Download
1 / 63
E N D
A jóindulat elve • Egy nyomozótiszt nyilatkozik a sajtónak: „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első szakaszában volt egy biztos kiindulópontunk: az elkövető Csenő vagy Lopó. Mivel azonban világossá vált, hogy amennyiben Csenő volt a tettes, akkor Lopó is részt vett a rablásban, ezért Csenő ártatlansága tisztázódott, az elkövető csakis Lopó lehetett.”
A jóindulat elve • „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első szakaszában volt egy biztos kiindulópontunk: az elkövető Csenő vagy Lopó. Mivel azonban világossá vált, hogy amennyiben Csenő volt a tettes, akkor Lopó is részt vett a rablásban, ezért Csenő ártatlansága tisztázódott, azelkövető csakis Lopó lehetett.” • A szöveg problematikus, mivel két olvasata lehetséges. Ha a nyomozótiszt kijelentését, miszerint „az elkövető Csenő vagy Lopó” alternációként értelmezzük, akkor a konklúzió – az elkövető csakis Lopó lehetett – nincs alátámasztva. Miért ne lehettek mind a ketten az elkövetők? Azonban ha az említett kijelentésben szereplő „vagy” szócskát kizáró értelemben vesszük, akkor egy deduktív érvényes következtetést kapunk. • P1 Az elkövető vagy Csenő vagy Lopó, de nem mind a kettő. Cs L P2 Ha Csenő bűnös, akkor Lopó is az. CS L K Tehát Lopó a bűnös. L
A jóindulat elve • Az értelmezés egyik legfőbb alapszabálya a jóindulat elve: ha a szöveg alternatív értelmezéseket enged meg, akkor azt kell választani, amelyik a legerősebb érveléshez vezet. Azután az így kapott érvelést kíméletlen, de korrekt kritikának vetjük alá, amelyben kiderül, hogy jól sikerült-e alátámasztani a kifejtett álláspontot vagy sem, hogy érdemes-e elfogadni azt. Jóindulatúnak kell tehát lenni az értelmezésben, és szigorúnak (de nem méltánytalannak!) a kritikában - és nem fordítva!
A jóindulat elve • Miért van szükség a jóindulat elvére? • A legalapvetőbb indokok: • 1. Ha szövegelemzésről van szó, akkor is fontos információktól foszthatjuk meg magunkat az elv gyakorlásának hiányában. • 2. Ha vitáról, vagy a vita mintája alapján elgondolható szituációról van szó, akkor mivel a célunk a helyes álláspont kialakítása, fontos a másik álláspont – más alternatíva – figyelembe vétele. (Nemcsak P álláspontot kell bizonyítanunk, de meg kell néznünk, hogy milyen érvek szólnak P tagadása mellett.) Ahhoz azonban, hogy tekintetbe vegyük P tagadása melletti érveket, először megfelelően értelmeznünk kell az alternatív álláspontot. • 3. Ha az ellenérv legerősebb értelmezését megcáfoltuk, biztosak lehetünk benne, hogy az említett ellenérv elégtelen. • 4. A vitában az elv gyakorlása biztosítja a vitapartnert az együttműködésünkről, ezért feltehetően ő is hajlandóbb lesz a helyes álláspont kialakításához elengedhetetlen együttműködésre.
Induktív érvelések • Sok esetben az is értelmezés kérdése, hogy egy érvet induktív vagy deduktív érvelésnek tekintsük. • A nagy testű kutyák öregségükre ízületi bántalmakkal küszködnek.Belfegor nagy testű kutya, és már utolérte az öregség.Tehát: Belfegor ízületi problémákkal küzd. • Ha az első premissza egyetemes érvényű állítást fejezne ki, akkor a következtetés logikai szempontból érvényes volna, ám helytállósága kérdéses lenne. Biztos, hogy minden nagy testű kutya öregségére ízületi bántalmakkal küzd? De nem ez a leginkább valószerű olvasata. Sokkal inkább azt állítja, hogy a nagy testű kutyákra jellemzők az ízületi problémák - bár ez alól lehetnek kivételek. Számíthatunk tehát arra, hogy Belfegor is ilyen problémákkal küzd; de ez a premisszák igazsága esetén sem szükségszerű. • Az érvet tehát érdemesebb induktív érvelésként értelmezni.
