Az érzelmek

1. Az érzelmek

2. Az érzelem jellemzői(Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) • az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-nyezetből származik; • általában nem ciklikusan jelennek meg; • befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják a mindennapi viselkedést; • a válasz „belülről” irányított; • érzésként, érzelemként élik meg; • passzív: inkább a környezet hatására adott reakciók (az érzelmeket inkább átéljük, „elszenvedjük”).

3. Az érzelem fogalma • több objektív és szubjektív tényező össz- játéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek; • az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés formájában; • a bennünket érő környezeti hatásokatér- tékelő, minősítő lelki jelenségek.

4. Az érzelem meghatározása 1(Oatly és Jenkins, 2001) • Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fon-tos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy ese- ményt; az érzelmetpozitívnak érzi, ha az ese- esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását. 2. Az érzelemmagjaacselekvéskészségés a ter-vek beindítása;azérzelemelsőbbséghezjuttat-ja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelye-ket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-

5. Az érzelem meghatározása 2(Oatly és Jenkins, 2001) hat más mentális folyamatokat és cselekvése- ket, vagy versenghet velük. 3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentá- lis állapotként éljük át, amelyet néha testi vál- tozások, kifejezések, cselekvések kísérnek.  Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

6. Az érzelmek fiziológiai alapja • Thalamus és hypothalamus • Limbikus rendszer (amygdala) • Agykéreg • Vegetatív idegrendszer

7. Az érzelemkiváltás útjai(LeDoux, 1989) • Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció. • Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudato- sulás) – amygdala – érzelmi reakció  E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az ér- tékelés (értelem).

8. Az érzelmi folyamat összetevői 1 • Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra mi- lyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). • Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. • Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gon- dolatoka tervekről, arról hogy hogyan küzd- jünkmegaz érzelmetkiváltóeseménnyel(kon- textusértékelés) és a tervek beindítása (cse- lekvéskészség). • Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

9. Az érzelmi folyamat összetevői 2 • Érzelemkifejezés: testi változások. • Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi ál- lapotunkraésazaztkiváltó helyzetreadott reakciók. Érzelmi válaszok: 2. Szubjektív élmény 3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés Személy-környezet érintkezés (kiváltó esemény) • Kognitív • kiértékelés 6. Az érzelemre adott válaszok Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.

10. Az érzelmek klasszikus elméletei 1 • Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet) Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más mintázatú testi válaszok járnak együtt. KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy)  az érzelemre jellemző vegetatív arousal inger (S) az érzelem szubjektív élménye (érzés) emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal James-Lange érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.

11. Az érzelmek klasszikus elméletei 2 2. Az érzelmek centrális elmélete – (Walter B. Cannon) A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa: - avegetatívváltozásoktúllassúakahhoz, hogyazér- zelmek forrásai legyenek; - azsigerekviszonylagérzéketlenek,mivelazérzőide- gekkel való ellátottságuk alacsony; - a belső szervi változásokmesterségeselőidézése nem eredményez érzelmeket; - a zsigerekésaKIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben; - anagyonkülönbözőérzelmi és nem érzelmi állapo- tokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.

12. Az érzelmek klasszikus elméletei 3 periféria – specifikus zsigeri- szomatikus változások KIR (szubkortikális agyi területek) inger (S) kéreg - az érzelem szubjektív élménye az agykéregben Cannon-Bard érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 206.o.

13. Az érzelmek klasszikus elméletei 4 3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer) az arousal más forrásai általános vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (S) az arousal kognitív kiértékelése más információk Schachter-Singer érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207.o.

14. Az érzelmek klasszikus elméletei 5 Az elmélet két sajátossága: - az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel; - amennyiben a megnövekedett arousalranincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt. 4. Kiértékelés elméletek – az arousal semlegességét hangsúlyozzák az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (I) kognitív kiértékelés

15. Az érzelmek klasszikus elméletei (6) 5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés általokozott fiziológiai vissza- csatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjek- tív élményének kialakulásában.)

