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum (merkantilisták azt mondták, hogy az arany beáramlása jó) • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum.

28. Monetáris politikai szempont • Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? • Ceteris paribus az aktívum pénzmennyiséget növelő, • A passzívum pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki. • A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”.

29. Aktívum/passzívummi a jó? • Fizetési mérlege: folyó passzívum, ezt ellensúlyozó tőke beáramlás. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. • A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. • USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

30. Aktívum/passzívummi a jó? • Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. • Konvertibilis valutában szerzett aktívum, nem konvertibilis valutában szerzett aktívum.

31. Külső egyensúly A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is) Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

32. Külső egyensúly Ha a Foly. Fiz. Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a folyó fizetési mérleg deficites! (Mi a helyzet, ha mégis? - páldák) Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

33. Külső egyensúly Szempontok: • Ne az abszolút, hanem a relatív Foly. Fiz. Mérleg hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva • Mekkora az ország adósságállománya? • Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) • Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell (Árfolyampolitika szerepe!)

34. Az ikerdeficit • Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány egyben folyó fizetési mérleg hiányt is okoz. • Vitatott jelenség; • Meghatározott feltételek esetén következik be. (liberalizált import és rögzített valutaárfolyam.)

35. Nemzeti jövedelem nyitott gazdaságban Zárt gazdaságban: Y = C + I + G Nyitott gazdaságban: Y = C + I + G + EX – IM Folyó fizetési mérleg: CA = EX - IM Y – (C + I + G) = CA

36. Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg Zárt gazdaságban: S = I Nyitott gazdaságban: S = I + CA Privát és kormányzati megtakarítás: S(p) = Y – T – C S (g) = T – G Költségvetési deficit: (G – T)

37. S(p) + S (g) = S = I + CA CA = S(p) – I – (G – T) Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg

38. Minden nemzetközi tranzakció automatikusan kétszer kerül be a fizetési mérlegbe, egyszer tartozásként, és egyszer követelésként. Áruk és szolgáltatások eladása vagy vásárlása – folyó fizetési mérleg Aktívák eladása és vásárlása – tőkemérleg A fizetési mérleg elszámolása I.

39. Aktíva: a vagyontartás bármilyen formája (pénz, részvény, gyár, kormányzati kötvény, ingatlan, stb.) A folyó fizetési mérleg az ország nettó külföldi vagyonának változása. Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0 A fizetési mérleg elszámolása II.

40. Fizetési mérleg hiánya: Tőkemérleg nem tartalék részének és a folyó fizetési mérleg különbsége, vagyis az a rész, amit a tartalékok változásával fedeznek. A fizetési mérleg elszámolása III.

41. Az árfolyam változását leértékelődésnek és felértékelődésnek nevezzük. A forint leértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának csökkenése A forint felértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának növekedése Árfolyam I.

42. Árfolyam II. Hatás: Ha egy ország valutája leértékelődik, a külföldiek olcsóbbnak találják az onnan származó exportot, a belföldiek viszont drágábbnak találják az importot. A felértékelődésnek ellentétes hatása van: a külföldieknek többet kell fizetniük az ország termékeiért, a belföldi fogyasztók viszont olcsóbban jutnak hozzá a külföldi termékekhez.

43. Árfolyam és fizetési mérlegkapcsolata • Rugalmassági megközelítés: sem a rugalmas, sem a rögzített árfolyamrendszer nem feltétlenül vált ki arányos változásokat az export és import alakulásában • Adósminősítés

44. Árfolyam és fizetési mérlegkapcsolata Vizsgálandó: • Rugalmas-e az exporttermelés • Rugalmas-e a külföldi kereslet • Importcikkek iránti hazai kereslet • Hazai termelés mennyire importfüggő • Leértékelés hatására nő-e a fizetési mérleg más tételeinek bevétele • Leértékelés miként hat a tőke ki/be/áramlásra • Időbeli eltérés fontossága

45. Valutaárfolyam-rendszerek: 1. Aranystandard Hivatalos átváltási arány a valuta és az arany között. 2. Arany-valuta standard (Bretton Woods) Fix árfolyam a US dollárhoz, a dollár árfolyama rögzítve az aranyhoz ($35 unciánként) 3. Lebegő árfolyamok Árfolyamrendszerek

46. Árfolyam-megállapodások • Más valutához rögzített valuta (U.S. dollár, Euro, valutakosár) • Irányított lebegtetés • Regionális valuta-egyezmények