A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása

1. A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása

2. Bevezetés • 2006 végétől látható problémák • Legelőször építőipar • 2008 vége: IMF hitel • eladósodottság meghaladta a GDP 100%-át • 2009 re 20-30%-os visszaesés • Likviditási problémák

3. Európai országok és azok vállalataira való hatása Magyarország Franciaország • Vállalati csődök 25%-al magasabbak idén • késedelmes kifizetések átlagosan 11,7 napos késést mutatnak, az uniós érték ezzel szemben 15 napnál is több. • A legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató cégek 60 százaléka tapasztalt kését a banki kifizetésekben, míg az 5 000-nél több alkalmazottal rendelkező vállalatok közül mindössze 21,5 százalék nem jut időben pénzhez. • Új adótörvény • Vagyonadó • Egyszerűsödik a kkv-k adóztatása • Üzletfejlesztéshez kedvezőbb feltételek • közteherviselési törvény • EBB 40 millió euró értékű hitel Cseh köztársaság Egyesült Királyság • vállalkozások egyre nehezebben jutnak hitelhez költségcsökkentés • Vállalatok negyede kénytelen volt elbocsájtani vagy ingatlant eladni • Bankok hitelezési hajlandósága csökken • cseh iparvállalatok 92 százalékát súlyosabban érinti a késedelmes kifizetések problémája, mint egy évvel korábban. • cseh kormány megindította a „garancia” elnevezésű programját, melynek keretében betétbiztosítást nyújt a cseh ipar szereplői számára. • Bizalom kezd visszatérni • Vállalkozások akik szerit a legsúlyosabb probléma a költségfinanszírozás: 40%25% • egyre több kkv ruház be új termékekbe és alkalmaz új munkaerőt • hitelekhez való hozzáférés kulcsfontosságú a gazdaság talpra állásához (Alistair Darling ) • Legsürgősebb kkv-k hitelhez jutása

4. Európai országok és azok vállalataira való hatása Olaszország Szlovákia • Vállalati kölcsönök emelkedtek • Beruházási hitelek csökkentek • gyors bankgarancia • kkv-k csupán két százaléka érzi úgy, hogy a hitelhez jutás súlyos probléma lenne. • Kisvállalkozások 65%-a küzd likviditási gondokkal • Kormány ezt hitelezéssel oldaná meg • EIB: 50 millió euró hitel • 2009 első felében minden harmadik vállalkozásnak gondjai akadtak a banki hitelfelvétellel • 13,7 millió euróba került a kkv-k számára • Ez naponta 30 üzlet meghiúsulása • Garancia stratégia • Közigazgatási intézmények eladósodottsága • 3 milliárd eurós alapot, hogy abból fizessék vissza a függőben lévő tartozásokat. • EBB hatalmas kölcsöne Bulgária • Növekvő munkanélküliség, • Egyre több vállalat megy csődbe • Tevékenységüket megszüntető vállalatok száma: 67118 • Kereskedelmi bankok nem nyújtanak a vállalatok számára hitelt • Kései kifizetések • közintézmények fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése 70 százalékkal nőtt az idén, ami jelentősen csökkenti a vállalatok reálnyereségét. • Kormány 70 milliárd forintnyi hitelt nyújt • Az európai Beruházási Alap nemrég 400 millió levát garantált a bolgár kkv-k számára

5. És az Amerikai Egyesült Államokra USA • tőkeinjekció • Eszközfinanszírozás • Hitelgarancia • Kamatvágás • Szélesebb fedezeti szabályok • Szűkebb diszkont rés • Fedezeti swap • Fx swap • Mark-to-market ügyletek felfüggesztése • Fizetési korlát meghatározása

