SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

1. SZÉCHENYI ISTVÁNEGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában(AGGLONET)Somorja, 2010. október 6.OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGYDr. Reisinger AdriennSzéchenyi István Egyetemradrienn@sze.hu

2. Oktatás

3. A probléma felvetése • Külföldiek a magyar oktatásban: • menedékjogot kérő, • a szülők Magyarországon telepedtek le, itt dolgoznak, a gyermekük/gyermekeik Magyarországon tanul/nak • a szülők Magyarországon telepedtek le, de külföldön dolgoznak, viszont a gyermekük/gyermekeik Magyarországon tanul/nak, • a család nem Magyarországon él, de a szülők itt dolgoznak és a gyermekük/gyermekeik is itt tanulnak, • a család nem Magyarországon él, a szülők nem hazánkban dolgoznak, viszont a gyermekük/gyermekeik itt tanulnak. Fő kérdés: ingyenes-e a külföldi diákok oktatása?

4. Közoktatás

5. Törvényi szabályozás • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (többször módosított) 110. § • Tanköteles a diák 110.§ (1), ha • „a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes, • b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, • c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.” • Ha teljesül a feltétel: az oktatást a magyar diákokkal azonos feltételekkel veheti igénybe + b) és c) esetben, akkor ha „…a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat.” 110.§ (6) • Ha fentiek nem teljesülnek: tandíjat kell fizetni, amit az intézmények vezetője elengedhet vagy csökkenthet (nem jár normatíva). • Határon átnyúló mozgás?

6. Külföldi óvodások és tanulók a közoktatásban (nappali) 1995/1996 és 2008/2009 között Óvodások, iskolások aránya 1% alatt, legnagyobb arányban középiskolások (0,8%). Forrás: Oktatási Évkönyvek, OKM

7. Külföldi óvodások és tanulók száma régiónként, 2008/2009 Megjegyzés: szlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű tanulók. Forrás: Oktatási Évkönyvek, OKM

8. Óvodai tapasztalatok • 9 intézménnyel interjú (8 Mosonmagyaróvár, 1 Rajka) • Mosonmagyaróvár: • 4 óvodában van szlovák állampolgárságú kisgyerek, általában 1 fő, de egy óvodában 4 fő, • Család Magyarországon lakik, • Nyelvkérdés, • Tapasztalatok, • Ahol nincs külföldi kisdiák. • Rajka: • Magas létszám (93 főből 13 fő), • Az óvoda népszerűsége.

9. Általános iskolai és középiskolai tapasztalatok • 11 intézmény megkeresése (Mosonmagyaróvár, Rajka, Dunakiliti), • 5 intézményben (4 Mosonmagyaróvár, 1 Rajka) tanulnak vagy tanultak szlovák állampolgárságú diákok (1–2 fő), • Általános iskola: Magyarországra átköltözött családok, • Középiskola: átjáró diákok, • Nyelvkérdés, • Általános tapasztalatok, • 2008-as kutatás: a középiskolai igazgatók véleménye a szlovák állampolgárságú diákok oktatásáról.

10. Kutatási eredmények 2008 és 2010 • Felvételi rendszer • Tanulók száma (bejárók vagy letelepedők?) • Tanulók motivációi: • felsőfokú tanulmányok miatt • magyarországi munkavállalás miatt • Tandíj  kell-e fizetnie a diákoknak?

11. Felsőoktatás

12. Törvényi szabályozás • A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény  felvidéki magyaroknak ugyanolyan joga van felsőoktatási képzésben részt venni, mint a magyar állampolgároknak (EU tagállamok) • Juttatások: • Köztársasági ösztöndíj • Tanulmányi ösztöndíj • Szociális támogatás, ha a hallgató közvetlen eltartója Magyarországon keresőtevékenységet folytat • Diákhitel nem!

13. A felsőoktatásban tanulók száma összesen és a nappali képzésben, illetve a nappali tagozatos hallgatók aránya Külföldi diákok nagyobb része a felsőoktatásban jelenik meg (külföldiek 58,8%-a, felsőoktatásban tanulók 3,9%-a külföldi). Szlovák állampolgárok aránya átlagosan 13%. Forrás: Oktatási Évkönyvek, OKM

14. A külföldi és a szlovák állampolgárságú hallgatók száma tanévenként 1995 és 2009 között Forrás: Oktatási Évkönyvek, OKM

15. További jellemzők (Interjú OKM) • Felvételi: • Érettségi elfogadása • Nyelvvizsga plusz pontok • Részképzés • Felsőoktatási intézmények marketingje • 2008-as kutatás: hallgatók száma a határ menti felsőoktatási intézményekben

16. A kutatásba bevont határ menti felsőoktatási intézményekben tanuló szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok száma összesen 2001 és 2007 között Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, NYME-MÉK (Mosonmagyaróvár) Széchenyi István Egyetem, SZE (Győr) Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, NYME-AK (Győr) Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, MÜTF (Tatabánya) Esztergomi Hittudományi Főiskola, EHF (Esztergom) Egri Hittudományi Főiskola, EGHF (Eger) Sárospataki Református Teológiai Akadémia, SRTA (Sárospatak) Forrás: Saját kutatás.

17. A Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete a hallgatók lakóhelye szerint 2005-ben Forrás: A Széchenyi István Egyetem adatszolgáltatása. A térképet készítette: Dr. Hardi Tamás.

18. Külhoni magyarokat támogató információs szolgálat átalakulása • Korábbi Agora Irodahálózat feladatát 2008. január 1-től határon túli információs irodák vették át • Felvidéken: Szövetség a Közös Célokért (www.szakc.sk) (Komárno) • Feladatok: tájékoztatás • a magyarországi felsőoktatási rendszerről, felvételiről, • a magyar érettségi rendszerről, • a nyelvvizsgák megszerzéséről, • a részképzésese tanulmányútra vonatkozó ösztöndíj lehetőségekről, • az európai felsőoktatási lehetőségekről.

19. Egészségügy

20. Törvényi szabályozás • Az egészségügyi szolgáltatások magyarországi igénybevétele esetében gyakorlatilag négy féle lehetőséget különíthetünk el: • külföldi állampolgár ideiglenesen tartózkodik Magyarországon, és ekkor vesz igénybe szolgáltatást, • külföldi állampolgár azzal a céllal jön Magyarországra, hogy itt vegyen igénybe egészségügyi szolgáltatást, • Magyarországon tanuló külföldi diák megy el orvoshoz Magyarországon, • Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár vesz igénybe szolgáltatást. Magyarországon a magyar állampolgárokhoz hasonlóan igénybe vehetnek egészségügyi ellátást mindazon állampolgárok, akik társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek, így többek között a letelepedett állampolgárok is. Külföldi állampolgárságú diák akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha nappali képzésben tanul.

21. Gyakorlati tapasztalatok • Interjú: Mosonmagyaróvár, kórház és Dunakiliti, Feketeerdő háziorvosi rendelő • Hol veszik igénybe a szolgáltatásokat? • Nyelvi problémák • Együttműködési kapcsolatok

22. Összegzés, javaslatok • Külföldiek legnagyobb arányban a felsőoktatásban vannak jelen • Egyértelmű jogszabályi keretek megteremtése • Tandíjfizetés • Pontosítani az oktatásban résztvevők céljait, az oktatásban való részvétel feltételeit (átjárás a határon túli területekről) • Egyéni érdek versus közösségi érdek  magyar oktatás elsorvasztása Szlovákiában • Oktatási, együttműködési kapcsolatok kialakítása (pl. közös vizsgáztatás) • Egészségügyben együttműködési lehetőségek keresése

23. Köszönöm a figyelmet!