290 likes | 371 Views
„Szerelmetes Asszonyom”-tól a „Klaszcsi kapcsi”-ig Párkapcsolat- és családmodellek. Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság IV. Konferenciája Illyefalva, 2009. október 23-24. Kozma-Vízkeleti Dániel Klinikai szakpszichológus, családterapeuta.
E N D
„Szerelmetes Asszonyom”-tól a „Klaszcsi kapcsi”-igPárkapcsolat- és családmodellek Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság IV. Konferenciája Illyefalva, 2009. október 23-24. Kozma-Vízkeleti Dániel Klinikai szakpszichológus, családterapeuta
Alapkérdések • Hogyan választunk párt? • Milyen módon élünk együtt?
Alapkérdések • Hogyan választunk párt? • Milyen módon élünk együtt?
Párválasztás alapkérdései • Miért? Választunk? • Ki választ? • Milyen szempontok alapján? • Hogyan dönthetünk jól? • Mi történt, ha „csalódunk”?
Párválasztás – modellek I. „Az ellentétek vonzzák egymást!” „Hasonló a hasonlónak örül!” „Zsák a foltját…”
Párválasztás-modellek II. Az emberi magatartás meghatározó tényezői – Interdiszciplináris emberkép – Rendszerszemléletű modell Bio- Pszicho- Szociális
Párválasztás – modellek III. • Biológiai megközelítés: • Genetikai modell • Evolúciós modell • Farmakológiai modell • Szociológiai megközelítés: • Szociológiai modell • Szociálpszichológiai folyamatmodell • „Homo oeconomicus” modell • Lélektani megközelítés: • Kognitív modell • Mélylélektani modellek • Családterápiás modellek • Modellen kívüli megközelítések: • Vallási modellek • Ezoterikus, asztrológiai modellek • Filozófiai és laikus elképzelések Bio- Pszicho- Szociális
Biológiai megközelítés I. Genetikai modell • Párválasztás elsősorban utódnemzés szempontjai szerint • Döntő tényező az ideális genetikai különbség – tőlünk optimális mértékben különböző pár • Eltérő immunkompatibilitás-régiók • Jelzői • Morfológiai jegyek (összeillés) • Feromonok (szaglászós kísérlet)
Biológiai megközelítés II. Evolúciós modell • Mind a testfelépítés, mind a viselkedéses jellemzők szelekciós nyomásra jöttek létre • Párválasztásban legfontosabb a szaporodásképes kort megélő utódok létrehozása és felnevelése • Ideális a legmagasabb fitnesszű pár • Jelzői • Morfológiai jegyek (preferenciák) • Viselkedéses jellemzők (nemenként eltérő) • Környezetspecifikus előnyök és stratégiák • Homo s. s. szezonálisan monogám faj
Biológiai megközelítés III. Farmakológiai modell • Fenil-etil-amin (PEA) • C6H5 – CH2 – CH2 – NH2 • Hatására „szerelmi érzés” • 3 – 4 év a fizikai hozzászokás ideje
Szociológiai megközelítés I. Szociológiai modell • Társadalmi jellemzők leíró listája: • Nem • Életkor • Lakhely • Végzettség, iskolázottság • Munkavállalói státusz • Társadalmi osztály • Politikai preferencia • Jövedelem • Szülők végzettsége • Szabadidős tevékenységek • Stb. • Jellemzően a hasonlóság dominál • Hipergámia lehetősége a nőknek adatik meg
Szociológiai megközelítés II. Szociálpszichológiai folyamatmodell Az előbbi tényezők folyamatba illesztése: • Találkozástól a megpillantásig: • Lakhely • Életkor • Társadalmi osztály, vagyoni helyzet stb. • Megpillantástól a szóba elegyedésig: • Fizikai vonzalom • Szóba állástól az első randiig: • Iskolázottság • Érdeklődés • Összehangolódás • Randevútól a kapcsolatig: • Szabadidő eltöltésének örömtelisége • „Jelentős mások” véleménye
Szociológiai megközelítés III. „Homo oeconomicus” modell • Emberképe: az ember alapvetően kognitíven mérlegelő, racionális döntéseket hozó lény • Kapcsolatainkban a kiegyensúlyozottságra törekszünk • Olyan kapcsolatokba lépünk be, ahol legalább annyit kapunk, mint amennyit mi hajlandóak vagyunk adni – vagy adunk is. • Legalább annyit – nem sokkal kevesebbet és nem sokkal többet. • Addig tartjuk fenn a kapcsolatot, amíg ez az egyensúly fennáll • Például: szép nő – gazdag férfi
Lélektani megközelítés I. Kognitív modell • Gondolat – érzés – viselkedés egysége • Három tényező: • Intimitás (magastól az alacsonyig) • Szenvedély (magastól az alacsonyig) • Elköteleződés (magastól az alacsonyig) • Legstabilabb: • Magas intimitás és elköteleződés – alacsony szenvedély • Legizgalmasabb: • Mindhárom magas • Legtrendibb: • Magas intimitás és szenvedély – alacsony elköteleződés
