Rejektáló transzplantált betegek lelki állapota: mire készüljön a nephrológiai ápoló

1. Rejektáló transzplantált betegek lelki állapota: mire készüljön a nephrológiai ápoló Zsíros Andrea B. Braun Avitum 9. sz. Dialízisközpont, Székesfehérvár

2. Rejektáló transzplantált betegek lelki állapota : mire készüljön a nefrológiai ápoló Zsiros Andrea B.Braun Avitum 9. Dialízisközpont Székesfehérvár

3. Rejectió = kilökődés Fajtái - hiperakut, azonnali szerv vesztéssel - akut, a TX után heteken belül • CAN, krónikus allograft NP DAGL – a vese-graft vesztése utáni dialízis igény ( Dialysis After Graft Loss – a transz- plantált betegek magasabb mortalitású átmeneti periódusa, kb fél évig ) 2013.06.01.DNN 3

4. A szervátültetés lélektana A szervtranszplantáció –bár pozitív esemény- a beteget lelkileg terheli. Ezt kevesen veszik számításba Ilyen tényező a szervátültetés megértése, az idegen szerv lelki befogadása, (‘lelki transzplantáció’) ezek a terhek a korábbi hosszan tartó szorongásos betegségállapotra (átélt fájdalmak,rutinná vált kezelési procedúrák) rakódnak. A veseátültetés tehát – bármennyire örvendetes is- lelkileg egy krízis szituáció, melyet a beteg csak komoly erőfeszítéssel tud egyensúlyban tartani. Ehhez a transzplantált állapot során további tényezők társulnak, a leginkább megterhelő a kilökődés veszélye. Coppolino R. és mts., Renal Failure, 28:203-210, 2008. 2013.06.01.DNN 4

5. A szervátültetés lélektana A szervtranszplantáció –bár pozitív esemény- a beteget lelkileg terheli. Ezt kevesen veszik számításba Ilyen tényező a szervátültetés megértése, az idegen szerv lelki befogadása, (‘lelki transzplantáció’) ezek a terhek a korábbi hosszan tartó szorongásos betegségállapotra (átélt fájdalmak,rutinná vált kezelési procedúrák) rakódnak. A veseátültetés tehát – bármennyire örvendetes is- lelkileg egy krízis szituáció, melyet a beteg csak komoly erőfeszítéssel tud egyensúlyban tartani. Ehhez a transzplantált állapot során további tényezők társulnak, a leginkább megterhelő a kilökődés veszélye. Coppolino R. és mts., Renal Failure, 28:203-210, 2008. 2013.06.01.DNN 5

6. A rejekció lélektana A rejekció is krízis-helyzet A személy kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni, ezek mindennél fontosabbá válnak számára. A veszélyt, azonban sem elkerülni, sem megoldani nem képes. Optimális esetben a beteget a hozzátartozók is képesek az érzelmek feldolgozásában segíteni,de ez sokszor a beteg izolációja miatt nem lehetséges. A nagydózisú immunszupresszív szerek mellék- hatásként a pszichés zavarokat fokozhatják. 2013.06.01.DNN. 6

7. Az izoláció lelki hatása • A lelki nehézségeket fokozza a hosszú kórházi kezelés is. A kórházi tartózkodás a beteg számára egyébként is demoralizáló hatású, egyértelműen depresszió társul hozzá. • Steril kórterem, zsilip rendszer, védőruhák használata, látogatók korlátozása fokozza az elkülönítettség érzését. • A védőeszközök használata, elfedettség, a felerősödő gesztikulációk (csak a szemét látja) extrém szituációt, a kommunikációs csatornák erős beszűkülését jelentik a beteg számára. 2013.06.01.DNN 7

8. A krízis fázisai 1. a személy készenléti állapotba kerül, a fenyegető szorongás miatt tartalék eszközöket mozgósít 2. a szorongás tovább nő, mert nem vezet eredményre, új eszközök erőfeszítések váltják fel 3. további eszköz bevetés de a probléma megoldás sikertelensége súlyosbítja ezt a helyzetet 4. a személy alkalmazkodó képessége kimerül, a személyiség felbomlik destruktív magatartás formák jelennek meg (‘személyiségen belüli dekompenzáció’) 2013.06.01.DNN. 8

9. A reménytelenség érzése A depresszió a rejekció során gyakran egészen korán megjelenik. A lemondás és befelé fordulás együtt járhat. Kínzó kérdés fogalmazódik meg betegben: „miért pont én?”A szorongás feloldása enyhítheti a depresszív állapotot. 2013.06.01.DNN 9

10. A ‘hárítás’ mechanizmusa A betegnek ilyenkor -ellentétben az előzővel- csak pozitív érzésekról számol be, optimista szemléletű. Oka a (krízis-)helyzet reális megítélési képességének elvesztése, mely a negatív érzelmek, a depresszió háttérbe szorítását szolgálja – védekező mechanizmus Ez is kóros lelki reakció, legalább olyan rossz, mint a teljes reményvesztettség, mert az illúzió az első nehéz pillanatban (‘az igazság pillanata’) kártyavárként omlik össze. 2013.06.01.DNN 10

11. Tapasztalataink összegzése Rejekció=elvesztés=gyászfolyamat „Azok a pszichológiai folyamatok, amelyeket egy szeretett tárgy (személy) -jelen esetben az átültetett szerv- elvesztése működésbe hoz és amelyek általában a tárgyról való lemondáshoz vezetnek. (Bowlby 1961) Tiltakozás, harag, kételkedés, önvád, bűntudat, rezignáltság, szomorúság, elkülönülés, lemondás érzése társul hozzá érzelmileg. 2013.06.01.DNN 11

12. Tapasztalataink összegzése A depresszió mortalitást növelő tényező Novák Márta és mts. 840, magyar transzplantált beteg prospektív kohorsz vizsgálata 2013.06.01.DNN 12

13. Tapasztalataink összegzése Mit tehet a nefrológiai ápoló ? Az ápoló a beteggel közvetlen kapcsolatot tartó személy, a vitális paraméterek, gyógyszerek ellenőrzése során folyamatosan követheti a hangulatváltozásokat, a beteg érzelmi reakcióit. A beszélgetések során fény derülhet a kóros pszichés reakciókra, lehetőség van időben szakmai segítséget kérni. Lehetséges azonban, hogy elégendő csupán a beteggel való értő beszélgetés, a figyelem elterelése, a megértés közvetítése,empátia. 13 2013 06.01. DNN

14. Tapasztalataink összegzése Összefoglalás A graft-vesztés után a dialízisbe visszakerülő beteg testileg és lelkileg is esendő állapotban van, erre a vele foglalkozó minden nefrológiai ápolónak fel kell készülnie. Testileg általában hiperhidráció, anémia, acidózis, rossz tápláltsági állapot, gyulladás, katabolizmus jellemzi, lelkileg pedig a bemutatott mechanizmusok megnyilvánulásaira kell számítani. Különös figyelmet igényelnek tehát, kóros lelki megnyilvánulásaikkal pedig –ideális esetben- a nefrológiai team-mel együttműködő pszichológusnak kell foglalkoznia. Az állapot ismeretében azonban az értő nefrológiai ápoló is sokat enyhíthet a lelki bajokon. 14 2013 06.01. DNN

15. Köszönöm a figyelmet!