A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon

1. A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon László Áron Márk Budapest, ECTA Roundtable, 2008. április 17.

2. Doménnévvel elkövetett jogsértések • Első bírósági esetek külföldön a 90-es évek közepétől (Harrods, Prince, One in a Million) • Első magyarországi bírósági esetek a 2000-es évek elejétől (szivarvany.hu) • 2006. szeptemberében a védjegybitorlási ügyek majdnem 50%-át a doménnévvel elkövetett jogsértések teszik ki

3. Joghatóság • Van-e joghatósága a magyar bíróságnak a nem .hu Tld alá tartozó doménnevekkel (.com, .net, .de, .co.uk stb.) kapcsolatban • Állandó joggyakorlat: • Magyarország területén megvalósult jogsértéssel kapcsolatosan a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik • irreleváns, hogy az adott doménnevet hol és milyen Tld alá jegyezték be

4. Védjegybitorlás • Vt. 12. § • Tényállási elemek: • megjelölések azonossága/összetéveszthetősége • áruk/szolgáltatások hasonlósága • védjegyjogilag releváns használat • gazdasági tevékenység körében történő használat • engedély hiánya

5. Megjelölések összetéveszthetősége/azonossága • általános alapelv szerint vizsgálandó hasonlóság: • képi • hangzásbeli • fogalmi • doménnevek esetén a képi összetéveszthetőség kiemelt szerepe • „internet technikai sajátosságainak” figyelembe vétele: • „www.” előtag figyelmen kívül hagyása • „.hu” utótag figyelmen kívül hagyása • kisbetű – nagybetű figyelmen kívül hagyása • ingadozó joggyakorlat: • ABCD vs. abcd.hu: azonosság vagy összetéveszthetőség • utóbbi időben elmozdult az azonosság irányába

6. Áruk/szolgáltatások hasonlósága • általános alapelv szerint vizsgálandó: • természet (összetétel, működési elv, érték, stb.) • tervezett használat • használat módja • kiegészítő áruk • helyettesíthető áruk • forgalmazási csatornák • érintett közönség • stb.

7. Áruk/szolgáltatások hasonlósága • ingadozó bírósági gyakorlat: • Korábban általában nem vizsgálják: doménnév egyedisége miatt minden árura és szolgáltatásra kiterjed • az internethez kapcsolódó használat az interneten való egyedi megjelenés műszaki feltételeit biztosítja, ezért hasonló a telekommunikációhoz (38. osztály) és a számítógépi programozáshoz (42. osztály) • internetes áruház szolgáltatás hasonló a telekommunikációhoz (38. osztály) és a számítógépi programozáshoz (42. osztály) • 2008. februárjában az Ítélőtábla kimondta, hogy az áruhasonlóságot vizsgálni kell

8. Áruk/szolgáltatások hasonlósága • Az áruhasonlóság vizsgálata mellett: • az internet csupán kommunikációs csatorna • cipők (25. osztály) reklámozása sajtó, vagy rádiós hirdetés útján nem minősül nyomdaipari termékek (16. osztály), lapkiadás (41. osztály) vagy telekommunikáció (42. osztály) körében történő használatnak • hasonlóságot vizsgálni kell a doménnév jelentése, a tartalom vagy egyéb körülmények alapján

9. Védjegyjogilag releváns használat • Védjegyjogilag releváns használati formák példálózó felsorolása a Vt. 12. § (3) bekezdésben – „különösen”: • áru forgalmazása, szolgáltatás nyújtása • reklámozás • stb. • Védjegyjogilag nem releváns használat (nem „védjegyszerű”) pl.: • utalásszerű: „tegnap olvastam a Kisalföldben…” • paródia • összehasonlító reklám • Doménnév regisztráció/használat nem szerepel Vt. 12. § (3) bekezdés szerinti a felsorolásban • Egységes bírósági joggyakorlat a tekintetben, hogy a doménnév használata védjegyjogilag releváns használat (BH2005.145)

