190 likes | 277 Views
Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén. Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési és Értékelési Igazgatóság MRTT Vándorgyűlés Szeged 2006. október 26-27. A kutatás céljai.
E N D
Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési és Értékelési Igazgatóság MRTT Vándorgyűlés Szeged 2006. október 26-27
A kutatás céljai • Magyarország és a szomszédos régiók városhálózatának vizsgálata az ESPON kutatási program eredményeinek és módszereinek felhasználásával • A határokon átnyúló városok közötti együttműködés lehetőségei ugyancsak az ESPON metodika alapján
Mi az ESPON? • Az Európai Unió tagországai által kezdeményezett területfejlesztési kutatási program, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz • Az ennek keretében készült kutatások egyike az ESPON 1.1.1. projekt „Városi területek, mint a policentrikus fejlődés pólusai”
A kutatásban alkalmazott fogalmak I. • Policentrikusság: a kutatás szerint azon városhálózat jellemzője, amely legjobban elősegíti mind a hatékony és fenntartható gazdasági növekedést, mind a területi kiegyenlítődést és kohéziót. • Jellemzői két szempontból: • 1. Morfológiai szempont: a városhálózat lehetőleg mind méretnagyság, mind földrajzi elhelyezkedés szerint minél egyenletesebb legyen; • 2. Funkcionális szempont: a városok közötti szoros kapcsolatok, intenzív áramlások és munkamegosztás kialakulása.
A kutatásban alkalmazott fogalmak II. • Funkcionális városi terület (FUA): egy városi központ és a vele gazdaságilag integrálódott környéke • Kritérium: • nagyobb országokban legalább 15.000 lakos a városi központban és legalább 50.000 a vonzáskörzettel együtt • kisebb országokban: legalább 15.000 lakos a városi központban és az ország lakosságának legalább 0,5%-a a vonzáskörzettel együtt • nemzeti vagy regionális szintű funkciók ellátása.
A kutatásban alkalmazott fogalmak III. A városi térségek (FUA-k) vizsgálatának és osztályozásának szempontjai • Népesség: • A népesség száma • Közlekedés: • Repülőterek, kikötők forgalma; • Turizmus: • Ágyak száma • Turisták száma • Ipar: • Bruttó hozzáadott érték • Tudás: • Felsőoktatási intézményekben hallgatók száma • Gazdasági Döntéshozatali központ (a magánszektorban): • A legfontosabb európai cégek telephelyválasztása • Állami Adminisztráció: • Közigazgatási szintek hierarchiája
A kutatásban alkalmazott fogalmak IV. E mutatók alapján a városi térségek típusokba, fokozatokba sorolása: - Európai jelentőségű városi területek (a 76 legfejlettebb: elnevezésük MEGA Metropolitan European Growth Area) - Országos/transznacionális jelentőségű városi területek (ha hatása az országhatáron túl is kimutatható) - Regionális jelentőségű városi területek - Helyi jelentőségű városi területek
A kutatásban alkalmazott fogalmak V. A „MEGA”-k elemzésének és osztályozásának szempontjai • Tömeg, nagyság • Népesség, • összes GDP • Versenyképesség • Egy főre jutó GDP, • az 500 legnagyobb európai vállalat közül helyi központú • Összekötöttség • Légiutasok száma • Multimodális megközelíthetőség • Tudásbázis • Felsőfokú végzettségű lakosság aránya • K+F-ben foglalkoztatottak száma
A kutatásban alkalmazott fogalmak VI. A fenti szempontok alapján való besorolások • - Globális központ (2) Európában London és Párizs • - MEGA 1: (minden szempontból magas érték. Európában 17, a vizsgált térségben 1: Bécs) • - MEGA 2: ( 1-2 szempontból gyengébb, minden másnál magas érték: Európában 8, a vizsgált térségben nincs) • - MEGA 3: (1-2 szempontból kiemelkedő, a többiben közepes, vagy gyönge: összesen 26, a vizsgált térségben 3: Budapest, Prága, Pozsony) • - MEGA 4: (potenciális MEGA: még nem az de azzá válhat. A térségben Ljubljana, Bukarest, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Krakkó, Katowice)
ESPON megközelítés és besorolás problémái • Túlzott hangsúly a policentrikusságon: mint egyetlen orvosság minden problémára (néha monocentrikus országok jobban fejlődnek, csekély potenciálok összpontosítása, kritikus tömeg) • FUA-k kiválasztása némileg önkényes (pl. Csehországban 25, Lengyelországban 64, Magyarországon 78 FUA?) • Kritériumok, mutatószámok kiválasztása megkérdőjelezhető: pl. repülőterek, kikötők forgalma kontinentális országokban (görög szigetek: 20 repülőtér, 32 kikötő, Magyarország 3 repülőtér, 0 tengeri kikötő), vagy 500 legnagyobb vállalat székhelye (új tagországokban erre nem volt lehetőség) • Adatok bizonytalansága és összehasonlíthatatlansága
Városok határon átnyúló együttműködési potenciálja • Alkalmazott ESPON fogalmak magyarázata: • PUSH: Potential Urban Strategic Horizon (Városok potenciális stratégiai horizontja) az egyes FUA-k központjából kiinduló 45 perc alatt gépkocsival, vagy multimodális tömegközlekedéssel megközelíthető terület • PIA: Potential Polycentric Integration Area: olyan területek, ahol legalább két város 45 perces elérhetőségi területe egybeér • Transznacionális PUSH: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely átnyúlik egy szomszédos ország területére • PUSH3: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely egy országból két szomszédos ország területére érik át, tehát három ország közős vonzási területe.
Transznacionális PUSH-ok a magyar határok mentén • Az ESPON által vizsgált 29 országban 343 transznacionális PUSH terület van • Ebből a magyar határok mentén 66 (19%) • A határok magyar oldalán 36 (11%) • Az ESPON által vizsgált 29 országban 77 PUSH3 van • A magyar határok mentén 27 (35%) • A határok magyar oldalán 11 (14%) • Következtetés: Magyarország számára Európán belül is kiemelkedő a városok határokon átnyúló gazdasági, foglalkoztatási együttműködése.
Előnyök Kereslet-kínálat különbség kiegyenlítődése Munkabérkülönbség kiegyenlítődése Szélesebb árukínálat, munkaerőkínálat Ingázás lehetősége Hátrányok Ha külső határ → határok nehezen átjárhatók → városmag vonzáskörzete kisebb, mint valójában Csempészet, illegális munkavállalók száma ↑ Transznacionális PUSH-ok vs. Belső PUSH-ok
Európa ny-i része (Benelux-FRO-NO határtérség) Fizikai határok megszűntek → transznacionális PUSH-ok vonzáskörzete valós Csekélyek a fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek Közép – Európai határtérségek Határok egy része nehezen átjárható (Schengen) → együttműködéseket korlátozza, vonzáskörzetet csökkenti Fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek nagyok Nyugat-európai és Közép-európai határtérségek összehasonlítása