Önkormányzati aktualitások

1. Önkormányzati aktualitások Deák László Önkormányzati Feladatok Főosztálya Pécs, 2013. május

2. A közös önkormányzati hivatalok megalakulása • A polgármesteri hivatalokkal, közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatos szabályozás • A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) • 84-86. §-ai, (A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal) • valamint az átmeneti kérdéseket rendező 146. § (alakítás első ízben) és a • 146/B.-146/E. §-sok (feladatok és feladatellátás az átmeneti időszakban) 2

3. A közös önkormányzati hivatalok megalakulása A hivatalok létrehozásával kapcsolatos általános tapasztalatok - jelentős számban már 2013. január 1-jével létrehozták új hivatalaikat, - több önkormányzat élt a 60 napos határidő lehetőségével, - egyes önkormányzatok nem tettek eleget a törvényben írt kötelezettségüknek, - néhány önkormányzat méltányossági kérelmet nyújtott be az egyedi sajátosságokra tekintettel, - 10 kérelem érkezett a nemzetiségi arányra figyelemmel, amely alapján 9 esetben a miniszter jóváhagyta az általános szabályoktól eltérő hivatal alakítását, - jelenleg mégzajlanak a törzskönyvi nyilvántartásba vételi eljárások. 3

4. A közös önkormányzati hivatalok megalakulása A következő lépések a) A hivatalok létrehozásával kapcsolatos teendők: - a kormányhivatalok március 31-ig meghozták és közölték a kijelölő döntéseiket, - április 1.-jét követően a kijelölés alapján az a közös önkormányzati hivatal látja el a település hivatali feladatait, amelyhez csatlakozásra a települést kijelölték, - a kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat jogszabálysértésre hivatkozással a bírósághoz fordulhatott, - a kijelölő döntés (kormányhivatal, vagy bíróság) alapján az érintett önkormányzatok kötik meg, vagy módosítják a közös hivatalra vonatkozó megállapodást, - törzskönyvi nyilvántartási eljárások befejezése, b) A hivatalok hatékony működésével kapcsolatos önkormányzati feladatok: - a megállapodás alapján a hatékony működés feltételeinek biztosítása, a rendszer „beüzemelése”, - ha szükséges a működési szabályok finomítása. 4

5. Hivatalok, települések és önkormányzatok száma megyénként2012.

6. Hivatalok, települések és önkormányzatok száma megyénként2013.

7. A helyi önkormányzatok társulásai A polgármesteri hivatalokkal, közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatos szabályozás Az Mötv. • 12. §-a (feladat vállalás), • 23. § (7) bek. (főváros és kerületek), • 41. § (2)-(4) bek. (önkormányzat szerve és döntéshozó szerve, átruházott hatáskör hordozója), • IV. Fejezete 87-95. §-ai (A TÁRSULÁS SZABÁLYAI), • 110. § (3) bek. (társulási vagyon és vagyonnövekmény), valamint • az átmeneti kérdéseket rendező 146. § (1) bek. (6 hónapos szabály) 7

8. A helyi önkormányzatok társulásai • Alapvetés (a jogszabályi változásokkal kapcsolatos megállapítások) - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.), valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (Ktt.) hatályon kívül helyezése nem eredményezi a törvény erejénél fogva, „automatikusan” a társulások megszűnését • ebben az esetben nincs szükség a jogutódlás kérdéséről külön rendelkezni, mert megszűnés hiányában ez a kérdés fel sem merül - a társulásokat az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, ezért a jogutódlás kérdését is az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben - a társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatokat a településeken a jövőben is biztosítani kell - megszüntetés esetén számolni kell a következményekkel, számba kell venni azon kötelezettségeket (pl. hazai, vagy EU-s pályázatok teljesítése), amelyeket a társulás vállalt, például a megkötött szerződés alapján nincs mód a kötelezettség címzettjének változtatására, így a társulás megszüntetése a felhasznált források visszafizetésével járhat együtt,  a társult önkormányzatoknak kell helytállniuk. 8

9. A helyi önkormányzatok társulásai A társulási megállapodások módosítása - nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról - nem „átalakulásról”, hanem – amennyiben szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az Mötv. IV. fejezetével (a módosításra ad 2013. július 1-ig szóló határidőt a törvényalkotó, 146. § (1) bek.) - szabad társulás elve alapján az önkormányzatok járás-, vagy akár megyehatárokon átnyúlóan társulhatnak - lehetséges olyan eset, hogy a társulás további működtetésére vonatkozó döntés még a társulási megállapodás módosítását sem igényli, - korábbi formakényszer szabályok eltűnése (megbízásos társulás, intézményfenntartó társulás, stb.). 9