6. Mit várhatunk? Az FMCG cégek felsővezetőinek mindössze 27%-a bízik nagyon a bevételek növekedésében a következő év folyamán. Hogy érzékelni lehessen az elbizonytalanodást: ez az arány egy éve még 50% volt. A felmérésben részt vevő kiskereskedelemben tevékenykedő felsővezetők között ez az arány mindössze 14% volt (a tavalyi adat 44%). A kiskereskedelmi vállalatok vezetői arra számítanak, hogy a növekedés – ha egyáltalán lesz – nem új, hanem meglévő piacokról származhat, ennek megfelelően a felsővezetők több, mint 60%-a inkább ezekre összpontosít és mindössze 17%-uk tervez új piacokra lépni. Kína és India továbbra is vonzó lehet, de növekedési szintjük alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években. A PwC felmérése rámutatott, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó cégek további költségcsökkentésen fognak átesni, miközben a cégvezetők a csőd elkerüléséért küzdenek. A válaszadók több mint 30%-a számít létszámleépítésre. Meglepő ugyanakkor, hogy 34%-uk új dolgozók felvételét tervezi, ennek oka minden bizonnyal a nélkülözhetetlen szakemberbázis fenntartása. Hosszú távú megfontolásokból szinte valamennyi válaszadó fontosnak tartja a kulcsfontosságú dolgozók megtartását. A felmérésben szereplők 62%-a állítja, hogy problémát jelent számukra a toborzás, az új munkavállalók beillesztése. A költségcsökkentés további aspektusa a vállalatvezetők elmozdulása a termékfejlesztés visszafogása irányába. A fogyasztói javakat termelő cégek vezetőinek kevesebb, mint 20%-a kíván termékfejlesztéssel foglalkozni 2009-ben. Ehelyett a válaszadók 40%-a a meglévő piacokon történő hatékonyabb fellépést tervezi, mert a jelen gazdasági légkörben ezt tartják a legjobb növekedési lehetőségnek A nehézségek ellenére a cégvezetők továbbra is aggódnak a környezetvédelmi kérdések miatt. A fogyasztói javakat gyártó cégek vezetőinek több mint fele úgy véli, hogy a világ szénalapú energiafüggősége negatív hatást gyakorol vállalatára és ennek eredményeképpen közel 90%-uk energiaköltségeit különböző fejlesztésekkel igyekszik csökkenteni (a kiskereskedelmi cégeknél ez az arány 68%). Aggasztónak találják továbbá a természeti erőforrásokhoz – különösen az édesvízhez – való hozzáférést. Háromnegyedük gondolja, hogy a jövőben elmélyülnek a természeti erőforrásokkal kapcsolatos feszültségek. Egyes vállalkozások már most nyersanyaghiányt tapasztalnak, a PwC szakértői pedig hosszabb távon a trend fokozódására számítanak. A megkérdezett kiskereskedők 68%-a üzemviteli fejlesztésekre koncentrál, 50%-uk alternatív energiaforrások felé fordul és 45%-uk új technológiákba kezd beruházni, ezáltal csökkentve a felhasznált energia mennyiségét. Igen tevékeny ezen a téren például a Wal-Mart, a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata.

7. A gazdasági válság hatásaa magyarországi vállalkozások körében Online felmérése alapján

8. Alapadatok • Téma: a gazdasági válság hatása a magyar vállalatokra, reakciók a válságra, válságkezelő intézkedések • Felmérésidőpontja: 2009.május 26. – június 30. • Kutatás célcsoportja: cégvezetők, felsővezetők, középvezetők

9. Részletes eredmények

10. A válság hatása Összes megkérdezett cég (1092) érintett cégek (969) A válaszadók közel 90%-a tartja a cégét érintettnek a gazdasági válságban. Az érintett cégek 91%-ánál visszaesést tapasztaltak.

11. A válság kezelése 1. válságkezelő programmal nem rendelkező cégek Az érintettség fényében meglepő adat, hogy a cégek 70%-a nem rendelkezik speciális válságkezelő programmal. A válságkezelő programmal nem rendelkező cégek 64%-a továbbra sem tervezi, hogy válságkezelő programot léptet életbe.

12. A válság kezelése 2. A cégek 23,6%-a rendelkezik speciális válságkezelő programmal. Az 51 főnél többet foglalkoztató cégek rendelkeznek legnagyobb arányban konkrét programokkal a válság kezelésére.

13. Válság miatt bevezetett intézkedések A megkérdezett cégek közel 60%-a működési költségek csökkentésével reagált a válságra. Létszám leépítésre a felmérésben részt vevő cégek 30%-ánál került sor.

14. Válság miatt tervezett intézkedések A megkérdezett cégek közül legtöbben az értékesítés és a marketing erősítését tervezik fél éven belül. A vállalatok kb. 1/7-e azonban nem tervez semmit, kivár.

15. Bevételek alakulása 2009 első negyedévében 2008 első negyedévéhez képest A cégek kétharmadánál az első negyedéves bevételek csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, további 20%-uknál pedig stagnálás tapasztalható. Bevétel növekedésről a válaszadók 10%-a számolt be.

16. A válság időtartama A válaszadók meggyőző többsége (közel 85%) szerint a válság még legalább fél évig tart, de akár 5 éves időtartamig is elhúzódhat. 5 évnél hosszabb ideig tartó válságra csak kb. minden 20. megkérdezett számít.

