DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. 4. tétel A Föld népességének növekedése, a növekedés területi különbségei • Kovács Z. 2002: A Föld népesedése • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 15-25 • Tóth J. 2001: A népesség számának alakulása • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 280-289 • Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése • In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) • Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322

4. A népességnövekedés menete a Földön 1. periódus: Kr.e. 8000-ig ŐSKŐKORv. paleolitikum Gyűjtögető-, halászó-vadászó életforma, vándorlás, háziasítás Kb. 5 millió fő élhetett a Földön Géncentrumok: Dél-nyugat Ázsia, Kelet-Ázsia, Perzsia, Kelet-Afrika, Közép-Amerika

5. 2. periódus: Kr.e. 8000 – 17. század derekáig ÁTMENETI KŐKOR v. mezolitikum (Kr.e. 8000-5000) Egyre finomabb eszközöket, egyre több növény- és állatfajt állít termelésbe. Ez a domesztikáció fő időszaka. Kb. 20 millió fő ÚJKŐKOR v. neolitikum (Kr.e. 5000-3000) Csiszolt kőszerszámok – új földművelési technikák „neolit forradalom”, állandó települések, folyamvölgyi kultúrák (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Jangce) Kb. 40 millió fő BRONZKOR, VASKOR v. ÓKOR(Kr.e. 3000-476) Fejlettebb civilizációk, fémből készült eszközök, szakmai specializáció, munkamegosztás kezdetleges jegyei (pl. kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.) Kb. 250-270 millió fő KÖZÉPKOR 476-17. század közepéig A Föld népessége megduplázódik, Kb. 500-550 millió fő (Kultúrák hanyatlása, népvándorlás, fertőző betegségek)

6. 3. periódus: 17.század közepe – napjaink Ebben az időszakban válik az ember a Föld urává, ekkor tárja fel, lakja be még meglévő tartalékterületeit, aknázza ki ásvány-kincseit. (Az európai kultúrkör világuralmának kezdete.) A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt. A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a megszilárduló tőkés rend álltak. A nagy földrajzi felfedezések során az ember ritkán lakott, de viszonylag kedvező természeti adottságú területeket tárt fel (pl. az Amerikai kontinensen), amelyeket gyorsan be lehetett népesíteni. Hozzájárultak a népességgyarapodáshoz az új, korábbinál nagyobb fehérje ill. szénhidráttartalmú és fajlagosan nagyobb hozamú kultúrnövények (pl. burgonya, kukorica). A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások (pl. az orvostudomány területén). A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő. A 20. század viharos népességnövekedést hozott. 1999-ben az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt. A 21. század elején – jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön.

7. A Föld népesség növekedési szakaszai

8. A Föld népességeltartó képessége A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány képviselőit. • Optimális népesség: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a legmagasabb életszínvonal és jólét érhető el. • Túlnépesedés: a népesség száma a területen rendelkezésre álló, és potenciálisan kiaknázható/hasznosítható természeti erőforrások (talaj, növénytakaró, ásványkincsek stb.) szintjét meghaladja. • Alulnépesedés: a népességszám, ill. a népsűrűség egy területen olyan alacsony, hogy a népesség nem képes kihasználni a terület adottságait. Alacsonyabb civilizációs szinteken kiszámítható egy terület maximális népessége. Ez az ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyiségére vezethető vissza. A minimális népességszám kisebb, környezetüktől jól elkülönült területre (pl. sziget) számolható. A helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból lehetővé válik a munkamegosztás primitív formája.