Lélektani megközelítés II. Mélylélektani modellek • Több modell • Közös pontok: • Tudattalan szféra jelentősége • Korai kapcsolatok mintáinak továbbélése • (Ős)bizalom, elengedés és megtartás fontossága • Sajátosságok: • Szükségletkielégítés szerepe • Archetípusok és tipológiák • Kötődéstörténet • Fejlődési analógiák a korai kapcsolat és a párkapcsolat között
Lélektani megközelítés III. Családterápiás modellek • Családi minták • Szokások • Hiedelmek • Mítoszok • Rituálék • Egybeesések, ismétlődések • Loyalitás • Határok • Szerepek
Modellen kívüli megközelítések I. Vallási modellek • Legtöbb hitrendszerben és vallásban megjelennek • Elképzelések a miértről, a célról és a hogyanról • Szabályok • Lehetőségek és megkötések • Tanácsok
Modellen kívüli megközelítések II. Ezoterikus, asztrológiai modellek • Nem földi és/vagy nem fizikai létezők befolyása a kapcsolatokra • Kidolgozott, (ál)empirikus tapasztalatokra épülő, gondolkodást jelentősen befolyásolni képes vélekedések • Szabályok, következtetések, előrejelzések és tanácsok
Alapkérdések • Hogyan választunk párt? • Milyen módon élünk együtt?
Családmodellek alapkérdései • Kit tekintünk családunkba tartozónak? • Keresztmetszeti és hosszmetszeti kép: azaz jelenlegi együttélési formák és kialakulásuk történetisége • „Válságban a család?” • Család, mint kultúra – a kultúra családja
Családmodellek I. Történeti együttélési formák • Horda, törzs, falu • Általában 150 – 200 fő körül, bővüléssel exogámia parancsa, incesztustabu • Háznép • Több család egy fedél alatt, összefonódó, gyakran nem tiszta rokoni szálak • Anya- vagy apaközpontú nagycsalád • Hárem (poligínia, vagy poliandria) • Monogám házasság és változatai • Közösségek (szekták, kommunák, kibbutz)
Családmodellek II.Jelenlegi euroatlanti együttélési formák • Többgenerációs család • „Nukleáris” család • Egyszülős család („csonka család”) • Mozaikcsalád, „újrastrukturálódott” család • „Szingli” életmód • „Mingli” életmód • „Nyitott házasság” • Kollektívák, kommunák • Azonos neműek együttélése, gyermekkel vagy anélkül
Családmodellek III.A „hagyományos” családok Többgenerációs és nukleáris család • Nagycsalád: • Szerepek megoszlanak • Tolerancia, elfogadás, az egyes életkorok megbecsülése • Nukleáris család: • Megfogalmazott, világos határok, differenciáció
Családmodellek IV.Az átalakuló családok Egyszülős család és mozaikcsaládok • Egyszülős: • anyai és apai szerepek integrálása • gyermek fokozottabb bevonása a feladatokba • érettség • Mozaikcsaládok: • Nevelőszülős (egyszerű); Összetett (mindkét félnek vannak gyerekei) és Komplex (van közös gyerek is) • Határok, szerepek, ki kinek a kije • Rugalmasság, elfogadás és problémamegoldás
Családmodellek V.Trendek és trendetlenek Szinglik és minglik • Szingli életforma: • Függetlenség • Önmegvalósítás • Konfliktusok minimalizálása • Minglik: • „Kellemeset a hasznossal” • Kényszermegoldás és/vagy kényelem • Függetlenség ÉS valakihez tartozás • Rugalmasság, autonómia, konfliktuskerülés
Családmodellek VI. „Atipikus” családok Nyitott házasság, párcserék, háromszögek, kommunák és alternatív nemi irányultságú együttélések • Erkölcsi megítélés alá esnek (?) • Vizsgálatukkor: • Mi a szerződés? • Mit kapnak a kapcsolatból a felek? • Problematikájuk analóg, tipikus vagy sajátos? • Mit tanul belőle a gyerek (ha van)?
Válságban a család I. ??? • Gyorsan változó feltételek • Női-férfi szereposztás • Házasság megítélése • Szülők „tekintélyvesztése” • Média jelentősége • Mintaadó személyek inkább a botrányaikról ismertek • Orientációs pontok: sokféle és bizonytalan • Rituálék eltűnnek és/vagy kiüresednek • Elmosódik a határ „szent és profán” között
Válságban a család II. ??? Változás ?=? Válság • Mi javul? • Mi nehezedik? • Hogyan alkalmazkodunk? Családokkal dolgozó szakemberként választható stratégiák: • Ez jó, mert több munkánk lesz • Nosztalgia „bezzeg a MI időnkben jobb volt” • Felkészülés, ismeret- és tapasztalatbővítés