Azonosítás • Fő tényezők: • 1. Az érvelés logikai szerkezete, az alkalmazott logikai eszközök (induktív vagy deduktív sémában történik-e az érvelés) • 2. Az érvelés tárgya, a téma jellege – hogy a téma induktív vagy deduktív érveléseket enged meg vagy éppen követel meg (jellemzően deduktív: matematikai érvelések, jellemzően induktív: ismeretbővítő érvelések) • 3. A szerző szándéka
1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján a) Deduktív érvelés: Ha úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián, akkor szereznek egy-két aranyat. Úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián. Tehát szereznek egy-két aranyat. (modus ponens) b) Induktív érvelés: Úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián. Szereznek egy-két aranyat.
1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján • a) Deduktív érvelés: Ha a jelzőlámpa ég, és a páratartalom normális, akkor a készülék működik. A készülék nem működik. A jelzőlámpa nem ég vagy a páratartalom nem normális. A B C Ha egy érvelés logikai sémája deduktív sémába illeszthető, s ez a séma C érvényes, akkor többnyire deduktívnak tekinthetjük. A B b) Induktív érvelések erősségét nem önmagában a séma határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan induktív érvelési típusok, amelyek valamilyen általános szerkezettel rendelkeznek. Ilyen induktív érvelési típusok: az induktív következtetés, analógia, oksági érv különböző fajtái.
1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján 1. Induktív általánosításra példa: János megbízhatatlan volt. Jenő is megbízhatatlan. A szomszéd Károly is megbízhatatlan. Még a kicsi Marci is megbízhatatlan. Tehát, Jolánkám: A férfi mind megbízhatatlan. Általános szerkezete: Minden megfigyelt A B Tehát minden A B
1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján 2. Oksági érvre példa: Szilveszterkor vodkát narancslével ittam és berúgtam. A névnapomon vodkát kólával ittam és berúgtam. Az esküvőn üdítőt ittam és nem rúgtam be. Tegnap üdítőt ittam és nem rúgtam be. Tehát a vodka mindig részegséget okoz. Általános szerkezete: A és B együtt előfordul. A az egyetlen olyan tényező, amely nem merül fel, ha B nem jelentkezik. ( B A) ______________________________________________________________ Tehát A elégséges oka B-nek
1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján • 3. Analógiára példa: • A=tolvajlás x=lopás • B=adócsalás y=bűncselekmény Valaki így érvel: I.: A tolvajlás bűncselekmény, ezért az adócsalásnak is annak kell lennie! Mi az érv szerkezete?.
Azonosítás • Némely deduktív, nem érvényes érvelést – figyelembe véve az érv tartalmát, s az erre vonatkozó háttértudásunkat – a jóindulat elve alapján induktív, esetleg erős induktív érvelésnek tekinthetünk. Ha a pároddal jó a szex, akkor kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex. Érvénytelen következtetés: A B Utótag állítás hibája B A
Azonosítás Ha a pároddal jó a szex, akkor kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex. • Ha azonban induktív érvelésnek tekintjük, akkor bár az első premissza irrelevánsnak tekinthető, de az érv nem nevezhető gyengének. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex.
Azonosítás • Tehát néhány nem érvényes deduktív érvelés – bizonyos esetekben – erős induktív érvelésnek tekinthető. • Tehát egy érvelést nem kell elvetni pusztán csak azért, mert nem felel meg az érvényesség szigorú kritériumainak. • A deduktív és induktív érvelések közötti különbséget nem feltétlen értékkülönbségként kell értelmeznünk. • Ennek megfelelően a téma tárgya meghatározza, hogy milyen – deduktív vagy induktív – érvelést alkalmazzunk.