9. A Malthus - elv Thomas Robert Malthus (1766-1834) A népesség és a gazdasági erőforrások közötti összefüggésre Thomas R. Malthus mutatott rá először a Tanulmány a népesedés törvényérőlc. művének (1798) első kiadásában*. Az anglikán lelkipásztor szerint az ember természetes hajlama, hogy minél több utódot hozzon a világra („minden élőnek az állandó hajlandósága, hogy a rendelkezésére álló táplálékmennyiségen túl szaporodjék”). Ezért ha semmi sem korlátozza, akkor amennyiben átlagban minden nő 4 gyermeket hoz a világra (ami egy mérsékelt termékenységi rátának számított akkoriban), az emberi populáció minden 25 évben (egy generáció átlagos időtartalma alatt) megkétszereződik, vagyis mértani haladvány szerint (exponenciálisan) növekszik. Ezzel szemben az erőforrások – elsősorban az élelemtermelés – csupán egységnyi növekedésre képes, vagyis csak számtani haladvány szerint (lineárisan) bővülhet. Az előbb leírtakat a következő adatsor szemlélteti: *Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population as It Affects the Future Improvement of Society, with Remarks on the Speculations of Mr. Godwin, M. Condorcet and other Writers (Tanulmány a népesedés törvényéről…, első kiadás, 1798);An Essay on the Principle of Population or a View of Its Past and Present Effects on Human Happiness(második kiadás, 1803).

10. A következtetés kézenfekvő: ha a népesség növekedésének semmi sem szab határt, akkor egy része előbb-utóbb éhezésre lesz ítélve. Másként fogalmazva, ha nem lépnek közbe az ún. „megelőző (preventív)” fékek, akkor hamarosan hatni fognak a „pozitív (valós)” fékek. Megelőző fékek alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett). Pozitív fékek lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb katasztrófák.

11. A Föld becsült népessége 1800-2000 A népesség számának alakulása A népesség számát Földi léptékben a születések és halálozások száma alakítja. A folyamathoz kisebb területi egységek szintjén azonban a migráció is hozzájárul. A népesedés alapképlete: Nvált= (SZ-H)+(Vb-Vk) Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10. Két tényezőtől függ a népesség változása a Föld egy-egy térségében. E két tényező a születések és halálozások matematikai összege, illetve a ki- és bevándorlások különbözete. Az elsőt természetes szaporodásnak, a másodikat vándorlási különbözetnek nevezzük.

12. A legfontosabb demográfiai adatok kontinensenkénti bontásban *az Antarktisz nélkül Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10.

13. Az évi népességnövekedési ráta 1970 és 2000 között Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

14. Napjaink demográfiai típusai A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest. Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

15. A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői. Forrás: Andorka R., 1987.

16. Prognózisok a világnépesség alakulására A népesség gyarapodásában ugrásszerű változást a XVIII. század közepétől kibontakozó ipari forradalom hozott. • A robbanásszerű népességnövekedésnek több • tényezője volt: • születések számának emelkedése, a halálozások • gyorsuló csökkenése • fejlődő orvostudomány, közegészségügy, csökkenő • gyermekhalálozás • az urbanizáció nyomán javultak az életfeltételek pl. a • közoktatás és a közlekedés színvonala • jelentősen javult az élelmiszerellátás A 20. században ijesztő mértékű népességnövekedés volt megfigyelhető. A legújabb előrejelzések azonban a világnépesség lassuló ütemű fejlődését prognosztizálják, mivel a legnagyobb népességű országokban is csökkenésnek indult a születések száma. A hosszú távú előrejelzések között megtalálhatók a több tízmilliárdos lélekszámig ívelő kalkulációk, de megjelentek olyan modellek is, amelyek a világnépesség 9-10 milliárdos tetőzését követően már lassú csökkenést tételeznek fel.

17. Összefoglalás • A Föld népességének növekedése, • a megkétszereződési szakaszok rövidülése • A népességnövekedés menete a Földön • A Föld népesség növekedési szakaszai • A Föld eltartó képessége • A Malthus-elv • A Föld becsült népessége (1800-2000) • A népesség számának alakulása • Kontinensek • Az évi népességnövekedés 1970-2000 között • Napjaink demográfiai típusai • A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői • Prognózis a világnépesség alakulására

18. Köszönöm a figyelmet!