1 / 10

A szülő-gyermek szeparáció hatásai

A szülő-gyermek szeparáció hatásai. Az elválás okai :. a megélhetésről való gondoskodás, válás, szülő halála, betegség, nagyobb katasztrófák (árvíz, éhínség, háború), stb. Az elválás fajtái :. Ideiglenes elválás a szülőktől Huzamos elválás a szülőktől Elszigetelt gyerekek.

thora
Download Presentation

A szülő-gyermek szeparáció hatásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szülő-gyermek szeparáció hatásai Az elválás okai: • a megélhetésről való gondoskodás, • válás, • szülő halála, • betegség, • nagyobb katasztrófák (árvíz, éhínség, háború), • stb. Az elválás fajtái: • Ideiglenes elválás a szülőktől • Huzamos elválás a szülőktől • Elszigetelt gyerekek

  2. Ideiglenes elválás a szülőktől Vélemények: 1. bölcsőde: Kis mértékű szeparáció • Ha jó ellátású, akkor nincs tartós negatív hatása, NICHD 1996, 1998. • Egyéves kor alatt mindenkép negatív, Chase-Lansdale. 2. korházban tartózkodás (hospitalizáció) • Michael Rutter 1976: csak az ismételt, huzamos kórházi tartózkodás (nem biztos hogy ez az ok, lehet a hátrányos helyzet is). • Berison 1998: nem a szeparáció, hanem a nehéz otthoni körülmények. 3. háború • Dorothy Burlingham és Anna Freud 1942: a II. világháború idejére vidékre küldött gyerekek. Később normális felnőtteké váltak (kontrol vizsgálat Maas 1963)

  3. Rossz: Wayne Dennis libanoni árvaház vizsgálat: születésüktől fogva (10 gy-re 1 gondozó, ingerszegény környezet) 1 éves kor végén értelmi szintjük fele volt a normálisénak Akiket örökbe fogadtak: 2 > → 4-5 évesen normális fejlődés, 2 < 6 → kicsit elmaradott 6 kortól nem szerinti külön választás: lányok → társadalomba illesztésre alkalmatlan, fiuk → standard alatt marad de beilleszthetők. Kim Chisholm 1998: romániai árvaházból Kanadába örökbefogadott: 4 hónap > mintha a vérszerinti család, 8 hónap < idegen helyzetben bizonytalan kötödést mutattak. Jól felszerelt [bár gondozók gyakran váltakoznak]: Barbara Tizard és Jill Hoges (angol munkásszármazású 0<2 korig) Három csoport: 2 éves koruk után a saját családjukhoz kerülnek 2 és 8 éves koruk között örökbe fogadott intézetben maradt gyerekek kontrol. nem intézeti (hasonló származású) Következtetések: Az örökbe fogadott gyerekek jobban tejesítenek, mint azok akik saját családjukba kerültek vissza Érzelmi kötödés is rosszabb a vissza kerülő gyerekeknél (annál rosszabb minél tovább volt intézetben) Saját korosztállyal (iskolás) csak a kontrol csoport tud jó kapcsolatot kialakítani Megjegyzés: a 2 éves koruk után örökbe fogadott gyerekek is kötődnek a nevelőszülőkhöz Huzamos elválás a szülőktől Árvaház

  4. Elszigetelt gyerekek (szélsőséges esetek: „civilizálatlan” gyerekek) Modern kutatások: Csehszlovák 1,5-6 koruk között pajtában tartott iker fiuk. Megtalálásukkor: angolkoros, puha görbe csontok, szinte egyáltalán nem tudtak beszélni, nem ismertek fel egyszerű tárgyakat, félelem hangoktól és lányoktól. 14. éves korukra utolérték kortársaikat! (Jarmila Koluchová 1972, 76) Genie: kb. 2 éves kora előtt nappal bilihez kötözve, éjjel hálózsákba kötözve élt több mint 11 évig, nem beszéltek hozzá. Megtalálásakor: 27 kiló, 137 cm, ritkán adott ki hangot, nem szobatiszta, nem tudott rendesen járni (érdekes: jól teljesített téri észlelésben és gondolkodásban). Megtanult járni és szobatiszta lett, nyelvi készségekei nem fejlődtek ki, végül kötődött az emberekhez (nem tudni, hogy egyes tényezők milyen mértékben befolyásolják a fejlődést)