2. Azonosítás a téma tárgya alapján • Nyilván teljesen más bizonyosságot követel meg egy matematikai tétel bizonyítása, mint annak megválaszolása, hogy úszóink hány aranyat hoznak haza. • Bizonyos témakörökben egyáltalán nincs szükség és mód arra, hogy deduktív érveléssel éljünk. Az a kérdés, hogy holnap jót fogok-e enni a Kisrablóban, nem deduktív érvelést igényel. Ezzel kapcsolatban az alábbi érv is kielégítő lehet. Ötször jártam a Kisrablóban és minden alkalommal igen ízletes volt az étel. Holnap is finomat eszek a Kisrablóban. • Az ilyen témakörökben előforduló érvelést érdemes induktív érvelésként értelmezni és kezelni.
3. A szerző szándéka • A szerző szándéka alapján is azonosíthatjuk az érvet. A szerző által használt kifejezések segíthetnek az azonosításban: • A konklúzióra vonatkozó induktív érvelést valószínűsítő jelzők: valószínű, nem valószínű, várható, nem várható, plauzibilis, hihető, várható • Deduktív érvelést sejtető kifejezések: szükségszerűen, elkerülhetetlenül, biztosan, feltétlenül, mindenképpen - figyelem: ezek retorikai eszközként is használhatóak, beállítás céljából
Deduktív érvelések értékelése Az érvelés érvényességére: formális algoritmusok (igazságtáblázat, analitikus táblázat, természetes levezetés) állnak rendelkezésre. • A deduktív érvelésekben szereplő konklúzió igazságértékének eldöntését megkönnyíti ez a tény: egy biztos eszköz van a kezünkben annak meghatározására, hogy az adott érvelés érvényes avagy sem. (Igaz, ez még nem jelenti azt, hogy helytálló a következtetés: a premisszák lehetnek hamisak.) • De mit tehetünk az induktív érvelésekkel kapcsolatban? Ha minden induktív érvelés tartalomfüggő, akkor nincs semmilyen általános kritérium a kezünkben? • 1. Létezik az úgynevezett R-E-I módszer, amely nagy általánosságban segítséget nyújthat az induktív érvek értékelésében. • 2. Mint már említettük, az induktív érveléseknek jellegzetes típusait nevezhetjük meg. (Induktív általánosítások, analógiák, oksági következtetések.) Ezeknek az ismerete az induktív érvelésekkel kapcsolatos jellegzetes hibák kiszűrését segíti elő.
R-E-I módszer • Mennyire szükségesek a premisszákban foglalt információk a konklúzió levonásához? • Mennyit tartalmaznak a premisszák a szükséges információkból? • Azaz: • R. Relevánsak-e a premisszák? (Ha figyelmen kívül hagyjuk őket, akkor a konklúzióval kapcsolatban vesztenénk-e információt, növekedne-e a bizonytalanságunk? Ha nem, akkor irrelevánsak. ) • E. Elegendőek-e a premisszák? (Tartalmazzák-e a premisszák az összes fontos információt? Benne van-e minden lényeges a premisszákban annak érdekében, hogy megalapozzák a konklúziót?) • Ahhoz hogy az érvelés alapján az álláspontot is tudjuk minősíteni, azt is meg kell nézni, hogy • I. Igazak-ea premisszák?
R-E-I módszer • Relevancia • - Fiam, a dohányzás tönkreteszi az egészségedet, ezért nem kéne rászoknod. • - Te mondod? De hiszen te is dohányzol! P A dohányzás tönkreteszi az egészségedet. K Ezért nem kéne rászoknod. P1 A dohányzás tönkreteszi az egészségemet. P2 Az apám dohányzik. K Tehát nem igaz, hogy nem kellene rászoknom. A konklúzió cáfolása szempontjából irreleváns a tény, hogy az apa is dohányzik.
