A Tanácsköztársaság

1. A Tanácsköztársaság

2. A belpolitikai helyzet 1918 végén • Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én • Tagjai főként volt oroszországi hadifoglyok (akiket a bolsevizmus megérintett) – céljuk az orosz példa követése, proletárdiktatúra bevezetése • Külpolitikai helyzetre: „világforradalom” • Magyar hadsereg – szétesett, demoralizált

4. A kormányt támadják, ezért népszerűségük növekszik – ettől erőszakosabbak is lesznek • Egyre nagyobb lesz a különbség köztük és az MSzDP között • A kormány ugyanakkor balra tolódik – 1919. január: Károlyi államfő lesz • Miniszterelnök: Berinkey Dénes, a kormányába a korábbinál több szocdem tagot emel be • Tüntetések – 1919 február 20 behatolnak a Népszava szerkesztőségébe, szétverik • Erre a kommunista vezetők egy részét letartóztatták

6. Külpolitikai helyzet • 1918 őszén az antant szövetségében harcoló cseh, román, délszláv alakulatok egyre több területet szállnak meg • Ezek jóval túlmennek az addig kijelölt demarkációs vonalon • Az antant azonban utólag elfogadja a jogtalanul kijelölt új demarkációs vonalat – ld. Tkv. 29. o. térkép • E folyamat betetőzése: a VIX-jegyzék

9. A Tanácsköztársaság • Károlyi ezt nem fogadhatta el – de vissza sem utasíthatta, ezért: lemond • Terve: az MSzDP-nek adja át a hatalmat • Az MSzDP azonban nem vállalta az MKP nélkül a kormányzást – titokban megegyeznek velük • Erről Károlyi nem tudott – így ez tp puccs • Március 21: az új kormány, az ún. Forradalmi Kormányzótanács megalakulása

11. Vezetője Garbai Sándor • A tényleges hatalom gyakorlója: KUN BÉLA (külügyi népbiztos) • A tanácsköztársaság rendszerének felépítése: tkv. 31.oldal • Intézkedések: államosítások, ld. Tkv. 30., részlet egy rendeletből • Propagandisztikus ígéretek – gyerekek nyaraltatása, Margitsziget megnyitása • Valódi életszínvonalemelést nem tudtak elérni – erőszakos fellépéseik („vörös terror”)miatt ellenállás

12. Ludovika tisztjeinek lázadása pl., de más akciók is voltak ellenük

13. A Tanácsköztársaság és a katonai helyzet • Vix-jegyzék visszautasítása – nyílt szembenállást jelent az antanttal • A cseh, román hadsereg erre egyre tovább nyomul, cél: az elfoglalt területek végleges birtokba vétele • A Tanácskormány nem rendelkezik hadsereggel • Vörös Hadsereg megalakítása – a régi rendszer tisztjei is csatlakoznak, ideológiai fenntartásaik ellenére – így áprilisra 53 ezer fős hadsereg!

14. Léva elfoglalása

15. Stromfeld Aurél

16. 1919 május végén VH ellentámadás – siker: Felvidék nagy részének a visszafoglalása (Stromfeld Aurél, Szamuely Tibor, Landler Jenő) – ennek nyomán június elején: Szlovák Tanácsköztársaság jön létre, mindössze hat napig tudott megmaradni • A győzelmek hatására: Clemenceau-jegyzék (tkv. 32. o.) – ezt a Tk elfogadja • Ez a győzelmek feladását jelentette – a hadsereg demoralizálódott, általános csalódás • Mivel a románok nem vonultak ki – ellenük támadás

17. A Tanácsköztársaság összeomlása • A románok elleni támadás sikertelen volt • A románok ellentámadás meghátrálásra kényszerítette a VH-t • A románok Budapest felé nyomulnak – augusztus elején bevonulnak a fővárosba • Ennek hatására a Kormányzótanács lemond augusztus 1-jén • A hatalmat a Peidl Gyula vezett ún. „szakszervezeti” kormánynak adják át

18. Román tisztek Budapest közelében