A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA

1. A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA Jüttner Ádám TNS Hoffmann Kft.

2. A FÉF projektek egyszerre célozták a társadalmi értékrend és a viselkedés megváltoztatását • Az értékelés a projektek megvalósulását, hatásosságát és hatékonyságát vizsgálta • A KEOP 6.1.0 és a 6.2.0 Fenntartható Életmód és Fogyasztás konstrukciók célja: • megfelelő tájékoztatás, ismeretek átadása • környezettudatosság, környezetkultúra fejlesztése (szemléletformálás) • fenntartható viselkedésminták elterjesztése • A célértékek elérési mutatók

3. Nagyszámú projekt, jelentős abszorpció a KEOP szemléletformálást célzó prioritásában • Az értékelés alapját egy adatbázis adja, mely a 2008-tól 2012 októberig tartalmazza a szerződéssel rendelkező KEOP-ból finanszírozott FÉF pályázatokat, összesen 796 projekt adatait* • A szerződések szerint közel 12 milliárd forintnyi támogatási forrás kerül felhasználásra, amiből • 408 kampány és 388 mintaprojekt valósul illetve valósult meg. 0 projekt 1-2 projekt 3-5 projekt6-10 projekt10+ projekt Projektek darabszáma kistérségek szerint 2008-2012 (szerződött projektek)

4. A KEOP FÉF kampányok hiánypótló szerepe vitathatatlan • A 408 db FÉF kampányon kívül a vizsgált időszakban egyéb, nem Uniós forrásból megvalósult fenntarthatósági témájú kampányból 193 db volt összesen. • A fenntarthatóság témájának a napirenden tartása döntő részben Uniós forrásokból valósult meg.

5. A prioritás eredményindikátor célértékeiteljesültek • A MT terv adatok szerint az elérési célok minden évben teljesülnek (magasan a kitűzött célértékek felett!). • A kampányok és mintaprojektek a tervezettnél szélesebb kört érnek el. • OP célértékek eredetileg alulbecsültek voltak, 2012-ben OP módosítás emelte ezeket

6. Eurobarometer adatok alapján össztársadalmi szinten mind az ismeret, mind a viselkedés szintjén kimutatható a változás Tudatosítás: • Érezhetően nőtt a tájékozottság a környezetvédelmi kérdésekben (2007-ben 41%, 2011-ben 55% valamelyest informált a témában). Viselkedésminták elterjesztése: • 2007 és 2011 között egyértelműen nőtt azok aránya, akik csökkentették az energia-fogyasztásukat (41%-ról 63%-ra) • Ugyancsak nőtt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint szelektíven gyűjtik a hulladékot (49%-ről 54%-ra), ill. csökkentették vízfogyasztásukat (29%-ről 48%-ra)

7. Szemléletformáló projektek hatékonysága Az elérés költsége

8. A projektek hatékonysága között nagyon jelentős a különbség (MT adatok alapján)

9. A legmagasabb elérési arányt a térségi projekteknél tervezték

10. JAVASLAT: Benchmark a hatékonyság elvárható mértékére • Az egyes projektek értékelésénél a benchmark adatok meghatározását az adott projekttípusonként érdemes megtennünk. • A főbb hatékonysági mutatókra a benchmark adatok alapján megadható egy elvárt sáv, a benchmark felett teljesítő projekt hatékonynak, a benchmark alatt teljesítő projekt vizsgálandónak minősíthető: • Pl. iskolai projektek esetén projektszintű értékelés: • Rövid távú aktív elérésnél a top30% 230 fő feletti elérést ért el, míg az alsó 30% kevesebb, mint 70 főt. • Tehát a 0-70 fő rövid távú aktív elérés esetén a projekt vizsgálandó, 71-230 között megfelelt, 230 felett hatékony

11. JAVASLAT A hatékonysági mutatók alapján javasoljuk egy benchmark adatbázis kiépítését • A projektek értékeléséhez objektív támpontot adna egy folyamatosan bővülő benchmark adatbázis. • Ehhez a meglévő projektadatbázist kellene szisztematikusabban feltölteni tényadatokkal, azok alapján meghatározni a főbb hatékonysági mutatókat • Aktív elérés /projekthelyszín lélekszáma • Egységnyi elérés költsége (projekt költség/ aktív elérés) • A mutatószámok segítségével be lehetne azonosítani a jó és rossz gyakorlatokat (pl. TOP10%, vagy TOP30%). • Az adatbázis támpontul szolgálhat a jövőbeni pályázatok elbírálásához.

12. JAVASLAT: Visszajelzés a projektgazdák felé • A legjobb elérési arányokat, legalacsonyabb fajlagos elérési költséggel megvalósított projektek, akár kistérségi, megyei szinten, akár projekt-típusonként rendszeresen bemutathatók lennének a projektgazdák között • A jó gyakorlatok követendő példákká válhatnak, ha a projekt sikertényezői is kielemzésre kerülnek, minden projektgazda számára tanulságos lehet • A jó gyakorlatok mellett a negatív példákból is érdemes levonni a megfelelő tanulságokat, meghatározhatók a „rossz gyakorlatok” is, amelyek kerülendők a jövőbeli pályázatok során. • Ez elősegítheti a hatékonyabb és eredményesebb megvalósítást

