350 likes | 493 Views
Magyar Energetikai Társaság Közgyűlése 2011. Január 21. Energiapolitikai eszköz vagy panelfűtés? avagy Rendszerszintű gondolkodás szükséges!. Orbán Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes. Az előadás tartalma. A hazai és a budapesti távhő néhány adata A távhő megítélése Európában és itthon
E N D
Magyar Energetikai Társaság Közgyűlése 2011. Január 21. Energiapolitikai eszköz vagy panelfűtés?avagy Rendszerszintű gondolkodás szükséges! Orbán Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes
Az előadás tartalma A hazai és a budapesti távhő néhány adata A távhő megítélése Európában és itthon Földgázárak Hőigények alakulásának hatása Kapcsolt energiatermelés, KÁT Megújulók a távhőben rendszerszintű megközelítés nélkül? 2
Távhő = energiapolitikai eszköz A távhő, ellentétben a közvélekedésben kialakult lakótelepfűtés vagy panelfűtés fogalmával („rémével”?), egy országos és (nagy)városi energiapolitikai eszköz, és ezen keresztül egy kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában. Másként megfogalmazva a távhő egy relatíve és abszolút értékében is nagy invesztícióval létrehozott és fenntartott hőtávvezeték hálózat, beleértve általában a hőközpontokat is, amely kézenfekvően alkalmas a különféle hőtermelők (hőforrások) által, különböző technológiákkal és eltérő tüzelőanyagokkal vagy akár „tüzelés” nélkül előállított primer hőmennyiségek összegyűjtésére és elszállítására a felhasználókhoz, akiknél ezáltal elkerülhetővé válik a légszennyező anyagok lokális kibocsátása. 3 2011. 1. 27. 3
95 településen 209 távhőrendszer, 10.000 MW beépített kapacitás, 3.500 nyvkm távvezeték 4 2011. 1. 27. 4
1988. óta folyamatosan csökkenő hőigények (ipar leépülése, mérés, felhasználó oldali korszerűsítések) 5 Kapcsoltan termelt hő aránya kb. 70%, kapcsolt villany kb. 6,7 TWh/év 2011. 1. 27. 5
Egyoldalú földgázfüggőség 6 2011. 1. 27. 6
Főváros: szigetüzemű hőkörzetek, jelentős szabad kapacitások 4 kombinált ciklusú nagyerőmű 1 gázturbinás és 10 gázmotoros kiserőmű 1 szemétégetőmű 6 fűtőmű, 5 tömbfűtőmű Beépített hőkapacitás 2 345 MW ebből kapcsolt 728 MW Csúcsigény -13 oC-nál 1 340 MW Beépített villamos kapacitás 653 (944) MW 2011. 1. 27. 7
Termelt és értékesített hőmennyiség alakulása Vásárolt hő részaránya 75-85% Kapcsolt hő részaránya 70-75% 2011. 1. 27. 8
Hőtermelésmegoszlása hőforrás típusonként Kapcsoltan termelt villamos energia: 2 400 GWh/év 2011. 1. 27. 9
Fenntarthatóság (Főtáv): PEM 5 PJ/év (10-11 PJ/év) 2011. 1. 27. 12
Fenntarthatóság (Főtáv): CO2 megtakarítás 300 et/év(600 et/év) 2011. 1. 27. 13
A távhő (távfűtés + távhűtés) megítélése Európában Ecoheatcool projekt (32 európai országban végzett vizsgálat) főbb megállapításai a jövőre nézve: A távfűtési és a távhűtési rendszerek Európa energia-politikájának fontos területei, mert elősegítik az Unióban: • az energiahatékonyságot, • az ellátásbiztonságot, • a környezetvédelmi, klímavédelmi célokat, • csökkentik és kiváltják a fosszilis primer tüzelőanyag-felhasználást. 14