10. A helyi önkormányzatok társulásai Lényegileg változatlan szabályok - feladatkörök (képviselő-testületek állapodhatnak meg, egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre, - írásos megállapodás, külön-külön minősített többséget igénylő kérdések, - csatlakozás (év első napja), kiválás (év utolsó napja), ha a megállapodás eltérően nem rendelkezik,ezekről a döntést legalább 6 hónappal korábban meg kell hozni, a kizárás szabályai, - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket, vállalkozásban korlátolt felelősséggel részt vehet, - megszűnés, kiválás, kizárás esetén vagyonfelosztás – 5 éves szabály és használati díj - közigazgatási és munkaügyi bíróság döntési kompetenciája a vitás kérdésekben - a társulási megállapodás kötelező tartalmi elemei - Társulási Tanács a legfőbb szerv, határozattal dönt, szavazatok száma a megállapodásban foglaltak szerint, határozatképesség (Mötv. 94. § (4)-(5) bek.) - elnök, alelnök, bizottságok fontos, hogy a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (pl.: jegyzőkönyv) - a Társulási Tanács MUNKASZERVEZETE - feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el – eltérő szabály csak a arra vonatkozik, hogy melyik polgármesteri hivatal látja el e feladatokat – önálló munkaszervezet 2013. július 1-je után nem lehet. 10

11. A helyi önkormányzatok társulásai A lényeges változások a) a kötelező jogi személyiség és az önálló munkaszervezet megszüntetésének kérdésköre - az eddig jogi személyiséggel nem rendelkező társulásokat jogi személyiségűvé kell átalakítani, a jövőbeni munkaszervezetek viszont elveszítik önálló jogi személyiségüket - a munkaszervezet ezután csak polgármesteri hivatalon (a székhelytelepülésen vagy megállapodás szerint más településen) belül működhet, de nincs arra szükség, hogy elkülönült szervezeti egységet alkosson. Az itt dolgozók foglalkoztatására a polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályok az irányadók. - azok a társulások tehát, amelyek eddig önálló munkaszervezetet működtetnek, ezeket megszüntetik, és ennek megfelelően módosítják a társulási megállapodást, ennek a végső határideje szintén 2013. július 1., - munkajogi kérdéseket a társulási megállapodás felülvizsgálata során kell megejteni személyi költségek (pl.: végkielégítések) - az Mötv. 95. § (4) bekezdésében nevesített munkaszervezet (társulás döntés-előkészítő, szervezési, adminisztratív szerve) és az Mötv. 90. § (1) bekezdésében említett szerv (közfeladatainak ellátására létrehozott, alapított) két, egymástól elkülönülő jogintézmény, - társulás fő célja a közfeladatok ellátása, ezek generálisan közszolgálati, közfoglalkoztatási jogviszonyok keretében valósulnak meg, (egészségügyi ellátás) teljesítésére nem a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók foglalkoztatásával kerülhet sor, azokat szakfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályok, a foglalkoztató jogi besorolása határozza meg, 11

12. A helyi önkormányzatok társulásai b) A társulásból való kilépésre vonatkozó eltérő szabályozás A korábbi szabályozás: - Ttv. korábbi szabálya a „társulási megállapodást felmondani - kivéve, ha a felmondás a tagok mindegyikének a minősített többségével történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé - a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló - az minősített többséggel hozott - döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni”. - Ktt. a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet, a kiválásról szóló - minősített többséggel hozott - döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni A változás lényege: - az Mötv. rendelkezései szerint a társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik, tehát a csatlakozás és a kiválás időpontja a társulási megállapodásban meghatározott más időpont is lehet, - társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. A hat hónapos szabály alól a társulási megállapodásban sem lehet eltérni, de nincs annak akadálya, hogy a társulás tagjai a megállapodást – konszenzussal, külön minősített többséggel meghozott képviselő-testületi döntésekkel – akként módosítsák, hogy az adott önkormányzat már nem lesz tagja a társulásnak, azonban ekkor is biztosítani kell a közszolgáltatásokat, mind a társulásban, mind a továbbiakban már nem tag település tekintetében (vagyonfelosztás és egyebek) - ha a hatályos megállapodás – helytelenül – nem foglalkozik a megszűnés, kiválás kérdéseivel, ezt még a döntés meghozatala előtt pótolni kell. 12