Relevancia • (Ügyész az esküdteknek)Látták az áldozatokról készült sokkoló fényképeket. Hallották az orvos szakértők véleményét arról, hogy milyen rettenetes kínokat kellett kiállniuk haláluk előtt. Ezek után semmilyen kétely nem maradhatott Önökben, hogy a vádlott bűnös többrendbeli különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben. • Az érvvel az a probléma, hogy az említett bizonyítékok - a fényképek és az orvos szakértői vélemények - irrelevánsaka konklúzió szempontjából. Azt alátámasztják, hogy a tettes - akárki legyen is az - tettét különös kegyetlenséggel követte el. A konklúzió azonban azt mondja ki, hogy a vádlott bűnös a terhére rótt cselekedetben. Ezért a bizonyítékoknak azt kell alátámasztaniuk, hogy a vádlott a tettes. Az érvben említett bizonyítékok azonban ebből a szempontból egyáltalán nem számítanak.
R-E-I módszer • Elegendőség A természetgyógyász Pali bácsit is kigyógyította betegségéből. Téged is biztos meggyógyít. • Nem elegendő! A konklúzió szempontjából fontos információk hiányoznak: kit kezelt még, milyen eredménnyel, volt-e más kezelése, milyen a statisztikája ennek a betegségnek, kapott-e más kezelést Pali bácsi stb… • Mítosz, hogy a dohányzás káros az egészségre. A családomban mindenki dohányzik, de nem is lehetnének egészségesebbek. • Nem elegendő! A premissza kétségkívül releváns. Csakhogy távolról sem elégséges. A konklúzió - ti. hogy a dohányzás nem káros az egészségre - általános kijelentés. Egy általános kijelentést pedig ilyen kis számú minta alapján nem lehet alátámasztani.
R-E-I módszer Igaz-e? • Az unikornisok jellemzően szeretnek a tündék kastélya mellett éjszaka legelészni, ha virágzik a sárkányfű és süt a nap. • Süt a nap, éjszaka van és virágzik a sárkányfű a tündék kastélya mellett • Az unikornisok valószínűleg legelésznek Relevánsnak és elegendőnek mutatkoznak a premisszák a konklúzió szempontjából. De vajon igaz-e a konklúzió?
R-E-I módszer • Fontos: az induktív érveléseknek fokozatai vannak és nem érdemes, illetve nem is helyes önmagukban értékelni őket, mivel jellemzően viszonylagos érvelések! • Azaz meg kell nézni, hogy az ellentétes álláspont mennyire valószínű! • Sok olyan álláspont lehetséges, amely önmagában tekintve elfogadható az említett R-E-I módszer ellenőrzése alapján is, ám esetleg az ellentétes álláspont még plauzibilisebbnek mutatkozik. • Figyelem! Önmagában tekintve bármilyen álláspont mellett felhozhatók érvek! • Az érveket többek között az alapján értékelhetjük, hogy az ellentétes álláspont milyen mértékben plauzibilis. • Ebből kifolyólag – lehetőség szerint – egyben cáfolhatónak is kell lenniük az érveléseknek – a cáfolhatatlanság nem előny! (Amint az összeesküvéselméletek is mutatják.)
A R-E-I módszer • Ha pusztán annyit azt keressük, hogy egy adott álláspont vagy éppen annak tagadása – az ellentétes álláspont – a helyes, akkor az említett módszer alkalmazásával mindent megtettünk amit a döntés megkíván. Azonban ha a helyes álláspont kialakítását úgy értelmezzük, hogy mi a helyes álláspont az adott témában, akkor még nem értünk a kritikai vizsgálat végére. Ha a lehető legjobb álláspontot keressük, akkor meg kell néznünk, hogy milyen alternatív álláspontok léteznek, s ezek közül melyik a legplauzibilisebb. • Ebben az esetben a fenti három kérdést ki kell egészítenünk egy negyedikkel is: A: Vannak-e jobb alternatív álláspontok?
