A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I.

1. A középkor és a kora újkor bor-jogtörténeteI. Az előadást dr. Szilágyi János Ede disszertációja alapján készítette: Dr. Olajos István

2. A bor szabályozás a középkorbanHaszonvételek, borkereskedelem • Adófajták: • Földesúri-hegyvám, tized, kilenced • Királyi- csöböradó, borharmincad • Korcsmáltatás joga • Borkereskedelem • Városi kiváltság- megtermelt borával szabadon kereskedhet • Szőlőt telepítő jobbágy mentesül a földesúri terhek alól

3. A bor szabályozás a középkorbanA szőlőbirtok jogi helyzete • Szőlőbirtok speciális helyzete • Nem része a jobbágyteleknek, de adózik utána a jobbágy • Nem része az „ősi „ jellegű birtoknak, szabadon adható, vehető, • de a jobbágy kibecsültethtő belőle • Tripartitum- 1517-es kúriai döntés- a jobbágy tulajdonul bírja • 1720-III.Károly- a tokaji borvidéken allodiális, dézsmaköteles és szabad szőlők • A szőlőtermesztés módjáról – hegyszabályok 1278 • A szőlő nem mentesül a kötelező örökváltság intézményével

4. A bor szabályozás a középkorbanA borvidékek, hegyközségek kialakulása • A hegyközségek rendtartása lehet: • Földesúri, mezővárosi, szőlőbirtokosok önkormányzata által kiadott (hegybíró, csőszök választása, bíráskodási fórum is- a rendtartás vármegyei jóváhagyása után a nemesi birtokosra is kiterjed) • Lehet borvidéki, vagy csak egy falura kiterjedő hatályú • A rendtartásban szabályozott kérdések: • a munkák elvégzésének ideje/rendje, • az utak és vízelvezetők karbantartásának , az ezekkel kapcsolatos terhek viselésének szabályai • a szőlők őrzésének rendje, a hegyőrök kötelezettségei, a szőlőhegyen betartandó magatartásokat. • Lehet: bérmunkások költségei, adásvétel rendje

5. A bor szabályozás a középkorbanA minőség védelme • 1553.évi VII. tvc • korcsmáltatás – a falu bírójának előkóstalássi joga- ha nem jó- és rákényszeríti a földesúr- szabadon elköltözhet • 1723.évi CXVIII.tvc • Aki jó minőségű bort- meghamisít, vagy hitvány szőlővel helyettesít – az összes borát elkobozzák

6. A kiegyezés utáni MagyarországAdózási szabályok, filoxéra elleni védekezés • Bor fogyasztási adó, • italmérési jövedék • Filoxéra • Szőlőgyökér tetű • 1870-első megjelenése, a tetű 1875-ben azonostott • 1880-Országos Filoxéra Bizottság- 1881 O. Kísérleti Állomás • Amerikai alanyszőlők, beoltott hagyományos fajták • A szőlőterületek 40%-kal csökkennek- a termelés áttevődik a hegyvidéki területekről a homoktalajú alföldi területekre. A kötött talajú területeken 90%-os a pusztulás

7. A kiegyezés utáni MagyarországA szőlőbirtok kialakulása, a speciális megváltás • 1868- a bordézsmát eltörölték- a megváltási árat azonban közadók módjára kellett megfizetni 22 év alatt • 1894 a még hátralékos birtokosoknak eltörlik a filoxéravész miatt a tartozását. • Új telepítési konstrukció+ adókedvezmény • oltványok jutányos áron történő biztosítása, kedvezményes kölcsönlehetőség. • amennyiben a kipusztult szőlőterületet az újratelepítésre alkalmatlan volt, akkor azt tulajdonosa más, hasonló adottságú területen azonos feltételek mellett telepíthette újra (5. §). • A direkttermő ültetvények létrehozását, valamint a filoxérára immunins homoki területeken fekvő alföldi borvidékeken történő telepítést a törvény nem támogatta.

8. A kiegyzés utáni MoTRIANON hatása • 4 M hl bor elvesztette a piacát • az ültetvények 2/3-a (kb. 200 000 ha) az új országhatáron belül maradt • A szőlőterület 70%-át alkotó apróparcellákon nem voltak képesek piacképes borokat előállítani, • 1925 után a borok eladhatatlanságának köszönhetően nem volt pénz beruházásokra. • A direkttermő fajták növekvő mennyisége • Ismét előállt az állami beavatkozás szükségessége: csökkentés • Az ország 8 milliós lakosságából félmillióan közvetlenül, félmillióan pedig közvetetten voltak érdekeltek a bortermelésben.

9. A kiegyezés utáni MagyarországA szerkezetátalakítás 1923,1936,1938 • 1923.évi XCII.tc.- • tilos direkt termők telepítése, • tilos szőlővel beültetni más mezőgazdasági termelésre is alkalmas földterületeket, • engedély nélkül csak házi szükségletre (max. 3500 m2) lehet szőlőt telepíteni. • 1938. évi XXXI. • 3 évre megtiltott mindenfajta szőlőtelepítést, • elrendelte a direkt termő szőlők kiirtását, állami kártalanítás mellett, 3 éves végrehajtási idővel • a húszas években a csemegeszőlők termesztésének a térhódítása, • a gyümölcsként eladott szőlő a borral ellentétben igen nyereséges volt.