A (növekvő) távfűtés társadalmi haszna Európában A távfűtés megkétszerezése a következő előnyökkel járna: • Javuló energiahatékonyság: a primer energiafelhasználás 2100 PJ-lal csökkenne (ez megegyezik Svédország teljes primer energiafelhasználásával). • Javuló ellátásbiztonság: az importfüggőség évi 4500 PJ-lal csökkenthető, azaz a teljes primer energiafelhasználás 5,5%-ával (ez megegyezik Lengyelország primer energiafelhasználásával). • Kevesebb CO2-kibocsátás: évi 400 millió tonnával csökkenthető, azaz a jelenlegi kibocsátás 9,3%-ával. Ez többet jelenthetne, mint amit Európa a kyotói vállalásban megjelölt (8%). 15
A (növekvő) távhűtés társadalmi haszna Európában A távhűtés 2%-os piaci részesedésének 25%-ra növekedése 2020-ig a következő előnyökkel járna: • Javuló energiahatékonyság: a primer energiafelhasználás évente 500-600 PJ-lal csökkenne (ez megegyezik Lettország és Litvánia teljes primer energia-felhasználásával). • Kisebb villamosenergia-igény: 200 PJ/év (ez megegyezik Portugália villamosenergia-szükségletével). • Kevesebb CO2-kibocsátás: évente 40-60 millió tonnával csökkenthető, ami a jelenlegi kibocsátás 1%-a (ez megegyezik Svédország tüzelőanyag-égetésből származó kibocsátásával). 16
A távhő magyarországi megítélése Távhőszolgáltatás = lakótelep fűtés Imázsában magán viseli az összes lakótelep problémát: • közösségi ellátás • elavult fűtési rendszer • pazarló épület • elidegenedett, konfliktusokkal terhelt életkörülmények • szociális problémák Tény: a távhőszolgáltatás piacának döntő hányada lakótelep. A távhő sorsa összefonódik a lakótelepek sorsával, jövőjével. Ha nem lenne lakótelep a döntéshozókat, a médiát nem érdekelné a távhőszolgáltatás. 17
A távhő magyarországi társadalmi haszna A távhő 65-70%-át Magyarországon kapcsoltan állítják elő. A kb. 6,7 TWh kapcsolt villany a hazai erőműrendszer átlagos hatásfokát alapul véve megfelel kb. 35 PJ évi primerenergia megtakarításnak: kibocsátás megtakarítás: 1.960.000 tonna CO2/év hálózati hőveszteség nélkül: 1.782.000 tonna CO2/év A kapcsolt energiatermeléssel, ezen belül a távhőszolgáltatáson alapuló kapcsolt energiatermeléssel elérthez fogható mértékű primerenergia-megtakarítás és CO2-kiváltás konkrét műszaki intézkedésekkel (nem üzem-bezárással) az elmúlt másfél évtizedben semmilyen más területen nem valósult meg! Az eddig még nem korszerűsített mintegy 500 000 panel-lakás korszerűsítésével elérhető összes primerenergia-megtakarítás 5,5 PJ/év. Ennek az egyszeri beruházási költsége 600 Mrd forint. 18
Ismét kérdőjelek a hazai távhő jövőjét illetően • Folyamatos beavatkozás a földgáz árszabályozásába • Megkérdőjeleződött KÁT rendszer • Csökkenő hőigények • Megújulók rendszerintegrációjának kérdései és kétségei • Liberalizált távhőhálózatok? • Hatósági árszabályozás (termelői és szolgáltatói oldalon) 19
Földgázárak alakulása Közüzem Egyetemes Szolgáltatás Fűtési jellegű fogyasztó: 2.000 h/év csúcskihasználás Benne: alapdíj, gázdíj, MSzKSz díj, import korrekciós tényező Fűtési jellegű fogyasztó: 2.000 h/év csúcskihasználás Benne: Alapdíj/Teljesítménydíj + Gázdíj „Hatósági áron” mindenki „ugyannyiért” kapta/kapja a földgázt!
Közvetlen távhőtermelés földgázbázison nem lehet versenyképes alternatíva Liberalizált piac Liberalizált piac vs. Egyetemes szolg. Megfelelő áralku és kockázatkezelési stratégia mellett előnyökkel kecsegtet A távhő versenytársai folyamatosan védelmet élveznek A regulátor beavatkozásai a potenciális árelőnyt folyamatosan felemésztik!
