K örnyezetállapot É rtékelési P rogram KÉP

2. KörnyezetállapotÉrtékelési Program KÉP - Tudományos Konferencia - Környezetállapot értékelési program módszertana, kialakításának szükségessége Németh Tamás MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapest 2005. november 2.

3. Magyar Tudományos Akadémia – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttműködés 1. projekt Módszertani fejlesztési koncepció kidolgozása Magyarország környezeti, természeti állapotának komplex értékeléséhez • felismerés • megfigyelés • adatgyűjtés - adatgazdálkodás • kutatás www.kep.taki.iif.hu

5. Programvezető: • Prof. Dr. Németh Tamás • Programmenedzser: • Prof. Dr. Bulla Miklós • Munkacsoportok témakörei: • Tájgazdálkodás • Környezeti elemek modellezése • Gazdasági folyamatok • Társadalom • Környezetmenedzsment

6. A program megalapozását támogató módszertani kutatási és harmonizációs feladatok • Monitorozási, adatgazdálkodási – feldolgozási és értékelési, ellenőrzési feladatok és harmonizáció. • Alkalmazott és továbbfejlesztést igénylő indikátorok, mutatók kidolgozása – a környezeti, természeti állapot változás nyomon követésére, lokális, regionális és országos szinten. • Végrehajtási algoritmusok (ún. „blueprint” forgatókönyvek) – részben a már meglévő , részben az új módszerek felhasználásával.

7. Társadalmi folyamatok és környezet hatásrendszere (World Resource Institute, 1995) (Természeti) környezet Környezeti hatások Emberi tevékenység Társadalom Gazdaság erőforrások Hulladék, szennyezés, degradáció Erőforrások használata, terhelése Ökológiai szolgáltatások

8. Az állapotértékelés problematikája • Sok az adat, de kevés a döntéstámogató tudás, • a környezeti problémák és folyamatok léptéke,időtartama, sebessége és kiterjedése más és más • az indikátorok – időtől és tértől függő, komplex folyamatokat leíró indikátorok előállítása meglévő, vagy újonnan szükséges paraméterekből • inkoherencia – a meglévő adat és információrendszerek illeszthetőségében, az adatok értelmezésében; • a környezetállapot jellemzők • gyakorisága, • térbeli érvényessége, • megbízhatósága, • változásérzékenysége, • valamint az adatsor hosszúsága teljesen különbözik.

9. Környezeti hatások kiterjedése és befolyásolás lehetősége - Az érintettség függvényében - KÉP: Bulla – Flachner, 2003. Befolyásolás lehetősége, érintettség Térbeli kiterjedés lokális regionális országos Kontinentális és globális Pl. zaj, por, hulladék, szennyvíz, talajdegradáció és élőhely romlása Pl. légköri savasodás, eutrofizáció troposzférikus ózon dúsulása tájpusztulás és a biodiverzitás csökkenése Üvegházhatás Ózonpajzs pusztulása Pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek csökkenése, romlása

10. A Környezetállapot Értékelési Program módszertani fejlesztésénél mind térbeni, mind időbeni szcenáriókat figyelembe kell venni. A változásokat természeti és humán tényezők alakítják és befolyásolják.

11. Kihaeva vulkán, Hawaii - 1984 Etna, Olaszorzság - 2004

12. Hyogokeu-Nanku, Japán - 1995 Afganisztán - 2005

13. Katrina Hurrikán – 2005. augusztusa augusztus 26. augusztus 27. augusztus 28. augusztus 29. augusztus 29. augusztus 30.

14. A Katrina Hurrikán nyomai – New Orleans

15. Szökőár – 2004. decembere előtte utána előtte előtte utána utána

16. A szökőár nyomai – Indonézia

17. Környezet-politikai megítélés és kockázat kapcsolta Hatékonyság, ismertség, befolyásolhatóság függvényében D., Ismert, jelentős probléma C., Kevéssé jelentős, de annak tartott probléma Jelentős probléma hatékony, elismerést keltő megoldása Társadalmi-politikai megítélés Optimum B., Jelentős probléma A., Kevéssé jelentős probléma kockázat KÉP: Bulla - Flachner, 2003.

18. A táj és regionális kölcsönhatások értékelésének rendszerszerű megközelítése a különböző környezeti folyamatok léptékeinek tükrében Anyag- és információ forgalom Külső rendszerek (pl. vízgyűjtő, ökológiai hálózat, gazdasági, társadalmi rendszerek Táj és rendszerei, jellemző folyamatai (pl. helyi vízkörforgás, élőhelyek, települési anyagforgalmak) Táj (Rész)Vízgyűjtő Anyag- és információ forgalom Regionális folyamatok 2D, 3D, Grid ill. GIS alapú értékelés (pl. levegőminőség, határokon átnyúló folyamatok) Régió - nagytáj Ország Kép: Flachner, 2004

19. Nemzetközi kitekintés • Ausztrália, Kanada, Új-Zéland: • állapotértékelés széles körű • korábban indult-több tapasztalat • a fenntarthatóságot és a jövőképet figyelembe veszi • de: környezeti elemenként strukturált, nem komplex • Dánia, Nagy-Britannia, Európai Unió: • állapotértékelés módszertana még nem kiforrott • problématerületenként vizsgálódik • fenntarthatósági indikátorok megjelennek, de a szektorális megközelítés dominál • folyamatok értékelése nem erőforrás-használat orientált

20. Következtetések, koncepció (1) • Integráló közeg – „munkafelület”: a pedoszféra, amely más természeti erőforrások – flóra/fauna elhelyezkedését meghatározza: • - geopozicionált adatfeldolgozás, mérés, értékelés, • folytonosság, illeszthetőség, koherencia: komplex mutatók előállítása feltétele/lehetősége. • Részrendszerek feladata – szabályok, attributumok meghatározása: • - vizsgálatok alanya (ki), tárgya (mit), ideje (hol), • - következtetések formája, gyakorisága, célcsoportjai, • illeszkedés a nemzetközi elvárásokhoz, jelentési kötelezettségekhez (EU, OECD, ENSZ egyezmények, stb.).