A másik alternatíva • A falusi fiatalok rendszeresen rosszabb eredményeket érnek el a PISA teszten, mint a városiak. Tehát butábbak a városiaknál. • A premissza releváns. A teszten elért eredmény nyilvánvalóan összefügg a szellemi képességekkel. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a premissza elégtelen. A tesztet sok ezer középiskolás töltötte ki, s egy ilyen nagy minta alapján jogunk van általánosítani. Az érv mégis gyenge, mégpedig azért, mert a premisszában említett tényre van jobb magyarázat is, ti. hogy az oktatás színvonala a falusi iskolákban alacsonyabb. A teszten elért eredményben az oktatás színvonala éppúgy közrejátszik, mint szellemi képességek. Az, hogy az oktatás színvonala függ a település típusától, közismert jelenség, melyre számos bizonyíték van. Ugyanakkor semmi nem szól amellett, hogy a település típusa befolyásolná a szellemi képességeket. Vagyis a következtetés azért gyenge, mert a konklúziónál van jobb álláspont. • Ez a példa elárul valami fontosat az induktív érvek értékeléséről: ehhez tudásra van szükség. Aki nem tudja, hogy milyen tényezők játszhatnak közre egy teszt eredményében, vagy nem képes felbecsülni, hogy adott eredményre mely tényező nyújtja a legvalószínűbb magyarázatot, az nem képes megfogalmazni az iménti kritikát.
Indukció:ismeretbővítés • Történeti háttér: Francis Bacon és a tudományos forradalom a 17. században • Egy deduktív asztronómiai következtetés: A bolygók elliptikus pályán mozognak. A Neptunusz bolygó. Tehát a Neptunusz elliptikus pályán mozog. • Egy induktív asztronómiai következtetés: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars elliptikus pályán mozognak. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars bolygók. Tehát minden bolygó elliptikus pályán mozog
Induktív következtetések • Induktív következtetés. • 1. Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. • 2. Induktív általánosítás
Induktív következtetés • Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. • Sherlock Holmes alábbi érvelése szolgáltat példát. • Itt van egy orvosnak kinéző, katonás úr. Természetes, hogy katonaorvos. És csak most jöhetett a forró égöv alól, mivel az arcát a nap erősen megperzselte. Miután a keze ott, ahol a kézelő egy kicsit felcsúszott, fehér, tehát az nem lehet a természetes testszíne. Beesett, megnyúlt arcáról pedig lerítt a szenvedés és a betegség nyoma. Egyik karja sérült, mivel nem mozgatja úgy, mint az egészséges ember. Most már csak az hiányzott, hogy a forró égöv melyik részében állhatott ki ennyit egy katonaorvos? Miután a háború csak nemrég fejeződött be, s azelőtt sehol másutt nem folyt harc, logikus tehát, hogy Afganisztánban kapta sebét.
Induktív következtetés • A konklúzió - az illető katonaorvos és Afganisztánban szolgált - nem általánosítás. Sherlock Holmes nem egy megfigyelt szabályszerűséget terjeszt ki. Premisszái - az illető orvosnak néz ki, katonás, arca barna, csuklója fehér, arca beesett, egyik karját furcsán mozgatja, a háború Afganisztánban nemrég ért véget, máshol nem folyt harc - ismert tények, a konklúzió pedig nem más, mint e tények magyarázata. • Az abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra általános szerkezete a következő: • Adottak A, B, C,... tények.Ha X tény fennállna, ez nyújtaná a legjobb magyarázatot A, B, C,... tényekre.Tehát X. • A tudományos hipotéziseket rendszerint ilyen következtetések révén állítják fel.