  5. Sebezhetőség és ellenálló képesség Sebezhetőség Kockázati tényező: egyéni ill. környezeti körülmények amik növelik a gyermekek számára kedvezőtlen feltételek kialakulásának valószínűségét. (statisztikai érték ami a csoportokat jellemzi és nem az egyént) • Rutter 1975 Wight szigeteki kutatás: 4 kockázati tényezőt talált a viselkedési problémákra 1. családi konfliktusok 2. a szülök szociális devianciája (bűnözés v. pszichiátriai problémák) 3. társadalmilag rossz helyzet (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmény, sok hasonló korú gyerek) 4. rossz iskolai környezet Ha 2 tényező egyszerre jelen volt a pszichiátriai probléma kockázata jelentősen megnőtt. További kockázati tényezők: koraszülöttség v. problémás szülés, alacsonyan iskolázott anya stb.

  6. Ellenálló képesség Az egyéni különbségek vezettek a rugalmasság – gyorsabban feldolgozzák a korai élmények kedvezőtlen hatását, vagy pszichológiai következmények nélkül képesek ellenállni a rájuk nehezedő nyomást – feltételezéséhez. A rugalmassági okokat nevezik védelmi tényezőnek. Védelmi ill. kockázati tényezők 3 vizsgálati területe: • A család jellemzői • A közösség jellemzői • A gyermek jellemzői

  7. A család jellemzői A család által nyújtott támogatásformák összekapcsolódnak a gyerek ellenálló képességével (Bradely és Whiteside-Mansell 1998) • Hawaii szigeteki (hossz menti kutatás 689 fő) több etnikumra kiterjedő kutatás (Werner és Smith 1982) 201 gy. Fejlődési probléma → 2 éves korukra 4 v. több kockázati tényezőnek volt kitéve védelem → – nincs több 4 gyereknél, több min 2 év korkülönbség van a gyerekek között, a gy. kellő odafigyelést kapott csecsemőkorában, van testvér aki gondozó v. bizalmas barát szerepét tölti be – anya mellett más gondozók is vannak, anyára nehezedő munka terhe nem túlzott – a család mintát, szabályokat nyújt a gy. serdülőkorában, összetartó család, – gyerekkorban és serdülőkorban nem halmozódnak túl a krónikus stresszkeltő események

  8. A közösség jellemzői Szegény környezetben felnövő gyereknek nagyobb valószínűséggel lesz fejlődési nehézsége (McLoyd 1998). Fokozottan igaz ez a nagy városi, mint a szegén kisvárosi v. falusi gyerekekre (Richters és Martinez 1993). A negatív hatást csökkenti a rokonok, szomszédok, szociálishálózat támogatásának erőssége (Cochran és Niego 1995), valamint a figyelmes tanárok és magas színvonalú oktatás (Rutter 1987). Hashima és Amato 1994: azok a szülök akik tanácsot tudnak kérni kevesebbszer kiabálnak és verik a gyereküket. Crockenberg 1987: angol tizenévesek anyák akiket a Országos Egészségügyi Szolgálat támogatott, jobban bántak és többet foglalkoztak a gyerekükkel.

  9. A közösség jellemzői A gyermek temperamentumjegyei az életkorától függően más-más kockázati tényezőt jelent (Carey és McDevitt 1995), ez persze a kulturális környezettől is függ. [Kisgyermek korban a nehezen kezelhető, iskoláskorban a könnyen megzavarható gyerekek vannak kitéve nagyobb kockázatnak (amerikai és angol.] • Marten De Vries (masszai) és Scheper-Hughes (Brazil) kutatásai kimutatták, hogy rossz körülmények között élő gyerekeknél éppen a „nehezen” kezelhető gyerekek túlélése nagyobb

  10. A későbbi körülmények hatása A fejlődési kockázati tényezők valószínűsítet sérüléseket a későbbi körülmények módosíthatják, ezt nevezik tranzakcionális modellnek. (Azt követik nyomon, hogy miképp hatnak egymásra a gyerekek és a környezet jellemzői a fejlődés kimenetelében.) • Rutter intézeti kutatása: a későbbi pozitív élettapasztalatok csökkentik a hosszú távú problémák kockázatát.

More Related