13. Magyar Holokauszt Emlékév 2014. Alapvetés - egyetlen társadalom sem felejtheti el a jóvátehetetlen bűnöket, bűnösöket, nem mehet el főhajtás nélkül az áldozatok mártíromsága mellett és emlékezetébe kell vésnie azok nevét is akik segítséget nyújtottak az áldozatoknak és mentették az elpusztításra ítélt embereket, - a holokauszt az ember tragédiája, az emberiség, az emberiesség ellen elkövetetett gyalázatos gaztettek sorozata, amely nem mehet feledésbe, - a holokauszt emlékév a közöny, felejtés ellen akar tenni. 13

14. Magyar Holokauszt Emlékév 2014. Az Emlékév - az Emlékév 2014. január 27.-től tart 2015. január 27.-éig, - számos programot tervezünk központi és helyi szinten is, - több emléknap, számos eseménnyel, - diplomáciai és nemzetközi kapcsolatok, meghívottak, látogatások, utazó kiállítások, - emlékhelyek kialakítása, működtetése, - tudományos konferenciák, publikációk, párbeszéd-programok, kiállítások - örökségvédelmi, kegyeleti jellegű programok (Tokaj-hegyalja, zsinagóga-felújítások, stb.), - emléktáblák avatása, - az áldozatok és az embermentők neveinek településszintű összegyűjtése, felolvasása, megörökítése, - iskolai programok, megemlékezések, rendhagyó történelemórák, történelmi séták. 14

15. Magyar Holokauszt Emlékév 2014. A helyi önkormányzatok szerepe a Holokauszt Emlékév lebonyolításában - a helyi események szervezésében szerepük nélkülözhetetlen, - együttműködve a civil szervezetekkel, egyházakkal, állami szereplőkkel, - a helyi áldozatok, embermentők felkutatása, emlékük megörökítése, - helyi rendezvények, események, kiállítások, - a helyi média bevonása, - az iskolai programok segítése, - a témához kapcsolódó helyi építészeti értékek, temetők bemutatása, méltó állapotba hozása, - külön alapprogram indul az emlékév támogatására, melyre az önkormányzatok is pályázhatnak, - részletesebb tájékoztatást adunk a Hírlevélben, honlapunkon. 15

16. Egyéb kérdések Az Mötv. 82. § (1) bekezdése értelmében a polgármester – pályázat alapján – határozatlan időre nevez ki jegyzőt. Az ötezernél kevesebb lakosú község jegyzőjének kinevezését megelőzően, ha az érintett személy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 247. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt képesítéssel nem rendelkezik, úgy a képviselő-testületnek a képesítési előírások alóli felmentése – a Kttv. 247. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel – szükséges. A Kttv. hivatkozott rendelkezése kizárólag a községi önkormányzat polgármesteri hivatalába kinevezésre kerülő jegyző esetében alkalmazható. Ennek megfelelően a közös önkormányzati hivatal jegyzője tekintetében nem adható felmentés. (Mint ahogyan korábban a körjegyző esetében sem volt alkalmazható e lehetőség.) Így a közös önkormányzati hivatalt alkotó települések lakosságszáma nem befolyásolja a kérdés megítélését. Kérdésként merült fel, hogy az aljegyzőre is vonatkoznak-e a képesítési követelmények alóli mentesítésre vonatkozó Kttv. rendelkezések. A Kttv. 247. § (1) bekezdés felvezető mondatában alkalmazott jogtechnikai megoldás szerint a jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell, így a megjelölt jogszabályhely (2) bekezdésében foglalt rendelkezések esetében is. 16

17. Egyéb kérdések - A nyugdíjfolyósító szervek az elmúlt időszakban felhívták a figyelmet egyes társadalombiztosítási szabályok módosulására, az ebből fakadó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. E felhívás lényege, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, ha a foglalkoztatási jogviszonyban állnak, nyugdíjukat szüneteltetniük kell. - E szabályokat alapozta meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdése is. A közszolgálati jogviszonyban állók esetében is alkalmazni kell, és ennek alapján felmerült, hogy a polgármesterek öregségi nyugdíjában részesülők esetében is fennáll-e a bejelentési, illetve a szüneteltetési kötelezettség. - Szakmai véleményünk, hogy a polgármesteri tisztség sajátos közszolgálati jogviszony, ezért a főállású polgármesterek esetében e szabályokat alkalmazni nem kell. A jogalkalmazás egyértelműbbé tétele érdekében az Országgyűlés elfogadta az egyes igazságügyi jogszabályokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2013. XX. törvényt, amely módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, és egyértelművé teszi, hogy e rendelkezések csak a köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozik. 17