16. Az érzelmek funkciói 1(Rolls, 2000, Plutchick) • Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét):  felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egy- résztkiváltjákaszervezetfiziológiaiaktiválásátacse- lását a cselekvésre (fenyegetettségharc), más- másrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetőena- daptív választ hívnak elő;  fontos szerepet játszanak a fajtársakközötti kommu- nikációban (azérzelemkifejezésen keresztül jelzést szolgáltat a jövőbenicselekvésrevonatkozószándék- ról).  erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.

17. Az érzelmek funkciói 2(Rolls, 2000, Plutchick) • Befolyást gyakorolnak a kognitív folya- matokra azáltal, hogy elősegíthetik és támogathatják az információfeldolgo- zást:  az aktuális hangulatbefolyástgyakorolafigyelemre, az észlelési, tanulásiésazemlékezetifolyamatokra;  arégiemlékekfelidézéseisaktiválhatjaahozzákap- csolódó érzelmi állapotot.

18. Az érzelmek funkciói 3(Rolls, 2000, Plutchick) • Fontos szerepet töltenek be a viselke- désszabályozásban:  szerepet játszanak az inger-válaszmechanisztikus kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválaszt- ják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket;  cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak  célirá- nyos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségek- hez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen eltántorítanak tőle);  szerepetjátszanakaviselkedésfenntartásában,aki- tartásban és a célok elérésében;  az eredményekkelkapcsolatosérzelmekvisszajelen- tést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményé- ről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

19. Az érzelmek osztályozása1 • Forrásuk szerint  alapérzelmek  magasabb rendű érzelmek • Tartalmuk szerint  morális érzelmek  intellektuális érzelmek  esztétikai érzelmek  praxikus érzelmek

20. Az érzelmek osztályozása2 • Az érzelmek polaritása szerint  pozitív-negatív dimenzió  aktivitás-passzivitás dimenzió  feszültség-kisülés dimenzió • A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan • Az élethelyzetekkel kapcsolatos kog- nitív kiértékelés elemei szerint

21. Az érzelmek dinamikája • Hangulat • Indulat • Szenvedély

22. Az érzelmek kifejezése • Darwin  az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik  az alapvető érzelemkifejezések egyeteme- sek  az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja • Ekman  ún. faciális feedback

23. Agresszió Agresszió = fajon belüli , szándékos károkozás. Az agresszió fajtái:  a közösség szempontjából:  antiszociális (közösség ellen irányuló),  proszociális (a közösség és az egyén érdekeit szolgáló-azadott társadalminormáknakmegfelelő),  a cél elérésére irányuló – instrumentális,  fájdalomokozásra irányuló – indulati.

24. Agresszióelméletek (1) • Hidraulikus elmélet – Freud halálösztön énre irányul (autoagresszió) külső tárgyra (valódiagresszió) felhalmozódott pszichikus energia szorongás agresszió Katarzis: robbanásszerű kitörés, megtisztulás (csökken a feszültség, de teljes mértékben nem lehet megszüntetni az impulzusokat)

25. Agresszióelméletek (2) 2. Frusztráció-agresszió hipotézis

26. Agresszióelméletek (3) 3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura) • függőség • teljesítmény • visszavonulás és lemondás • agresszió • pszichoszomatikus tünetek • „önérzéstelenítés” drogokkal • konstruktív problémamegoldás kellemetlen tapasztalatok emocionális arousal A viselkedés elővételezett következményei ösztönzők Az agresszió tanuláselméleti megközelítése Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 443.o.

27. Agresszióelméletek (3) Az elmélet jellemzői: • a megerősítés + kognitív folyamatok együttes figyelembe vétele; • a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanu- lás jelentősége; • az agressziót tanult válasznak tekinti; • az agressziócsakegy a frusztráló helyzetekre adott lehetséges válaszok közül; • az agresszió, mivelnem rendelkezik a készte- tések tulajdonságaival, a viselkedéselővéte- lezett következményei befolyásolják.