A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban

1. Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) • A válság és a társadalmi konfliktusok • összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban Lőrinczné dr. Bencze Edit Győr, 2014. május 15.

2. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság • hatásai • A válság 2008-ig csak kis mértékben érintette; • Számottevő visszaesés csak 2009 első felétől; • Gazdasága látszólag stabil, valójában strukturális problémák: • A növekedés motorjai: magánbefektetések, fogyasztás • növekedése, import emelkedése, olcsó nk. hitelek, • a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációja; • strukturális reformok hiánya; • a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya; • az államadósság növekedése; • külkereskedelmi mérleg hiánya; • a csökkenő belső fogyasztás; • a beruházások – FDI – visszaesése; • munkanélküliség; • nagy mértékű külföldi tőkebefektetések hiánya; • nem jött létre modern nagyipar;

3. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság • hatásai • a meglévő cégek likviditási gondjai; • nem képesek exporttevékenységre; • a mezőgazdaság korszerűtlen; • a birtokstruktúra az elaprózott; • a közlekedési infrastruktúra hanyatlik ; • olyan iparágak megerősödése – építőipar, pénzügyi • szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem • a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték • a gazdaság bővülését; • Atipikus gazdaság: fogyasztást, a kereskedelmet, az • importot ösztönzi és erőteljes külső eladósodást, • túlzott költségvetési hiányt, a termelés és foglalkoztatás • csökkenését eredményezi.

4. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai • tovább csökkenő export; • a csökkenő belső fogyasztás; • a beruházások – FDI – visszaesése (2009-ben -63%,) • Mélyíti a válságot: • a válság által érintett államokkal való kereskedelem, • az import és a válság következtében az árak erőteljes • növekedése, • a külföldi munkavállalók támogatásának csökkenése • (2009-ben -9%); • nehezedő hitelfelvétel; • Horvátország makroökonómiai • és versenyképességi mutatói • negatív irányt vesznek;

5. Horvátország fő makrogazdasági mutatói

6. GDP növekedés 2008-2013

7. Prociklikus fiskális politika • 2008-ig gazdasági expanzió és gazdaságélénkítés, • miközben az állami kiadások növekedtek • az adók pedig csökkentek, • recesszió idején fiskális megszorítások, • . Tovább növekedett a költségvetési hiány és ennek következtében az állam eladósodása, 2008 (30%) és 2013 között megduplázódott és elérte a GDP 66,8%-át.

8. Államháztartási hiány • Átlagosan GDP 6%-a. • Válságmenedzsment: • Államháztartás nagy rendszereinek reformja; • (egészségügy - GDP 7,7% nyugdíjrendszer – GDP 11,5%) • Jóléti rendszer átalakítása, szociális kiadások • csökkentése; • Közszolgálati rendszerek szerkezeti átalakítása, • részben liberalizációja; • Állami garanciák és támogatások csökkentése a • közszolgáltatásokban, közlekedési ágazatokban;

9. Külső és belső államadósság (2008-2013) % belső külső 2008 2009 2010 2011 2012 2013

10. Túlzottdeficit-eljárás 2014. január 28. mind a költségvetés hiánya (GPD 3%-a) mind az államadósság – (GDP 60%-a) tartósan átlépi a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett értéket. 2016 végére eredmény

11. Munkanélküliség (2008-2013) % 2008 2009 2010 2011 2012 2013

12. Horvátország népessége korosztályonként (1990-2050) ezer fő

13. Szegénység Válság előtt: 10% alatti, 3 éve munkanélküli, szakképzetlen munkaerő Válság: növekvő szám, aktív munkaképes lakosság, képzettebbek, sok fiatal, oka: tartós munkanélküliség, reál bérek csökkenése,

14. Infláció (2009-2013) % 2008 2009 2010 2011 2012 2013

15. Horvátország és a Nyugat-Balkán államai a versenyképességi rangsorban 2013-14-ben és 2012-13-ban

16. Horvátország versenyképessége a Nyugat-Balkán államaival összehasonlítva 2005-2013

17. Horvátország fejlettségi szintje (WEF) 1 2 2-3 átmenet 3 1-2 átmenet tényező vezérelt hatékonyság vezérelt innováció vezérelt

18. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lőrinczné dr. Bencze Editlbedit@kodolanyi.hu