18. Egyéb kérdések - Az Mötv. 2013. január 1-je után hatályban lévő rendelkezései a korábbi szabályozástól eltérően nem rendelkeznek arról, hogy a polgármester tisztsége betöltésének módját a képviselő-testület hozzájárulásával a ciklus alatt egy esetben megváltoztathatja. Szakmai véleményünk szerint a jogszabály tételes felhatalmazása hiányában is lehetőség van arra, hogy a polgármester éljen e lehetőségével. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény jelenleg is tartalmazza a főállású tisztségre való váltás lehetőségét (Pttv. 1. § (2) bekezdés b) pont). Szakmai álláspontunk szerint, ha a Pttv. szabályozza a fő foglalkozású tisztségre való váltás lehetőségét, ez magába foglalja ennek ellenkezőjét is, tekintettel arra, hogy az „erősebb szabályozás” magába foglalja az enyhébb szabályozás lehetőségét is. - Kérdésként merült fel az elmúlt időszakban, hogy a társadalmi megbízatásban feladatát ellátó polgármester cafetéria juttatásban részesülhet-e. Tekintettel arra, hogy a Kttv. és a Pttv. konkrétan megállapítja a polgármester számára adható juttatásokat, és ebben ezen ellátás nem szerepel, így álláspontunk szerint a társadalmi megbízatású polgármester (tisztségéből fakadóan) cafetériában nem részesül. A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos költségeinek ellentételezésére azonban az általános szabályok szerint lehetőség van. 18

19. Köznevelés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján 2013. január 1-jétől a köznevelési feladatok tekintetében az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségében alapvető változások történtek. - Az Nktv. 2. §-a szerint óvodát az önkormányzat is alapíthat és tarthat fenn, egyebekben a köznevelési alapfeladatok ellátásáról az állam gondoskodik. - A 3000 fő feletti önkormányzatoknak a működtetés a feladata az Nktv. 74. § alapján, míg a 3000 fő alatti települések esetében a működtetést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. végzi - Annak érdekében, hogy a működtetésben felmerülő feladatok világosan elhatárolhatók legyenek a központ és az önkormányzat között, a Kormány a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításával ez év elején rendezte az ezen problémakörben felmerülő szakmai kérdéseket , így elsősorban a finanszírozási felelősség kérdéseit (44/A., B., C., §-ok). - A 8. számú melléklet részletezi a köznevelési intézményeket működtető települési önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek körét. kiadás pl. : munkaruha, védőruha, tisztítószerek, telefonszámla esetében az alapdíj. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy ha eddig nem tették, indokolt lehet a jövőben részletező számlát kérni, hogy a forgalom után fizetendő díjat meg tudja osztani a fenntartó és a működtető. bevétel pl. : üzemeltetéssel összefüggésben továbbszámlázott szolgáltatások értéke, bérleti díj, térítési díjak, tandíj 30 %-a 19

20. Beruházások • Az Mötv. 16. § , amely az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség alapján folyó beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket eddig is tartalmazott, módosult, 2012. év decemberében. Ennek eredményeként kisebb pontosítások mellett legfontosabb módosulás, hogy az új (6) bekezdés alapján az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek - annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen - a jogszabályban meghatározott adatokat kötelesek szolgáltatni. A szolgáltatandó adatok körét az ugyancsak 2012. év végén, valamint 2013. februárjában módosult 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Kiemelendő, hogy ebben a körben személyes adatszolgáltatásról nem lehet szó. Fontosabb szolgáltatandó adatok: - amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatása akadályba ütközik, vagy késik, - ha a beruházás megvalósítási határideje kitolódik - ha maga a beruházás megvalósítása kerül veszélybe Egészségügy – járóbeteg-szakellátás • a járóbeteg-szakellátás az önkormányzatok feladata marad, tekintettel arra, hogy az érintettek mintegy 80 %-a jelezte, hogy megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit. 20

21. Köszönöm a figyelmet! 21