Induktív következtetések • Induktív következtetés. • 1. Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. • 2. Induktív általánosítás
Induktív általánosítás • Induktív általánosítás • 1. Általánosítás Egyediről az általánosra • 2. Univerzális állítás • 3. Egyediről az egyedire történő induktív következtetés
Általánosítás/univerzális állítás János megbízhatatlan volt. Jenő is megbízhatatlan. A szomszéd Károly is megbízhatatlan. Még a kicsi Marci is megbízhatatlan. Tehát, Jolánkám: A férfi mind megbízhatatlan. Általános szerkezete: Minden megfigyelt A B Tehát minden A B
Általánosítás • „Tegnap olaszokkal vacsoráztam, öten voltak, és mindannyian nagyon kedvesek és barátságosak voltak. Korábban már dolgoztam három olasszal, azok is nagyon kedvesek és barátságosak voltak. Az olaszok tehát kedves és barátságos emberek.” • (m1 olasz) és (m1 kedves, és m1 barátságos) Általános szerkezet (m2 olasz) és (m2 kedves, és m2 barátságos) Minden megfigyelt A B (m3 olasz) és (m3 kedves, és m3 barátságos) Tehát az A-k jellemzően B-k . . (m8 olasz) és (m8 kedves, és m8 barátságos) Az olaszok kedvesek és barátságosak.
Általánosítás • Figyelem! A konklúzió ebben az esetben természetesen nem univerzális állítás. Háttértudásunkat figyelembe véve nem gondolhatjuk komolyan, hogy egy több, mint ötvenmilliós nép közül mindenki barátságos és kedves. A konklúzió általánosítás! Azt gondoljuk, hogy az olaszokra jellemző a barátságos és kedves magatartás. A: Hát ezek az afroamerikaiak elképesztőek, kiváló ritmusérzékük és robbanékony izomzatuk van!B: Ezt honnan veszed?A: Vess egy pillantást olyan lapokra, mint például a Ring magazin. Továbbá gondolj a kosárlabdára, az atlétákra vagy a híres jazz, blues, soul és funky zenészekre. • Tekintsünk most el később tárgyalandó problémáktól, például, hogy az említett tevékenységbe – arányait tekintve – eleve több afroamerikai kezd bele. (Társadalmi, kulturális okok miatt.) Ettől függetlenül is a premisszák – ismét csak háttértudásunkat figyelembe véve – egy általánosítást magába foglaló konklúziót alapoznak meg.
Univerzális állítás • „Láttunk három tevét, és mindnek patája volt, tehát a teve patás állat.” A konklúzió most univerzális állítás! m1 megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal. m2 megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal. . . Az n megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal. A T tulajdonságú egyedek rendelkeznek P tulajdonsággal.
Univerzális állítás • Az univerzális állítás általános szerkezete: Minden megfigyelt A B. Minden A B. Mind a hétköznapi életben, mind a tudományos életben igen gyakori induktív következtetési eljárás az univerzális állítás. Figyelem! Figyeljük meg, hogy az általánosítás konklúziója eltér az univerzális állítás konklúziójától. A hétköznapi vitahelyzetekben hajlamosak vagyunk univerzális állításnak beállítani az általánosításokat.
Egyediről az egyedire történő induktív következtetés • A: Kérdezzük meg Giorgiót, nincs-e kedve velünk jönni a Tátrába síelni.B: Igazad van, miért ne? Az észak-olaszok jól síelnek.A: Így van, ezért gondoltam rá én is. Voltam már egy párszor Észak-Olaszországban síelni, láttam, hogy az ottaniak közül milyen sokan síelnek, és milyen jól megy nekik. Giorgio tudtommal észak-olasz, tehát biztosan jól síel. • Az 1. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal. Az 2. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal. . . Az n. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal. A következő (még meg nem figyelt) O tulajdonságú egyed rendelkezik S tulajdonsággal.
Egyediről az egyedire történő induktív következtetés • Az egyediről az egyedire történő induktív következtetés általános szerkezete: Minden megfigyelt A B. Aa Ba Az egyediről az egyedire történő következtetést vissza lehet vezetni két másik következtetésre: Minden megfigyelt A B Általánosítás vagy univerzális állítás. Minden A B/A-k jellemzően B-k Aa Ba/a feltehetően B
Induktív általánosítások • További példák az induktív általánosításra: - Néhány rózsa megszúrt minket, ebből arra következtetünk, hogy a rózsák szúrnak. - Halljuk ismerőseinktől, hogy taxisok becsapták őket, aztán egyszer minket is becsapnak, ezekből az esetekből arra következtetünk, hogy a taxisok csalnak. - Két Renault-tulajdonos ismerősünk arra panaszkodik, hogy a kocsijukkal sok a baj, ez alapján eldöntjük, hogy nem veszünk Renault-t. - Az USA-ban 2400 megkérdezett véleménye alapján arra következtetnek, hogy a demokrata jelölt nyeri az elnökválasztást. A példák közül gyenge következtetéseket is találunk. Érdemes megnézni, hogy milyen problémák merülhetnek fel az induktív általánosítások során.
