Miről lesz szó?

1. Makrogazdasági kilátások2009. október 20.Háttérbeszélgetés az OÉT tagjaivalSimor AndrásMagyar Nemzeti Bank

2. Miről lesz szó? • A makrogazdasági kilátások várható alakulása • Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz • Bérajánlás • Minimálbér • Kitekintés: A pénzügyi válság hosszabb távú következményei a magyar munkapiacra

3. Makrogazdasági kilátások

4. A pénzügyi válság Magyarországot az EU országainak többségénél erőteljesebben érintette • 2008 szeptembere után a nemzetközi pénzügyi befektetők világszerte jelentősen csökkenteni kezdték a kockázatosabb befektetéseiket • Ez a magas állam- és a külső adóssággal rendelkező magyar gazdaságot igen erőteljesen érintette: • Az államháztartás piaci finanszírozása ellehetetlenült • A forint a régió egyik legerőteljesebben gyengülő devizájává vált • A magas deviza-hitelállomány miatt a bankrendszer likviditásával és fizetőképességével kapcsolatban is kérdőjelek merültek fel

5. A pénzügyi összeomlást a magyar gazdaság elkerülte… • Ezt segítette, hogy a nemzetközi pénzügyi helyzet az elmúlt hónapokban stabilizálódott • A likviditási feszültségek oldódtak • A legkockázatosabb bankokat világszerte feltőkésítették • A befektetők kockázati étvágya is újra valamelyest emelkedett • A magyar hatóságok intézkedései is jelentős mértékben segítették a helyzet konszolidációját • A nemzetközi intézmények hitelei a legnehezebb időszakban is lehetővé tették az államháztartás finanszírozását • A szigorú, de a hosszú-távú versenyképességet javító fiskális politika javította az államháztartás finanszírozhatóságával kapcsolatos piaci megítélését • A monetáris politika intézkedései javították a bankszektor és a pénzpiacok likviditási helyzetét

6. A magyar állam nemzetközi kockázat-megítélése és a forint euró árfolyam

7. Pénzügyi szféra feszültségei gyorsan átterjedtek a reálgazdaságba, Magyarország itt ismét a vesztesek között szerepel(t) • Az idei év első félévében a GDP a világ legtöbb gazdaságában a második világháború óta nem látott mértékben esett • Magyarország a súlyosabb visszaesést mutató országok között szerepel • Ennek elsődleges oka • a kényszerűen prociklikus költségvetési politika és bankrendszeri viselkedés • a monetáris politika sem tudott gyorsan lazítani a kockázati felárak jelentős emelkedése és a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt

8. A válság óta elszenvedett GDP veszteség az OECD országokban

9. A vállalati jövedelmezőségben drámai romlás következett be, számos vállalat ment csődbe Magyarországon…

10. A foglalkoztatás a legnagyobb ütemben csökkent a régióban

11. Mindeközben a versenyszektorban eddig a krízis ellenére is némileg emelkedtek a reálbérek

12. Bár a reálszférában is több jel utal a stabilizálódásra, a reálgazdasági válság nehezén a világ még nincs túl • Az elmúlt hónapok adatai alapján a nemzetközi konjunktúra stagnálás közeli helyzetbe került • egyes országokban enyhe növekedés is észlelhető • A folyamat fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanakkor kérdőjeleket vet fel, hogy ezt a monetáris és fiskális politikák példátlan ösztönző lépéseivel sikerült csak elérni • Ezek viszont a fejlett világban szükségszerűen átmenetiek a magas államadósság-szintek és a túlzott pénzbőség következtében előbb utóbb emelkedő infláció miatt • A bankszektor tartósan visszafogott aktivitása és a munkanélküliség emelkedése is tartósan kedvezőtlen gazdasági környezetet valószínűsít

13. Magyarország esetében pedig a válságos reálgazdasági helyzet 2010 végéig igen jó eséllyel eltarthat • Az adósságok finanszírozása a válságot megelőző évtizedhez képest tartósan drágább maradhat, így az ország külső forrásokra való ráutaltságának, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának alacsonyabb szinten kell maradnia • Az államadósság leépüléséhez pedig tartósan szigorú fiskális politika szükséges • Mindez tartósan visszafogott belső keresletet feltételez, azaz az exportpiacaink felépülésére vagyunk ráutalva

14. Elhúzódó gazdasági visszaesésre, tartósan kedvezőtlen munkapiaci helyzetre számítunk a múltbeli összefüggések alapján

15. …jelentősen tovább csökkenhet a foglalkoztatottság • Az alkalmazkodás késleltetett: a következő egy-másfél évben további tízezrek elbocsátása várható • A növekedés beindulását követően is hosszú ideig tarthat a foglalkoztatottság helyreállása

16. Tartós problémát jelent, ha az elbocsátottak hosszú ideig nem találnak állást • Az állásukat elvesztők mintegy 80-90%-a alacsonyabb képzettségű, fizikai foglalkoztatott • A válságot követő szerkezeti változások és az elhúzódó munkanélküliség következtében félő, hogy tudásuk leértékelődik • A képzetlenebbek körében a foglalkoztatás az átlagnál érzékenyebben reagál a bérköltség alakulására (Kertesi-Köllő, 2002).