21. Következtetések, koncepció (2) • Kritikai elemzést igényel: • a meglévő környezeti, gazdasági, társadalmi adatgyűjtési rendszerek eredményei, hiányosságai: • a, benne, a társadalmi részvétel és kommunikáció, a nyilvánosság és az adatok hitelessége, • a környezeti folyamatok megértéséhez szükséges integráló rendszerszemlélet, • a modellek és az adatgyűjtő rendszerek viszonya, a használhatóságuk, az illeszthetőségük, a kooperációjuk, a technikai, igazgatásjogi, financiális feltételei, • az intézményi háttér – a feladatok mentén meghatározott kiszámítható, hosszútávon biztosított finanszírozási háttér, • a jogszabályi háttér – az adattörvény, a statisztikai törvény, az adatvédelem és a feldolgozott adatok információ kezelése.

22. Következtetések, koncepció (3) • Módszertani célkitűzés • Döntéstámogató rendszer megtervezése, amely alkalmas integrált állapotértékelés készítésére országos és regionális léptékben (és helyi szinten), egy mintaterületen. • KÉP módszertani fejlesztés mintaterületi kipróbálása. • Tapasztalatok kiértékelése: • - a szakterületi rendszerek együttműködésének megalapozása: • - a monitoring és „információ gyártó” rendszerek együttműködési képességeinek, illetve a modellek alkalmazhatóságának vizsgálata: • - a környezeti, -természeti erőforrás-gazdálkodás felügyeleti, -igazgatási rendszerfejlesztés megalapozása: • fejlesztési feladatok, javaslatok megfogalmazása.

23. Folyamatban lévő fejlesztések Környezeti folyamatok integrált modellezése – víz, talaj, levegő – minőségi és mennyiségi változásainak becslése, előrejelzése; döntéstámogató rendszer alapjai GIS-ben, Komplex tájértékelés – meglévő adatok, felmérések harmonizációja, GIS feldolgozása, összeépítése, hiányzó ismeretek pótlása (terepi felmérés, adatgyűjtés, elemzés) Társadalmi folyamatok – kérdőív, feldolgozási módszertan, Eredmények megvitatása és megjelenítése (nyílt tervezés); Menedzsment és jogi környezet – statisztikai, adatgazdálkodási, intézményfinanszírozási törvény, rendszerharmonizáció Gazdasági folyamatok - környezetgazdasági elemzések, Integrált (fenntarthatósági mutatók: GPI, ISEW, Ökológiai Lábnyom), pozitív ösztönzők.

24. Archiv adatok térképlapok Térinformatikai feldolgozás magyarázók Reambuláció Internetes alkalmazás Talajtani információk rendszerfejlesztése

25. Bodrog-köz Eger környéke Tihanyi-félsziget Regionális modell SO2, NOx, O3, HM koncentációk Kén-, nitrogén és HM ülepedés 3 mintaterület Részletes számítások lokális modellekkel A nitrogén vegyületek teljes ülepedése, mg N/m2/év - DEM modell

26. VTT- KÉP együttműködés: modellezési eredmények

27. Mintaterületek–Hevesi sík és Tisza-tó: AIR, ÉTT monitoring harmonizáció, komplex társadalmi-gazdasági felmérés, GPI és ISEW (alternatív GDP mutatók)

28. Mintaterület-Balaton: konfliktus térképezés és integrált környezeti térképezési - értékelési rendszerek

29. hidroszféra litoszféra A talaj a földkéreg legkülső multifunkcionális része, mely különböző tulajdonságokkal, tulajdonság-együttesekkel és funkciókkal bír. A többi természeti erőforrás integrátora. társadalom bioszféra atmosztféra

30. Együttműködés keretében a KvVM résztvevők Szakmai témafelelősök Gergely Erzsébet – főosztályvezető KvVM Környezetpolitikai Főosztály Karlovits Márta – főosztályvezető KvVM Kutatási és Oktatási Önálló Osztály Kisné Fodor Lívia – vezető tanácsos TvH Természetmegőrzési Főosztály Horváthné Kiss Ildikó – osztályvezető KvH Környezetbiztonsági Főosztály Szabó Elemér – főtanácsos KvVM Informatikai Önálló Osztály Érdiné Szekeres Rozália – főosztályvezető TvH Természetmegőrzési Főosztály

31. Munkacsoportok Talajtan és Informatika munkacsoport Németh Tamás(MTA TAKI) Szabó József(MTA TAKI) Pásztor László (MTA TAKI) Koós Sándor (MTA TAKI) Környezeti elemek-víz munkacsoport Koncsos László (BME-Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz.) Fonyó György (BME-Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz.) Környezeti elemek-levegő munkacsoport Bozó László(OMSZ) Tájgazdálkodás és természetvédelmi munkacsoport Barczi Attila(SZIE Gödöllő) Dombos Miklós(MTA TAKI) Molnár Zsolt (MTAÖBKI) Közgazdasági munkacsoport Szlávik János(BME) Füle Miklós (BME) Csigéné Nagypál Noémi(BME) Pálvölgyi Tamás(BME) Társadalomtudományi munkacsoport Vári Anna(MTA Szociológiai Kutató Intézet) Ferencz Zoltán(MTA Szociológiai Kutató Intézet)

32. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!