Download
1 / 15
150 likes | 250 Views
A TAKARMÁNYOK MINTAVÉTELE ÉS MINŐSÍTÉSE. Bevezetés. A megtermelt takarmányt a betakarítás és tárolás során táplálóanyagveszteség érheti. Gazdasági állataink igényeinek kielégítéséhez nem elegendő csak a szükséges mennyiséget etetni, hanem a megfelelő minőségre is oda kell figyelni.
E N D
Bevezetés • A megtermelt takarmányt a betakarítás és tárolás során táplálóanyagveszteség érheti. • Gazdasági állataink igényeinek kielégítéséhez nem elegendő csak a szükséges mennyiséget etetni, hanem a megfelelő minőségre is oda kell figyelni
Érzékszervi vizsgálatok • A legegyszerűbb, mindig elvégezhető és elvégzendő vizsgálati lehetőség, • Érzékszervi vizsgálat során látással, szaglással (esetleg ízleléssel) és tapintással ellenőrizzük a takarmány minőségét.
Érzékszervi vizsgálatok II. • Látással (szemrevételezéssel) a takarmány jellemzői: növényi összetétel (faj, fajta, levél-szár arány), fejlettségi állapot, tisztaság, aprítottság, homogenitás, szín, frissesség, érettség. • Szaglással a takarmány lehet: kellemes vagy jellegzetes illatú, büdös, dohos, penészes, avas, savanyú, szúrós, rothadt, fülledt, pörkölődött. • Tapintással a takarmány lehet: száraz, poros, kemény, puha, nedves, nyálkás, nyúlós, zörgős, szemcsés, lisztes, csomós.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI I. A szénaféléknél a következő szempontok a mérvadók. • Küllem: a jó széna sok levelet tartalmaz, gyomnövényektől mentes. • Szín: minél zöldebb a széna, annál jobb takarmány. A zöld széna friss, és sok tápanyagot tartalmaz. A sárga széna régebbi, valószínűleg kevesebb a tápanyagtartalma, de általában biztonsággal etethető. A szürke vagy fekete széna a penész jele, ennek etetését kerülni kell. • Illat: a jó széna kellemes illatú. A dohos, rothadt szagú szénát nem szabad takarmányozásra használni.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI II. A gabona-, hüvelyes- és az olajos magvak • fontos, hogy a szemek jó illatúak, • száraz tapintásúak, pormentesek, • épek, tiszták legyenek, • ne legyen penészes, avas. • rágcsáló vagy rovar kártételére utaló nyomokat (üres szemek, maghéj, ürülék) nem tartalmaz.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI III. Gyökér- és gumós takarmányok: • fontos az ép egészséges növényi rész, a törött sérült növények könnyebben indulnak romlásnak. • Legyenek élénk, jellemző színűek, nedv dúsak! • Magas nedvesség tartalmuk miatt fagyérzékenyek. • A fagyott növények takarmányozásra nem valók. • Földdel szennyezett állapotban ne etessük őket.
A takarmányok mintavétele, a hatósági mintavétel • A mintának az átlagot kell képviselnie, A mintavétel szabályai a következők: • garmadában lévő, ömlesztett abraktakarmányokból: 15-20 helyről, különböző mélységből, 0,5-0,5 kg mintát veszünk. Ezt jól összekeverjük, és kiveszünk belőle 0,5-1 kg végleges mintát. • zsákolt takarmányból: mintázó tőrrel vesszük a mintát. Minden 5. v. 10. zsákból veszünk l-l mintát, a mintákat összekeveijük, ebből átlagmintát veszünk.
A takarmányok mintavétele, a hatósági mintavétel II. • silókazalból: a középső rétegekből veszünk 1-3 kg-nyi mintát kazalfúróval. • széna-és szalmakazlakból: 10-15 helyről a kazal belsejéből veszünk mintákat, ügyelve arra, hogy a levélzet rajta maradjon. • folyékony- és pépes anyagokból: alapos összekeverés után veszünk mintát.
A mintavételezés jellege • hatósági mintavételről beszélünk, ha a mintát hatósági jogkörrel bíró szerv megbízottja végzi, a termék minőségének ellenőrzése céljából, vagy peres ügyek esetén. • kereskedelmi mintavételnek mondjuk ha a mintavételezés oka a takarmány adás-vétele. • üzemi mintavétel, amelyet a gyártó végez az általa előállított takarmány minőségének folyamatos ellenőrzése céljából. • tájékozódó mintavétel, amelyet akár a termelő, vagy a vásárló végezhet tájékozódó jelleggel.
Mintavételi alapfogalmak • Tétel: az egy vásárlásból, vagy az azonos fajtájú, azonos termőhelyről származó takarmánymennyiséget. • Mintavételi alap: Ha nagy a tétel, több azonos homogenitású részre bontjuk. • Elemi minta: a mintavételi alapból vett 1 minta. • Átlagminta: az elemi minták összessége. • Laboratóriumi minta: A jól összelegyített átlagmintából származó 1 minta. • Ellenminta: A jól összelegyített átlagmintából származó 1 minta. Ezt lezárolva tároljuk 3 hónapig. Akkor kell csak elővenni, amikor problémák adódnak az eredeti laboratóriumi minta eredményével kapcsolatban.
Laboratóriumi vizsgálatok I. A laborvizsgálatok három fő területet vizsgálnak: • A csíraszám a baktérium- és gombaszámot jelenti. A takarmányokban megengedett maximális összcsíraszám 0,3 millió grammonként. • Az avasság mutatói a savszám, a peroxidszám és az aldehidszám. (Ezek a lebomló trigliceridekből keletkező anyagok mennyiségét mutatják.) A savszám maximum 50, a peroxidszám 25 lehet. Ez fölött avasnak tekintjük a takarmányt.
Laboratóriumi vizsgálatok II. • A gombatoxinok a penészgombák által termelt mérgező vegyületek. A szántóföldön a Fuzáriumok vannak jelen, ezek F2 és T2 toxint termelnek. A raktárakban az Aspergillusok aflatoxint és ochratoxint, a Penicilliumok patulint termelnek. Ezek az anyagok emésztési problémákat, szervműködési eltéréseket, anyagcserezavarokat okoznak. A fertőzött takarmányokat nem szabad felhasználni etetésre.