17. Főleg a képzetlen munkaerőt bocsátják el a válságban

18. Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz

19. A 2010-es bérajánlás hatásának átlátása nem egyszerű a sokféle adóváltozás miatt • Az adóintézkedések következtében a munkavállalói nettó átlagbérek 2,5%-kal nőhetnek gyorsabban a bruttó átlagbérindexnél • A munkáltatók átlagbérköltség-növekedése a járulékcsökkentések miatt 1,6%-kal lehet alacsonyabb az átlag-bérnövekedésnél • Az ÁFA hatás éves szinten 1,9%, ami eltéríti a munkáltatók és a munkavállalók által érzékelt inflációt • Az ÁFA nem bevétel a munkáltatók számára, viszont költség a munkavállalóknak

20. A múltbeli összefüggéseknél alacsonyabb bérpálya munkahelyeket menthet meg* +6300 fő *A számítások a bank negyedéves előrejelző modelljével készültek

21. A minimálbérnek két szempontból van létjogosultsága egy gazdaságban • Közgazdasági érv • ha a munkaadók monopol pozícióban vannak, ösztönzi a munkakínálatot • Méltányossági érv • Council of Europe (COE) Európai Szociális Chartája: mindenkinek joga van a tisztességes megélhetést biztosító bérhez

22. Mit tudunk ezekről a nemzetközi szakirodalom alapján? • (1)-es esetben: minimálbér léte emeli a béreket és a foglalkoztatottságot; ellenkező esetben azonban a negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásira • Főleg a fiatalok/alacsonyan képzettek körében lehet jelentős a negatív foglalkoztatási hatás • A méltányossági érvhez két támpontunk van • COE ajánlás: a szegénységi küszöb felett kell lennie a minimálbérnek • ILO ajánlás: összhangban bérekkel, megélhetési költségekkel, jóléti támogatásokkal és gazdasági fejlődéssel, a magas foglalkoztatási szint igényével

23. A minimálbér-emelések hatása Magyarországon • Mikro adatokon jelentős kedvezőtlen foglalkoztatási hatás (Kertesi-Köllő, 2004): a 2001-es minimálbér emelés 3,5%-al csökkentette a foglalkoztatást • Makro szimulációk is kedvezőtlen hatásra utalnak (Halpern-et-al ( 2004)) • -1,3% – -2,3% a foglalkoztatás csökkenése ahhoz képest, mintha a minimálbér csak az inflációval emelkedett volna • szakképzetlenek körében -2% – -4% a csökkenés

24. Kiket érint a minimálbér-emelés? • Az alacsonyan képzetteket illetve a fiatalokat • Mo.-n ezek körében jelentős a foglalkoztatás lemaradása • Válság  itt a legnagyobb az elbocsátási hullám • A szakképzett fizikai foglalkoztatottakat • a szakképzett minimálbér intézménye miatt a hatás ebben a körben felnagyítódik, miközben ők az elbocsátások nagy vesztesei • Mindenkit az átgyűrűző hatás miatt • Kertesi-Köllő (2004): a foglalkoztatás csökkenés jelentős része az átgyűrűző hatás miatt következett be • Kézdi-Kónya (2009): a vállalatok megtartják a bérkülönbségeket • A fiktív minimálbéresek munkaköltségei is nőnek • Legfrissebb tanulmány (Elek-Szabó, 2008) alapján a minimálbérre bejelentettek mintegy fele többet keres a valóságban, itt is lehet negatív foglalkoztatási hatás

25. Magas vagy alacsony a hazai minimálbér nemzetközi összevetésben? • A minimálbér/átlagbér arány (Kaitz index) 2001-2002-ben nagyon megugrott, azóta nem kiugróan magas, de nem is kifejezetten alacsony • A minimálbér szintje a méltányossági szempontok alapján sem tűnik alacsonynak

26. A minimálbér szintje az átlagbérhez képest most sem alacsony …

27. … és méltányossági szempontból sem az nemzetközi összevetésben

28. Kitekintés: a pénzügyi válság hosszabb távú hatása a magyar munkapiacra

29. A válság megnöveli a nemzetközi vállalati szektor költségérzékenységét • A következő néhány évben a felzárkózásunk szempontjából kulcsfontosságú, hogy nemzetközileg versenyképes legyen a magyar munkaerő • Ez persze hosszabb távon legelőnyösebben a képzettségi szint emelésével érhető el • Az elmúlt félévben a bér alapú versenyképességünk valamelyest javult a régión belül • A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért globálisan versenyez • Más feltörekvő országokkal szemben azonban a régió az elmúlt tíz évben tetemes versenyképességi hátrányt halmozott fel

30. Az elmúlt félévben javult a bér-versenyképességünk a régióban

31. A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért nem csak kelet-európával versenyez

32. Köszönöm a figyelmet!