1 / 20

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KONCEPCIÓJA A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KONCEPCIÓJA A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól. Dr. Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium. ELŐZMÉNYEK. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát öltött)

Download Presentation

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KONCEPCIÓJA A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMKONCEPCIÓJAA szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól Dr. Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

  2. ELŐZMÉNYEK • Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása(a 90-es évek közepére egységes formát öltött) • A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozása (2004-től) • Új, moduláris szerkezetű OKJ (2006-tól) • Szakképzés Szervezési Társulások (SZASZET) ésúj típusú TISZK-ek alakulása (2007-től) • A regionális fejlesztési bizottságok (RFKB) összetételének változása, feladatainak bővülése (irányarány meghatározás) 2008-tól

  3. HELYZETKÉP • Csökkenő tanulólétszám a szakiskolákban • Munkaerő-hiány és túlképzés • A gyakorlati oktatás óraszáma alacsony • Az OKJ, a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) a moduláris felépítés miatt bonyolultak, kevés gyakorlatot írnak elő, a vizsgák időtartama túlzóan hosszú • A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem • Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák) • A TISZK-ek túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

  4. ISKOLAI TANMŰHELY GAZDÁLKODÓ SZERVEZET TANULÓ-SZERZŐDÉSSEL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL A GYAKORLATI OKTATÁS HELYSZÍNEI

  5. GYAKORLATI OKTATÁSISKOLAI TANMŰHELYBEN ELŐNY: • Az iskola szakmai programja szerint a tananyag egészét oktatják • Biztosított a folyamatos, teljes körű szakmai és pedagógiai ellenőrzés HÁTRÁNY: • A tanuló semmiféle juttatást nem kap (kivétel a kötelező védő- vagy munkaruha) • Nem elég életszerű a képzés • A tanműhelyek fenntartása és folyamatos korszerűsítése drága • A szakoktatók bérezése a Kjt. alapján történik

  6. GYAKORLATI OKTATÁSGAZDÁLKODÓ SZERVEZETNÉL ELŐNY: • Valós munkakörülmények közt folyik az oktatás • A tanuló törvényben előírt juttatásokat (pénzbeni + természetbeni) kap • A szakoktatók bérezése az Szht. alapján szabályozott HÁTRÁNY: • A gazdaság szereplői jellemzően a számukra fontos ismeret-elemeket oktatják meglévő tárgyi eszközeik, az alkalmazott szakoktatók felkészültsége és a folyamatban lévő munkák jellegének függvényében • Sem a szakmai, sem a pedagógiai ellenőrzés nem teljes körű, az oktatás mellett a nevelés háttérbe szorul

  7. GYAKORLATI OKTATÁSEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL • Jellemzően költségvetési szervekhez köthető szakmákban működik (pl. egészségügy) • Nem a tanuló, hanem az iskola köti a gyakorlati képzést vállaló szervvel • A tanuló nem kap juttatást (a költségvetési szerv nem fizethet) • ELŐNYE: életszerű körülmények közt tanul a diák • HÁTRÁNYA: nem kellően hatékony

  8. AZ EU SZAKOKTATÁSI RENDSZEREINEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA

  9. AZ EU SZAKKÉPZÉS-FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREINEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA

  10. A SZAKISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE19902008 KÖZÖTT, RÉGIÓNKÉNT

  11. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 1. • a 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzés fokozatos bevezetése a manuális készségekre épülő szakmákban • a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok tartalmi átdolgozása • a gyakorlati képzés óraszámának növelése • a szakmai vizsgák egyszerűsítése (racionalizálása) • szakmai felügyeleti rendszer kialakítása • szintvizsgák széles körű bevezetése

  12. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 2. • a TISZK-ek működésének egyszerűsítése, az oktatási intézményi forma preferálása, felnőttképzési tevékenységük erősítése • szakmák szerint differenciált normatív finanszírozási (iskolák) és tanulói ösztöndíj rendszer kialakítása (RFKBMKIK döntések) • pályakövetési rendszer kialakítása • pályakezdők gyakornoki rendszerben történő továbbfoglalkoztatása

  13. A FELNŐTTKÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKI. • előkészületben van a felnőttképzési törvény módosítása • törlésre kerül a digitális írástudás programjának kötelezővé tétele, valamint • az állami és uniós forrásokból támogatott képzésekben résztvevőkről a külön bejelentési kötelezettség • a FAT ellenőrzési tevékenységéhez kapcsolódó szankciórendszer finomítása (fokozatosság, bírság bevezetése az adatváltozás bejelentésének elmulasztásakor)

  14. A FELNŐTTKÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKII. • hosszabb távon felülvizsgálatra kerül az akkreditáció rendszere • egyszerűsödik és tartalmi elemekkel bővül az intézményi akkreditáció • újragondolásra kerül a programakkreditáció • a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok átdolgozásával összhangban megvizsgáljuk a minimális óraszám bevezetését

  15. Stratégiai fontosságú feladata gazdaság szereplőinek széleskörű bevonásaa szakképzés megszervezésébe, működtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén

  16. AZ MKIK-val KÖZÖSENMEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK • az MKIK által gondozott szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (gépipar, építőipar, kereskedelem, vendéglátásturizmus) • vizsgaelnöki delegálások, szintvizsgák, szakmai felügyeleti tevékenység bővítése • a beiskolázási irány/arányhoz kötődő feladatok körének bővítése (RFKB-val) • pályaorientáció, pályakövetés

  17. NGM – NEFMI – MKIK háromoldalú egyeztetés Egységes konszenzussal elfogadva: • MKIK-val szakképzési feladatellátásra megállapodások kötése a Kormány és az NGM részéről • A szakképzés megújítását érintő végrehajtási részletekkel kapcsolatban további szoros együttműködés

  18. CÉL az 1 millió új munkahely létrehozásaMagyarországon

  19. ÖSSZEGZÉS • A foglalkoztatottság növelésének előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló munkaerő • Eléréséhez gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása szükséges az iskolai rendszerben és a felnőttképzésben egyaránt • Céljainknak leginkább a német duális képzési rendszer felel meg, jól működő pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.

  20. Köszönömmegtisztelő figyelmüket! sandor.czomba@ngm.gov.hu

More Related