A szociokultur á lis környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére

1. A szociokulturális környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére Tudományos irányító: Végzős hallgató: Dr. Bura László Lózer (Komlódi) Ana-Enikő Szatmárnémeti 2009

2. Tartalom • Bevezetés • Elméleti megalapozás • Kutatás: cél, hipotézisek, módszerek, eljárások • A minta jellemzői • Az eredmények kiértékelése • Következtetések, összegzés • Szakirodalom • Mellékletek

3. A témaválasztás indoklása „Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet. Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordanak gondokat. Világokat jelentenek.” Juhász Gyula: Szavak • A beszédkészség fejlettsége szorosan összefügg az olvasási és írás- készséggel, valamint a tanulási képességgel. • A tanulók beszédkészségének felmérése és fejlesztése minden tanító elsődleges feladata. • Sok gyermek beszédmegértése nem felel meg életkorának, a társada- lomban alkalmazott nyelvhasználati normákat alacsony szinten isme- ri és használja. • A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi lemaradá- sa élő, valós és sürgető probléma.

4. Elméleti megalapozás „ A gyermekéveink úgyszólván egymásba fonódó, Okosan alkalmazott nyelvórákból állanak.” Kosztolányi Dezső • A gyermeki személyiséget befolyásoló tényezők (Fodor László) • A család • A hátrányos helyzet (N. Kollár Katalin, Papp János, Réger Zita, Várnagy Elemér- Várnagy Péter) • A nyelv szerepe (Cseresznyési László, Kiss Jenő, Meggyes Klára) • A szociokulturális környezet szerepe a beszédfejlődésben (B. Bernstein, Papp Mária- Pléh Csaba) • Az anyanyelvi oktatás fontossága

5. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői • Beszédtechnikai jellemzők • A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői (I. Sz. Vigotszkij) • A kommunikatív beszéd jellemzői (Büky Béla) • A beszéd nyelvtani jellemzői (Bakonyi Hugó, Nagy József, Sugárné Kádár Júlia) • Beszédmegértés (Gósy Mária) • Az iskolaérettség nyelvi feltételei • A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek beszédkészségé- nek jellemzői (Kozma Tamás, Sugárné Kádár Júlia) • „Biztos kezdet”- egy példamutató kezdeményezés (Szomor Éva)

6. A kutatás „Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” Janus Korczak A kutatás célja: • azonos életkorú, de eltérő szociokulturális környezetből érkező tanulók beszédfejlettségének vizsgálata, elemzése.

7. Hipotézisek • az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek is lesznek; • a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a kedvezőbb körülmények között nevelkedő társaik; • az óvodai oktatásban nem részesülő roma gyermekek beszédfejlettségi szintje lesz a legalacsonyabb.

8. Eljárások, módszerek • Kutatás helyszíne:Nagykároly, 3-as sz. Általános Iskola. • Kutatás végzésének időpontjai: 2000 és 2008 ősze. • Anamnézis: pszicho-fiziológiai érés és a szociális háttér tájékoztató adatai. • Empirikus vizsgálat: a beszédfejlettség szintjének felmérése. • Vizsgálati forma: egyéni. • Öt feladatlap: a vizsgált képességterület egy-egy megközelítése. 1. feladat: fonémahallás és artikuláció 2. feladat: szövegértés és reprodukció 3. feladat: általános és relációs szókincs 4. feladat: fogalom-meghatározás 5. feladat: összefüggő beszéd (képleírás)

9. A minta jellemzői • 24-24 ép hallású és ép intellektusú első osztályos tanuló • Átlagos életkor: 7,2 év. • A fiúk aránya: 62%. • 4 gyerek kivételével mindannyian 3-4 évig részesültek óvodai okta- tásban. • 27 gyermek tagja más gyermekközösségnek is. • Mindegyik szülő pozitívan értékelte az óvoda és más gyermekközös- ségek hatását. • Testvérek száma: általában 0 és 2 között, egy tanulónak van 8 testvére.

10. A szülők iskolai végzettsége

11. Könyvellátottság

12. A tanulók megoszlása szociokulturális háttér szerinti bontásban

13. Hangejtési hibák mennyiségi eltérései 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Eredmények 1. A fonémahallás és a hangzóejtés vizsgálata

14. Miért gondolta meg magát Jancsi? Miért engedte meg az édesapja a cserét? 2000 2000 2008 2008 86% 85.0% 100.0% 100% 80% 90% 85.0% 70% 80% 50.0% 33% 33% 33% 25% 0% 0% HH HH KK KK ÁSZ ÁSZ ÉSZ ÉSZ 2. A szövegértés vizsgálata Mesemegértés

15. 3. A reprodukciós képesség vizsgálata

16. 4. a) Az általános szókincs vizsgálata Általános szókincs

17. 4. b) A relációs szókincs vizsgálata

18. Fogalom-meghatározás - 2000 2008 100% 94% 84% 83% 71% 65% 50% 44% HH KK ÁSZ ÉSZ 5. A fogalom-meghatározás vizsgálata

19. A verbális információs alakzatok előfordulása 100% 80% 60% 40% 20% 0% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 6. Az összefüggő beszéd vizsgálata

21. Következtetések, összegzés • Az eredmények azt tükrözik, hogy jelentős különbségek vannak a vizsgált gyermekcsoportok beszédfejlettségi szintje között. • Valamennyi hipotézis beigazolódni látszik: az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek egyaránt kimutathatók; az óvodai oktatásban nem részesülő roma tanulók eredményei a leggyengébbek minden vizsgálat esetében.

22. A legnagyobb különbségek a szövegértés és reprodukciós képesség vizsgálatánál, a relációs szókincs vizsgálatánál, valamint az összefüggő beszéd vizsgálatánál mutathatók ki. • A 2008-as mérésben szereplő tanulók általában jobb teljesítményt nyújtottak. • Az anyanyelvi nevelés minden területét át kellene világítani, és folyamatos méréssel kifejleszteni olyan hatékony módszereket, amelyek hosszú távon segítik elő a szociokulturálisan kedvezőtlen környezetből származó tanulók nyelvi hátrányának kompenzációját.

23. Köszönöm a figyelmet!