Induktív általánosítások • Az egyik hibát már említettük. • A hétköznapi vitahelyzetekben hajlamosak vagyunk univerzális állításnak beállítani az általánosításokat. • Hallottuk, olvastuk, hogy az olasz emberekre jellemző a temperamentumos viselkedés és a közvetlenség. Ebből hajlamosak vagyunk arra következtetni, hogy ez minden olaszra,legalábbis az olaszok túlnyomó többségére igaz. Holott háttértudásunk alapján tudhatjuk, hogy egy többmilliós néppel kapcsolatban igen problematikus ilyen messzemenő következtetést levonnunk.
Induktív általánosítások • Alapfogalmak: • Alapsokaság (teljes populáció). Azt az osztályt, csoportot nevezzük így, amelyre vonatkozóan ki akarunk alakítani egy álláspontot, amelyekre, akikre vonatkozóan általánosítunk. A fenti példában az olasz emberek, illetve az olasz emberek egy bizonyos csoportja (észak-olaszok) képviselte az alapsokaságot. Minta. Mintának nevezzük azoknak az elemeknek az összességét, amelyet az alapsokaságból kiválasztunk, vagy amelyekkel kapcsolatban közvetlen vagy közvetett – hallomás alapján stb. – tapasztalataink vannak. A fenti példában a megismert olasz emberek – együtt vacsoráztunk, dolgoztunk velük –, illetve a síelő olaszok – olvastunk róluk – képezik a mintát.
Induktív általánosítások • A minta lehet • Reprezentatív. Reprezentatív a minta, ha a mintában a vizsgált tulajdonság megoszlása tükrözi a vizsgált tulajdonság megoszlását az alapsokaságban. • Elfogult. A minta elfogult, ha nem reprezentatív.
A minta elfogultsága • A minta elfogult tehát, ha a vizsgált tulajdonság megoszlása a mintában nem ugyanaz, mint az alapsokaságban. • Okai: • 1. A mintavételi eljárás elfogult. • 2. A minta elégtelen. • 3. Túl messzire megy az általánosítás.
Elfogult mintavételi eljárás • A minta kiválasztásának fontos tényezője lehet a véletlenszerűség. Ebben az esetben az alapsokaság minden elemének egyforma esélye van a mintába kerülésre. • Azonban a mintavételi eljárás elfogult, ha az elemek nem egyforma valószínűséggel kerülnek az alapsokaságból a mintába. • A mintavételi eljárás elfogultságának az esetében, az alapsokaságból a mintába nem véletlenszerűen kerülnek be az elemek. • Ilyenkor a mintavételt befolyásoló mechanizmusok miatt a minta nem reprezentatív.
Elfogult mintavételi eljárás • Például egy minőségellenőr azt vizsgálja, hogy a szalagon elkészült izzók milyen minőségűek, s ehhez minden századik darabot tekinti meg. Az így kapott minta nem véletlenszerű, mert bizonyos szabályszerűség alapján lett kiválasztva. Lehetséges például, hogy a gép minden 90. és 110. izzó között mutat jó eredményt, vagy éppen elváltozást. A minta alapján viszont az ellenőr az egész alapsokaságra vonatkozóan következtet. • A minta véletlenszerű kiválasztása igen problematikus lehet. Mindig lehetnek bizonyos prekoncepciók, megszokott mechanizmusok, amelyek befolyásolják a minta kiválasztását. Ez különösen igaz, ha emberek populációjáról van szó. • Ha a Magyarországon egy főre jutó átlagos megtakarítását akarjuk közvélemény-kutatás segítségével megtudni, akkor nem elegendő egy bank bejáratánál a megkérdezésre kiválasztott személyek véletlenszerűségét biztosítani. Hiszen a bankba járó emberek – legyen alkalmazottak vagy ügyfelek – valószínűleg nagyobb átlagos megtakarítással rendelkeznek, mint a lakosság többi része.
