Budapesti Ügyvédi Kamara

1. Budapesti Ügyvédi Kamara Dr. Csilléry Alexandra 2008. március 10. A vagyonbecslési vizsgálatok néhány kritikus kérdése

2. Az „életszerűség”, mint bizonyíték Az „életszerű adózói tételes jogi ismeret” a becsléssel érintett időszakban: Online Magyar Értelmező Kéziszótár (több mint 18.000 szócikk): nincs találat, ami azt jelenti, hogy a Magyar Értelmező szótárban sem az „életszerű” sem pedig a „hitelt érdemlő” címszavak alatt találat, magyarázat nem található Szja. 7.§ (1) c.) pont., (Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek) „c, azt a kapott vagyoni értéket amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt)…” A hatályos bírósági gyakorlatban az alábbi BH -k foglalkoznak a hitelt érdemlő és értelmezésével az életszerűségre érvényes bírósági döntés még nem található.

3. Mi a kölcsön? Szja. 7.§ (1) c.) „azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni”

4. Mi a nyilvántartási kötelezettség? Szja. 9/A §., „A nyilvántartási kötelezettség szabályait tartalmazza.” Szja. 9/A §. (1) bekezdés „A magánszemély időrendben, folyamatosan ellenőrizhető módon, az 5. sz. melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít....” Szja. 9/A §. (3) bekezdés „Nyilvántartásban adatot rögzíteni módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet.” Szja. 9/A §. (8) bekezdés „A bizonylatot és nyilvántartást az adómegállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.” 5. sz. melléklet „A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.”

5. Hogyan mutat a nyilvántartás? Szja. 5. sz. melléklet ide kérem beírni idézőjelben és dőlt betűvel pl. 4.2. pont, „A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.” Mivel a hivatkozott 7§ (Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek) (1) bekezdés C. pontja rögzíti, hogy a kapott kölcsön, hitel nem bevétel és nem költség törvényi rendelkezés alapján a bevételi nyilvántartás és bizonylat megőrzési kötelezettség nem vonatkozik rá.

6. A készpénz hitelt érdemlő igazolása Online Magyar Értelmező Kéziszótár (több mint 18.000 szócikk): nincs találat Az Szj-ban nem szerepelnek, főleg, ha az kölcsönből származik!

7. Mit mond az alkotmánybíróság? (Az adóhatóság szerint csak a bankszámlán tartott pénz a pénz!) 3/1993 AB. határozat 10/1998 AB. határozat 61/2007 AB. határozat

8. Mit volt a történelmi helyzet? 1997: Postabank válság „1997 február 27-én 10 ezrek rohanták meg a bankot és vették ki betéteiket, aminek következtében a bank forrásai mintegy 70 milliárd Forinttal csökkentek” Részlet a felmentő ítéletből 2006. Július 17. 1998: a választás követő értékpapírválság Mi tehát az életszerűséggel kapcsolatosan elvárható indokolási kötelezettség?

9. Ki mit bizonyít? (Art.108-9.§) „108.§ (2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.” „109.§ (3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.”

10. Mit kell bizonyítani? Adóhatóság terhe: mennyi a jövedelem/bevétel Adózó terhe: [beírandó] Hiányolom az ítéletekből a törvényszöveg idézésén túlmenően a tényállási megalapozást és a logikai levezetést EBH 2006. 1462 KGD2006.104 Legf. Bír. Kfv. I.35.216/2005 A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózónak kell hitelt érdemlő adatokkal igazolnia (2003. évi XCII. Törvény 108 §, 109. §). „A bizonyítékok bizonyító ereje tekintetében azonban a törvény felállítja azt a követelményt, hogy az adózónak állítását hitelt érdemlően kell igazolnia. A felajánlott bizonyítási eszköznek tehát alkalmasnak kell lennie a bizonyítandó tény alátámasztására, kétséget kizáró igazolásra. Az adóhatóságnak és a bíróságnak a bizonyítékokat egyenként és összeségében okszerű mérlegeléssel kell vizsgálnia és értékelnie, melyről határozatában számot is kell adnia.” „A felperes érvelésével ellentétben nincs olyan adójogi rendelkezés, mely szerint ha a felperes által előadott tények, nyilatkozatok valóságtartalmát az adóhatóság megcáfolni nem tudja, akkor automatikusan – konkrét adat hiányában is – azokat a felperes javára kellene értékelnie.”

11. A házassági vagyon (Szja.4.§) (6) Bekezdés „Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és - az (5) bekezdésben említetteket kivéve - ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.” (5) Bekezdés „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is.”

12. A házassági vagyon (Szja.4.§) Felvetés: A tevékenység után azt terheli bevallási kötelezettség, aki a tevékenységet folytatja Szja. 4.§ (6) bekezdés „Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és - az (5) bekezdésben említetteket kivéve - ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.” Viszont: A vagyonból eredő bevallási kötelezettség a tulajdoni hányad arányában terheli bevallási kötelezettség Szja. 4.§ (5) bekezdés „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is.”

13. Ha nem fizettél illetéket… Felvetés 1: Magyarországon a háborús bűnök és az illetékfizetésre való bemutatás kötelezettsége és adója nem évül el. Felvetés 2: Nagykorú gyermek tartása: Illetékcsaló szülő vagy vagyonosodó gyerek

14. Ha nem fizettél illetéket… Csjt 69/A: „Csjt. 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. ” Itv.17.§ nem veszi ki Itv. 102.§ (1) h) a pénz nem takarékbetét

15. Ha nem fizettél illetéket… Elévülés nincs! Itv.91.§ (2-4) bek. A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti. • (3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. • (4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. [Art.164.§ (4) bek. második fordulat beírandó]. PM állásfoglalás: Egyértelműen indokolt az illeték megállapításához való jog elévülése az Adóhatóság tudomására jutásától kezdődjön, amely valóban évtizedekkel később is lehet a vagyonszerzéshez képest.

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!