Hálózati tanulás

1. Hálózati tanulás avagy hol lesz a 21. század osztályterme? „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

2. „A tudás kapuját mindenki előtt ki kell tárni„(H. Wilson) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

3. Iskola falak nélkül?! Múlt…. jelen …és jövő „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

4. Társadalmi és tanulási környezet változások • A premoder társadalom • A moder társadalom • A posztmodern társadalom • Az információs társadalom • (tudástársadalom, hálózati társadalom) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

5. A premodern társadalom • a gyerekek a hagyományozott tevékenység-rendszerbe és normavilágba nőttek bele • a szülők bevonták a gyermekeket a mindennapi munkába, a családi- közösségi életbe, azok szertartásaiba • a család, a rokonság, a falu, az egyház nyújtotta keretekben egységes volt a szocializáció, a munka, a lakás, a társas kapcsolatok az informális tanulás színtere • (Bessenyei István, 2007) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

6. A modern társadalom 1. • az iskolarendszer multifunkcionálissá vált • sokféle feladat hárult rá • a gyermekmegőrzés és ellátás • az esélyegyenlőség, a mobilitás biztosítása • a tudásátadástól az erkölcsi nevelésig, • az általános műveltség átadásától a munkaerő-piaci igények kielégítéséig • a kötelező oktatás általános bevezetésével és a felsőoktatás tömegesedésével feladatok halmaza teljesíthetetlenné vált • (Bessenyei István, 2007) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

7. A modern társadalom 2. • Illich (1971), az „iskolátlanítók” képviselője: • a nevelés és oktatás újra-társadalmasításában látta az 1968-as világválság megoldását, • az egyének a formális iskolarendszert meghaladva az életből, a kortárs-csoportoktól és az idősebbektől a kritikai reflexió segítségével, önszervező módon tanulnak • az oktatási rendszert kommunikációshálózatként vázolja fel • a nyitott, önszervező, hálózatos oktatásügynek a víziója „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

8. A posztmodern társadalom • A pluralista iskola: életteret ad, nyitott, multikulturális, biztosítja az önállóságot és az egyéni tanulási tempót, készségfejlesztő, magas szintű képzést nyújt. • „a szülő többé nem utasít, és nem hivatkozik olyan informális evidenciákra • „Dönts és indokolj!” elve • „Én elsősorban én vagyok” • individualista és az egyenlőségre törekvés ellentmondásai között az egyén tudatosan választja meg a csoportot (közösséget), amellyel azonosságot vállal Preuss-Lausitz, 1996 „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

9. A hálózati társadalom • „Az információs társadalom egyik kulcsfontosságú jellegzetessége, alapvető struktúrájának hálózati logikája, ami megmagyarázza a hálózati társadalom elvének használatát.” • Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, feldolgozása, előhívása játssza a legfontosabb szerepet. (Castells, 2000) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

10. Hálózati társadalom tanulási környezete • A hálózati társadalom tanulási környezete elektronikus tanulási környezet, amelyben a tanítás és a tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. (Komenczi, 2010) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

11. Közösségi média „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

12. Web 2.0 eszközök 1. • Andreas Kaplan és Michael Haenlein megfogalmazásában a közösségi média „internetes alkalmazások olyan csoportja, amely a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a felhasználó által létrehozott tartalom”. • Az IKT és a 21. sz.-i média annyira összefonódik, hogy a tanulás-tanítási folyamatokban is a hálózati tanulás játszik egyre nagyobb szerepet. Azok, akik ezen alkalmazásokat ismerik és napi rendszerességgel használják, nem csak a tanulásban szereznek jelentős előnyt, hanem a munkaerőpiacon is jól boldogulnak a digitális kompetenciák birtokában. Mindezek hiányában pedig az álláslehetőségek többségéből kiszorulnak. A hálózati tanulás során nem csak a tanulás tanulását sajátítják el a hallgatók, hanem a kulcskompetenciák fejlesztése kihat a munkavégzés hatékonyságára is. „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

13. Web 2.0 eszközök alkalmazása • A web2-es alkalmazásokkal az interaktív tartalommegosztás válik elsődlegessé. A hálózatba szerveződés lehetősége a tanulói csoportok számára új tanulási környezetek kialakítását kínálja: • Online hírforrások ismerete; hírforrások, RSS csatornák ismerete • Blogírás, blogszerkesztési technikái • Tartalommegosztó alkalmazások, dokumentumok webes megosztása • Webes vizualizációs eszközök: képek, videófájlok, hivatkozások webes megosztása, állományok közös szerkesztése és megosztása „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

14. Hálózati tanulás • Az első értelmezés szerint „hálózatban tanulni”, azt jelenti hogy a tanulók szakmai közösséget alkotnak és a szervezeti tanulási folyamat eredményeként - a szervezet egy tagjának a tudása - a „szervezeti tagok többségének közösen értelmezett tudásává válik”. (Tanulás hálózatban, OFI 2011). • Offline: adatbázisok, tananyagok • Online: Internetes hozzáféréssel elérhető tanagyagok, tudásbázisok, kurzusok • Virtuális: Az intézmények létrehozzák virtuális másaikat „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

15. Nyitott egyetem A nyitott egyetem, mint képzési forma óriási fejlődési pályát mutat, ami az elmúlt egy év óta töretlenül felfelé ível, de a változás az utolsó évtizedben nem csak gyors hanem mélyreható is volt. Ennek következtében a nyitott egyetemi képzési forma önálló oktatási formává nőtte ki magát. A fejlődés jelenlegi szakaszát a tökéletesebb nyitottság, valamit a tananyag előállításába és közvetítésébe több korszerű eszköz bekapcsolása jellemzi. „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

16. Nyitott tanulás (MOOCs) Phil Hill: A nyitott oktatás evolúciója (forrás: http://mfeldstein.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2012/07/EvolutionCombine20120702.jpg) „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

17. Konnektivizmus, mint hálózati tanulás • A konnektivizmus Siemens és Downes által összefoglalt ismeretelmélet, a hétköznapi és rendszerszintű tudásokat „tapasztalatinak” és „racionálisnak” nevezi, és ezen a tudásfajták mellé önállóként a hálózati tudást is hozzárendeli. (Downes, 2008). • A fentiekre támaszkodva Kulcsár Zsolttöbbek közt a hálózati tanulás alapelvei közé sorolja a következőket: 1. Minden tudás leírható hálózatként. 2. A hálózati tanulásnak legalább két szintje van: személyközti (interperszonális) és személyen belüli (intraperszonális). (Kulcsár, 2010). „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

18. Downes a konnektivizmusról Downes (2007) states that “to teach is to model and demonstrate, to learn is to practice and reflect” (p. 1) as a summation of connectivism. „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

19. Köszönöm a figyelmet!Thank you for your attention! „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)