Elfogult mintavételi eljárás Az 1936-os amerikai elnökválasztás előtt, többmilliós próbaszavazólapot küldtek szét postai úton. A neveket telefonkönyvekből és gépkocsi-nyilvántartásból véletlenszerűen választották ki. Több mint kétmillió visszaérkezett választ dolgoztak fel, s az eredmény a republikánus Alf Landon jelentős győzelmét jósolta. Ám nem sokkal később a választások F. D. Roosevelt elsöprő győzelmét eredményezték. Mi volt a probléma a próbaszavazással kapcsolatban? 1. Azok a szavazók, akik Landonra szavaztak, eleve készségesebbek voltak a válaszadásra, illetve a válaszlapok visszaküldésére. 2. Abban az időben a telefon-előfizetők és a gépkocsi tulajdonosok az átlagosnál jóval tehetősebbek voltak, a tehetősebbek közül viszont – az arányokat tekintve – több volt a republikánus szavazó, mint a népesség egészében.
Elfogult mintavételi eljárás • Pszichológiai befolyást gyakorolhat a válaszadóra a kérdés megfogalmazása is. 1. Támogatja-e ön a fegyverviselés betiltását, hogy ezzel csökkentsük az erőszakos bűncselekmények számát? 2. Támogatja-e ön a fegyverviselés engedélyezését, hogy ezzel lehetőséget adjunk a becsületes embereknek is az önvédelemre? Hasonlóan, személyes kérdés esetén a kérdezőbiztos és a válaszadó kölcsönhatása befolyásolhatja az eredményt. „Hány könyvet olvastál az elmúlt hónapban?” kérdésre egy férfitól eltérő válasz valószínűsíthető, ha ezt egy csinos, s ugyanakkor értelmiségi külsejű lány teszi fel, mintha a sportpályán egy „izomagyú” srác.
A minta elégtelensége • Ebben az esetben a mintában szereplő egyedek száma túl kevés az alapsokaságban található egyedek számához képest. • A feldobott érme 50-50%-os valószínűséggel fog „fejet,” illetve „írást” mutatni. Ennek ellenőrzésére azonban megfelelő számú mintára van szükségünk: nem elég az érmét kétszer vagy négyszer feldobnunk. • Az elégtelen minta esetében 1. Csak nagyon tág hibahatáron belül lehet korrekt becslést nyújtani. 2. Elégtelen minta alapján bármilyen eredmény produkálható. Az érmével 75%-ban kapunk írást, az érme tehát cinkelt. A szabályos (nem cinkelt) érmével mindössze négy feldobásból lehetséges, hogy három írás, így egy ilyen elégtelen minta alapján a fenti hamis következtetésre juthatunk.
A túl messzire menő általánosítás • A minta gyakran nem alapozza meg az általánosítást, mert túl messzire megyünk az általánosításban, rosszul választjuk meg azt az alapsokaságot, amelyre a minta alapján általánosítani kívánunk. Ezt a hibát a túl messzire menő általánosítás hibájának nevezzük. Vegyük észre a különbséget: 1. A mintavételi eljárás elfogult A mintavétel nem megfelelő az alapsokasághoz. 2. A minta elégtelen A mintavétel nem megfelelő az alapsokasághoz. 3. Túl messzire megy az általánosítás Az alapsokaság megválasztása hibás a mintához (A kiválasztott alapsokaság túl tág az adott mintához viszonyítva.) Az utóbbi hiba gyakran fordul elő a mindennapos viták folyamán.