A (sikeres) távhőszolgáltatás alapja az olcsón termelt hő! 22 Előtérbe helyeződne a kapcsolt és vagy a megújuló bázisú hőtermelés
Hőpiac nélkül nincs kapcsolt termelés!Csökken a megújulók felvételére szolgáló potenciál! ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES A PIACBŐVÍTÉS – VERSENYKÉPESSÉG - KÁT 2011. 1. 27. 23
Kötelező átvétel, KÁT Egy gazdasági tevékenység támogatása akkor lehet indokolt, sőt szükséges, ha: Az adott tevékenység fejlesztését gyorsítani kell. A piaci árban meg nem fizetett, a társadalom és az állam számára értéket képviselő előnyöket kell elismerni. Egyes gazdasági szereplők – elsősorban a kistermelők – piacra jutásának nehézségeit kell ellensúlyozni. Nemzetközi kötelezettségeket kell teljesíteni. Nemzetgazdasági célkitűzéseket kell megvalósítani. Szociális problémák és más célok közvetett támogatása esetén. A támogatás megszűnése után a jelenleg támogatott kapcsolt energiatermelő egységek nagy része le fog állni, mert a piacon jelenleg elérhető ár a folyó költségeket sem fedezi. A KÁT megvonása, illetve a kapcsolt termelők leállása következtében egyes távhőszolgáltatók árai 30-70 %-kal is emelkedhetnek (Főtáv esetében kb. 6-7 mrd Ft hődíjnövekmény), ami felgyorsuló leválásokhoz, végső soron a távhőszolgáltatás megszűnéséhez vezethet, miközben a távhő lehet(ne) a megújuló energiával előállított hőenergia elsődleges felvevője. A már megtérült beruházásokat „visszavesszük” a rendszerbe, a nem megtérültekkel egyenlő „bánásmóddal”!? 24 2011. 1. 27. 24
Távhőkörzetek eredő fajlagos hőelőállítási költségei Eredő átlagár: 2.789 Ft/GJ Extra kedvezménnyel: 2.642 Ft/GJ 2009. év Kapcsolt termelés hasznának a megosztása, hőpiac elkótyavetyélése
Óbuda, Faluház 10 emeletes szalagház, 15 lépcsőház, 883 lakás 2 ellátó hőközpont (5 + 10 lph) ~88 m3 napi és 8 TJ éves HMV-fogyasztás. 26
A napenergia-hasznosító rendszer egyéb adatai Kollektorok száma: 125 db Teljes kollektorfelület: 1515 m2 Szolártárolók térfogata: 100 m3 Várt megtakarítás: 45-50% A rendszer beruházási költsége: 263 MFt 27
Megtérülés ???? 2010. szeptember 1-től hatályos lakossági nettó hődíj: 3548 Ft/GJ 262,5 MFt / 7,164 MFt/év > 36 év 28
Társadalmi haszon ???? • A körzet hőforrásai az MVM gázturbinás fűtőerőműve és a Főtáv észak-budai fűtőműve. • Az adott helyen a napenergia részben nagy hatékonyságú kapcsolt termelést vált ki. • A kiváltott 1 GJ kapcsolt hő primer energiában 0,4 GJ többletigényt jelent, mivel a kieső kapcsoltan termelt villamos energiát kondenzációban kell megtermelni. • 1 GJ kiváltott közvetlen hő 1,09 GJ megtakarítást jelent primer energiában. 29 A fogyasztói teher esetlegesen még nőhet is (gázturbinaüzem nyári ellehetetlenülése)
Fajlagos primerenergia-megtakarítás 30 2011. 1. 27. 30
Termelt hő egységköltsége (biomassza kiserőmű) 2011. 1. 27. 31
Nem a megújulók ellen!!! • Fosszilis bázisú közvetlen (táv)hőtermelés kiváltása esetén a megújulók társadalmi haszna egyértelmű, gazdaságos megvalósításuk azonban jelentős arányú támogatás nélkül nem képzelhető el. • Nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés kiváltása esetén a megújulók rendszerintegrációja ellentétes a fenntartható fejlődés követelményeivel, támogatásuk ilyen esetekben káros, tovább súlyosbítva a KÁT-megvonás hatásait. • Az integrált (rendszerszintű) megközelítés térnyerése híján az energiapolitikai célkitűzések (EU-s vállalások) nem lesznek teljesíthetők, a támogatásokra fordított összeg egy része kidobott pénz lesz! 32 2011. 1. 27. 32
Hatósági árszabályozás ?????? • A szakmát nem vonták be az előkészítésbe! • Mi lesz a benchmark? 33 2011. 1. 27. 33
Távhőszolgáltatás jövője, Főtáv célkitűzések • Hő egységárának mérséklése • Új, olcsó(bb) hőforrások rendszerintegrációja • Hőkörzetek, hőforrások közti kooperációs lehetőségek fejlesztése • Új fogyasztói területek bekapcsolása a távhőellátásba (fővárosi energiakoncepcióval összhangban, közműcégek szinergiáit kihasználva) • Liberalizált piaci energiabeszerzés előnyeinek kihasználása, kockázatok minimalizálásával • Az alapdíj fajlagos értékének csökkentése (költségcsökkentés, megtérülés központú beruházások) • A fogyasztói kényelmi szolgáltatások újragondolása 34