13. Környezeti szemléletformáló projektek hatása tájékoztatás szemléletformálás viselkedésminták

14. A KEOP szemléletformáló projektek hatásmérése – Desk research és „tényellentétes” hatásvizsgálat • Desk research: Térségi kampányok hatásosság vizsgálatára • A projektgazdák által elvégzett hatásosságmérések kerültek elemzésre • A helyi kampányok és mintaprojektek körében „tényellentétes” állapoton alapuló hatásvizsgálatot végeztünk: • Iskolai programok (összesen 146 db, összköltségvetés 647 millió Ft) Indikátor OP szerint: aktív elérés • Komposztálást népszerűsítő mintaprojektek (összesen 231 db, forrás közel 2 Mrd Ft) Indikátor OP szerint: a pályázatban vállalt tevékenységek előrehaladását igazoló output indikátorok

15. Az iskolai rendezvények leginkább a célcsoport ismeretszintjét voltak képesek növelni • Az iskolai rendezvényeknél főleg ismeretben mértünk változásokat: • a diákok környezetvédelemi problémákról való tudása bővült • a programban résztvevők jobban tudatában vannak az emberi cselekvések környezetkárosító hatásának • a különböző környezetbarát tevékenységek közül a szelektív hulladékgyűjtésnél mutatható ki pozitív irányú viselkedésváltozás a résztvevőknél

16. A komposztálást népszerűsítő mintaprojekteknél a viselkedésben is egyértelmű változás volt kimutatható • Komposztálást népszerűsítő mintaprojekteknek elsősorban viselkedésre való hatása mutatható ki: • a résztvevők hasznosnak ítélték a komposztládához jutás lehetőségét, a projekt fogadtatása kedvező volt • a programban érintett településeken magasabb a komposztálást végzők aránya • a résztvevők visszajelzése szerint a komposztálás beépült a heti rutinjukba, amit a kidobott hulladék mennyiségének csökkenésében is megtapasztaltak

17. Hatásosságmérés jelenlegi gyakorlata a pályázók által Legtöbb esetben kérdőívvel, elsősorban papír alapú önkitöltős formátumban, illetve személyes megkérdezéssel (kérdezőbiztos segítségével) történtek a hatásosságmérések. A hatásosságmérést többségében két méréssel (jellemzően a projekt elején és végén) valósították meg a projektek lebonyolítói. A hatásosságmérés során elsősorban ismereteket, attitűdöt mértek (43%-ban), a kampányok értékelése a projektek 20%-ban történt meg. A projektek hatásosságmérését a leggyakrabban maga a pályázó végezte el (41%).

18. JAVASLAT: Kötelező, sztenderd részeket tartalmazó hatásosságmérés 1. • A 796-ból 387 projekt esetén volt kötelező a hatásosságmérés elvégzése, amit minden pályázó egyedileg, eltérő módszertannal és sokszor eltérő céllal végzett el, így az eredményeik egymással nem összevethetőek. • Javasoljuk, hogy a jövőben hasonló programok esetén minden pályázónak legyen kötelező hatásosságmérés elkészítése: • Kerüljön kialakításra egy szakmai, módszertani rész, ami minden projekt esetén sztenderd és az egyedi hatásosságmérések részét képezné. • A mérés többi része a témájukban és célcsoportjukat illetően homogén programokra szabva, de a programtípuson belül egységesen kerüljön kialakításra.

19. JAVASLAT: Kötelező sztenderd hatásosságmérés 2. • Illeszkedjen a jelenleg alkalmazott gyakorlathoz (személyes, önkitöltős kérdőívhez optimálisan alkalmazkodó szöveghasználat, kérdőív szerkezet, sztenderd kérdéssor). • Legyen kiterjeszthető valamennyi projekttípusra. • Egyformán legyen alkalmazható a projekt indítása előtti, utáni és utókövetéses vizsgálat során. • Adjon választ a következő három pont mindegyikére: • milyen a célcsoport fenntartható életmóddal, környezettudatossággal kapcsolatos ismeretszintjénekaktuális állapota • milyen attitűdökkel rendelkezik a célcsoport a fenntartható életmóddal, környezettudatossággal kapcsolatban • hogyan épül be ez a fajta gondolkodás a célcsoport valós mindennapi viselkedésébe

20. Következtetések - hatékonyság • Benchmark adatbázis kialakítása segítheti a projektek elbírálását a jövőben, illetve az átlagostól hatékonyabb és kevésbé hatékonyabb projektek meghatározását. • A legjobb és legrosszabb gyakorlatok bemutatásával támpontok adhatók a pályázóknak, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetőek a projektek. • Meghatározhatóak a leghatékonyabb kampány és mintaprojekt típusok, amelyek az erőforrások jobb allokációját teszik lehetővé (természetesen itt figyelembe kell venni a hatásossági célokat is!).

21. KEOP szemléletformáló projektek hatása • Hatékonyság nem egyenlő a projektek hatásossággal. • A nemzetközi szakirodalom alapján a kampányok és mintaprojektek kölcsönösen tudják támogatni egymás sikerességét: • a fenntartható viselkedésminták széleskörű elterjedéséig fontos a környezeti témák napirenden tartása kampányok segítségével • a mintaprojektekbe való bekapcsolódáshoz fontos a kommunikációs előkészítés, tehát az érdeklődés felkeltése és pozitív hozzáállás kialakítása • Hasonló programok esetén a jelenlegi egyéni hatásosságméréseknél szükséges részben sztenderdizált mérőeszközök, illetve minőségbiztosítási szempontok kialakítása az összevethetőség és értékelhetőség miatt.

22. Köszönjük a figyelmet!