10. Gazdasági tevékenység körében történő használat • Fő kérdés: • önmagában a doménregisztráció minősülhet-e gazdasági tevékenység körében történő használatnak; • mi alapján lehet gazdasági tevékenységre következtetni • mi számít gazdasági tevékenység körében történő használatnak? • A védjegyjogosultaknak kedvező korábbi joggyakorlat 2005. végén megváltozott

11. Gazdasági tevékenység körében történő használat • Korábbi joggyakorlat: • a doménregisztráció önmagában gazdasági tevékenység körében történő (gtkt) használatnak minősül, mint a védjegybitorlás előcselekménye • mindenféleképpen gazdasági következménye van azzal, hogy a védjegyjogosult gazdálkodó szervezetet elzárja a védjegy doménnévként történő használatától (akkor is, ha nem azonos) • Domain Regisztrációs Szabályzat szerint doménnevet csak „valós, azonnali használati igényre” lehet kérni • doménnév forgalomképes, értékkel bíró vagyoni jog, eladásával bármikor haszon realizálható

12. Gazdasági tevékenység körében történő használat A Fővárosi Ítélőtábla által 2005. végén bevezetett újabb joggyakorlat: • a gazdasági szempontból releváns használat számít • az interneten nem csak gazdasági tevékenység folytatható • a doménregisztráció önmagában is minősülhet gtkt használatnak, de ez a konkrét tényállástól függ: • doménnév tényleges használata • használat előkészítésének módja & környezete • járt-e / járhatott-e gazdasági hatással • ez esetben a regisztrálás a védjegybitorlás első mozzanatának minősül • „gazdasági tevékenységhez kötött regisztráció”

13. Gazdasági tevékenység körében történő használat • Gtkt használat megállapításával kapcsolatban lényeges körülmények: • doménigénylő személye • gazdálkodó szervezet doménigénylő • gazdasági társaság • egyéni vállalkozó (ha az egyéb körülmények gazdasági tevékenységre utalnak, pl. informatikával foglalkozó cég résztulajdonosa) • magánszemély • szándékra sem lehet következtetni • nem kizárt a gtkt használat • doménnév jelentéstartalma • egyértelműen gazdasági tevékenységre utal • önálló jelentéssel nem bíró fantáziaszó • tényleges használat • áruk/szolgáltatások felkínálása • átirányítás honlapra, ahol tényleges használat valósul meg

14. Gazdasági tevékenység körében történő használat • Újabb objektív alapú nézetek a magánszemély által tett doménregisztrációval elkövetett bitorlásról (Fővárosi Bíróság): • a védjegybitorlás objektív jogsértés, nem a bitorló szándéka számít • a használat módjának megítélésekor a „fogyasztói benyomást” is figyelembe kell venni a használat módja és környezete megítélésekor • korlátozza a védjegy gazdasági tevékenység körében történő jogosulti használatát, rendszerint gtkt használat • Ítélőtábla elutasította a fenti nézeteket • Ítélőtábla eltiltást alkalmazott bitorlással közvetlenül fenyegető veszély alapján (2008)

15. Regisztrátor felelőssége • Korábbi gyakorlat: a regisztrátor is felelős • LB „szivarvany.hu” ítélete szerint (2004) • bizományhoz hasonló, ügyvitel jellegű közvetítő tevékenység • a regisztrátor közreműködött a bitorlás elkövetésében • Ítélőtábla „sanofi.hu” végzése szerint (2006) • csak a doménnév regisztrálásával kapcsolatos ügyeket intézi • védjegyhasználati cselekmény technikai feltételeit teremti meg • nem tekinthető védjegyjogi értelemben a védjegy használójának

16. Jogkimerülés • Vt. 16. § (1) bekezdés: • A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az EGT-ben. • Kimerül-e a védjegyoltalom, ha olyan fél használja a doménnevet, aki megveszi és ténylegesen továbbadja a védjeggyel ellátott árut/szolgáltatást: • THULE v. thule.hu • HONDA v. hondasopron.hu

17. Köszönöm a figyelmet