17. A válaszadó cégekcégméret szerint A megkérdezett cégek 55%-a 1-5 főt foglalkoztat.

18. Tehát a legfontosabb megállapítások • A válaszadók közel 90%-a tartja a cégét érintettnek a gazdasági válságban. Az érintettek 91%-ánál visszaesést tapasztaltak. • Az érintettség fényében meglepő adat, hogy a cégek 70%-a nem rendelkezik speciális válságkezelő programmal. Közülük 64%-a továbbra sem tervezi, hogy válságkezelő programot léptet életbe. • A cégek 23,6%-a rendelkezik speciális válságkezelő programmal. A konkrét programmal rendelkezők aránya az 51 főnél többet foglalkoztató cégek körében a legnagyobb. • A megkérdezett cégek közel 60%-a működési költségek csökkentésével reagált eddig a válságra. Létszám leépítésre a felmérésben részt vevő cégek 30%-ánál került sor. • A megkérdezett cégek közül legtöbben az értékesítés és a marketing erősítését tervezik fél éven belül. A vállalatok kb. 1/7-e azonban egyelőre nem tervez semmit, kivár. • A cégek kétharmadánál az első negyedéves bevételek csökkentek az előző év azonos időszakához képest, további 20%-uknál pedig stagnálás tapasztalható. Bevétel növekedésről a válaszadók 10%-a számolt be. • A válaszadók meggyőző többsége (közel 85%) szerint a válság még legalább fél évig tart, de akár 5 éves időtartamig is elhúzódhat. 5 évnél hosszabb ideig tartó válságra csak kb. minden 20. megkérdezett számít.

19. A sikeres prezentáció titkai

20. Előkészületek • Előadás módja, formája illeszkedjen a témájához! • Vázlat elkészítése előtt gondoljuk át, hogy honnan-hova szeretnénk eljutni • Egy jó előadásban a vázlat csupán a gondolatmenet folytonosságát segíti!

21. Előadás alatt A hallgatóság figyelmének felkeltése és fenntartása • Frappáns címekkel • Bevezető melyben az előadás pontos témáját fejtjük ki • Oldott hangulatRövid történettel vagy egy témához illő viccel.

22. Előadás alatt Érthetőség: hangerő, hangsúlyozás • Kerüljük a motyogást, de az üvöltést is!A legcélszerűbb az arany középutat választani • Tipikus hiba még a monotonizálás, ami gyakorlatilag álomba ringatja hallgatóságunkat • Hangsúlyozás helyes alkalmazásával éppen ellenkező hatást érhetünk el

23. Előadás alatt Előadásmód 1 • Igyekezzünk színesen és lelkesedve előadni a termék vagy szolgáltatás bemutatását! • Kerüljük a monologizálást és próbáljuk bevonni a közönséget! • Érzékeltessük, hogy hiszünk a termékben, mert az minden győzködésnél erősebben hat • Folyamatos kapcsolattartás a hallgatósággal például egy-egy kérdésen keresztül

24. Előadás alatt Előadásmód 2 • Gesztikulálással és mimikával tovább erősíthetjük a rólunk kialakult képet • Például: Karmozdulatokkal vagy néhány lépés megtételével érzékeltethetjük, hogy otthonosan mozgunk a színpadon • Gyakori probléma, hogy izgalmunkban nekiállunk piszkálni valamit, mondjuk a zsebünkben kulcsot, vagy aprópénzt, ez egyértelműen bizonytalanságra utal, csakúgy, mint mikor előadás közben mozdulatlanul állunk.

25. Előadás alatt Hasznos lehet… • Kellemetlen helyzetbe az előadás alatt is bármikor kerülhetünkPéldául: Áramszünet, valami elromlik…Ez ellen leg egyszerűbben úgy tehetünk, ha kinyomtatjuk a prezentációt és jegyzetünket is. • Mindig legyen kezünk ügyében: papír zsebkendő, toll és ásványvíz • Fontos, hogy a prezentáció megkezdése előtt mindenképp ellenőrizzük működését • Ha fellép valami hiba, akkor érdemesebb pár perc türelmet kérni, mint közönség előtt szerencsétlenkedni!

26. Előadás alatt Figyelem megköszönése • Előadás befejezése előtt helyet kell hagyni a kérdéseknek és hozzászólásoknak, mert ha nyitottak vagyunk ezekre, akkor a magabiztos és együttműködő üzleti partner képét fogja erősíteni! • A figyelem megköszönése az előadás végén udvarias gesztus

27. Köszönjük a figyelmet!