Oktatási integrációs program – magyar gyakorlat

1. Oktatási integrációs program – magyar gyakorlat Daróczi Gábor miniszteri biztos Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatala Oktatási Minisztérium, Magyarország

2. Céljaink • a szegregált oktatási formák fokozatos lebontása • az integrált nevelés elterjesztése • a fizikai elkülönítés jelentős csökkentése, ill. felszámolása • az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az igazságos verseny feltételeinek a biztosítása

3. Helyzetjelentés A hátrányos helyzetűek, különösen a romák elkülönítése erősödik I. Az iskolák között • a cigányok és a legszegényebb gyerekek a településeken a legalacsonyabb presztízsű iskolákba járnak • kialakultak teljesen homogén, cigány tanulókból álló iskolák • a hátrányos helyzetű gyerekeket nagy számban befogadó iskolák az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek között működnek II. Az iskolán belül, az osztályok között • kb. 28 ezer diák cigány többségű osztályokban végzi a tanulmányait III. Tanterv szerint • a homogén cigány osztályok 73 %-ában csökkentett - felzárkóztató, kisegítő - tananyag szerint tanítják a diákokat • a cigány tanulók kb. 20%-a jár gyógypedagógiai intézménybe, osztályba (a nem cigányoknál 2% az arány)

4. Helyzetjelentés folyt. • a csökkenetett tananyag miatt a speciális oktatásban részesülő nem fogyatékos tanulók későbbi normál tagozatra kerülésének esélye minimális • a hátrányos helyzetűek továbbtanulásának útja majdnem kizárólag a szakképzés felé vezet: - 9% egyáltalán nem tanul tovább, - 6% speciális szakiskolában, - 63 % szakiskolában tanul tovább (a lemorzsolódás jelensége az ő körükben jellemző a legnagyobb mértékben, valamennyi iskolatípusban) • piacképtelen szakképzést nyújtó szakiskolák a hátrányos helyzetű fiatalok gyűjtőhelyeivé váltak

5. Okok • társadalmi különbségek növekedése, • a társadalmi előítéletek, • lakóhelyi szegregáció erősödése, • korszerűtlen, nem gyermek-centrikus hazai pedagógiai kultúra, • tekintélyelvű, hierarchikus felépítésű, egyirányú kommunikációra épülő oktatás, • együttműködési rendszerek zavarai, • kooperatív technikák hiánya, • pedagógusképzés, továbbképzés

6. Intézkedések • Kötelező óvodai elhelyezés 2003. szeptemberétől - a szülők alacsony iskolázottsága (8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettség) és a - a gyermekvédelmi támogatásra jogosultság esetén, • ingyenes étkezés és tankönyv biztosítása a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek, • a közoktatási törvény módosítása: az egyenlő bánásmód elvének részletes szabályozása (közvetlen és közvetett diszkrimináció) és megsértésének szankcionálása, • a magántanulóvá válás megszigorítása, • az alapozó szakasz kiterjesztése a 6. évfolyamig, • a 2003/2004. évi tanévtől kiegészítő állami normatívával támogatott képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés bevezetésének lehetősége,

7. Intézkedések folyt. szakmai szolgáltató rendszer felállítása Országos Oktatási Integrációs Hálózat - 2003. január 1-től • pedagógus-továbbképzési programok, • helyszínre telepített segítség, • mérés és értékelés, • folyamatos programfejlesztés, • bázisintézmények hálózatának létrehozása, • normatívaigénylés szakmai támogatása - Integrációs Pedagógiai Rendszer tréningek

8. Konkrétumok Számos korábban szegregáló intézmény szűnt meg, ill. alakult át. Példák: • Bp., VIII. kerület - a Dugonics általános iskolát bezárták (cigányiskola volt), és különböző iskolákban helyezték el a gyerekeket • Örkény - ebben a tanévben már nem indítottak kis létszámú (cigány) osztályt • Oroszlány - bezárták a cigányiskolát, több másikba irányítják őket körzethatár módosítással • Magyarmecske: 2003-ban megszüntették a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális összevont (1-4) osztályát • Nagyharsány: Megszűnt a speciális tagozat, a gyermekeket integráltan nevelik • Miskolcon a Fazola Henrik Általános Iskola a Komlóstetői Általános Iskola tagintézményeként egyre inkább át tudja adni módszertani elemeit, eredményeit az "anyaiskolának", befogadóvá változtatni a komlóstetői iskolát

9. Intézkedések folyt. „Utolsó padból…” program • az indokolatlanul enyhe értelmi fogyatékosnak minősített hátrányos helyzetű gyermekek iskolai szegregációjának csökkentése, hosszútávon megszűntetése • 2 évig kiemelt normatíva jár a sajátos nevelési igényűnek (fogyatékosnak) minősített tanulók normál tantervű oktatásba visszahelyezése esetén • a 2. osztályos tanulók kötelező felülvizsgálata során 38 független szakértőnek a szakértői és rehabilitációs bizottságokhoz történő felkészítése és delegálása, illetve a szakértői munka minőségfejlesztése (módszertani és technológiai egységesítés, a megfelelő szakmai attitűd kialakítása) történt meg. • a felülvizsgált gyermekek száma 2083 fő volt, a visszahelyezésre javasoltak száma 230. A visszahelyezések száma a korábbi tanévekhez képest (2001/2002, illetve 2002/2003) megnégyszereződött. • Megkezdődött az eltérő tantervű, szegregált iskolák egységes gyógypedagógiai módszertani központtá alakítása

10. Intézkedések folyt. Antidiszkriminációs jelzőrendszer felállítása • Cél: felismerje a gyakorlatban létező etnikai vagy más alapokon megvalósuló diszkriminációt, majd koordinálja a jogi segítségnyújtás legcélravezetőbb formái közötti eljárást • Együttműködő partnerek : központi szervek, szakértői szervezetek, jogvédő és érdekvédő civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok • A projektterv (megvalósítás alatt áll) a legrászorultabbak számára kívánja biztosítani a diszkrimináció elleni jogorvoslathoz, ezen keresztül pedig az oktatási esélyegyenlőséghez való„hozzáférést”, ennek egyik eleme a „házhoz vitt segítség”, azaz a helyi/települési szinten élő aktív „szakemberek” képzése. • Hosszú távú cél: a rendszer szakmapolitikai szerveket kiszolgáló-segítő indikátorrendszerként való működtetése • Jogforrás: a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat 1. sz. mellékletének IV. Oktatás, képzés cím alatti 27. pontja alapján

11. Intézkedések folyt. • a felsőoktatásba való bekerülés támogatása (költségtérítéses képzés költségeinek állami átvállalása) • A hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak támogatása: - Arany János Kollégiumi Program - Útravaló nemzeti Ösztöndíjprogram 1. Út a középiskolába program 2. Út az érettségihez program 3. Út a szakmához program 4. Út a tudományhoz program

12. Intézkedések folyt. • Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1-es intézkedése • Az NFT keretében összesen mintegy 7,7 milliárd forint áll rendelkezésre a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására az oktatásban. • a hátrányos helyzetű diákok oktatásában érintett szakemberek képzése, és az integrációs oktatással kapcsolatos programok kifejlesztése központi program keretében - 3,5 milliárd forint • az integrált oktatást segítő oktatási programok adaptációjának és bevezetésének támogatása az egyes intézményekben pályázati rendszeren keresztül történik - 4,2 milliárd forint

13. Köszönöm a figyelmet!