A hazai grafológiatörténet nagyjai

1. A hazai grafológiatörténet nagyjai

2. Kisfaludy Sándor • 1772-1844 • a 19. sz. első két évtizedének ünnepelt költője • Katona, testőr • Fő műve: Himfy ( lírai regény, A kesergő szerelem és A boldog szerelem versei) • az első, aki említi a grafológiát Magyarországon

3. Schwiedland Jenő Péter/1863 – 1936/ • Bécsben élt • Michon nézeteinek hirdetése több német folyóiratban is • Pinterits a grafológia előfutárának nevezte • Közgazdász, kormánytanácsos, főiskolai tanár • 1882. Grafométer megalkotása (speciális szögmérő; dőlésszög – vérmérséklet összefüggései) • 1883. Berlin, Grafológia című könyve

4. 100° mesterkéltség • 90° hidegség • 70° meleg érzelmi élet • 50° kis híján szenvedélyes • 35° túlérzékenység • 10° patologikus emocionalitás

5. Pinterits Károly • Bírósági írásszakértő, tanár • 1909. Írásvizsgálat c. könyve - elsősorban írásszakértői munka, de több grafológiai hivatkozás is - íráskörülmények befolyásoló szerepe - mérés, mérési átlag fontossága - grafológiából főleg szótárszerű megfeleltetések - az írásszakértéshez nélkülözhetetlen a grafológia

6. Kettős hatás: - írásszakértők között megnövekedett a grafológusok száma - elősegítette a társasági grafológia létrejöttét: tudományos igényű kutatások, publikációk

7. Liebermann Tódor • 1924. Írás és jellem az első kifejezetten grafológiával foglalkozó magyar nyelvű könyv

8. Románné Goldzieher Klára

9. Giay Rudolf • 1926. A grafológia tankönyve • Szótárszerű jel-jelkép megfeleltetés

10. Magyar Írástanulmányi Társaság • 1930-ban alakul meg • Elnök: Németh Péter (a fiatalkorúak bíróságának volt elnöke) • Alelnök: Románné Goldzieher Klára • Titkárok:Balázs Dezső Hajnal Richárd

11. Magyar Írástanulmányi Társaság Célkitűzések: • előadásokkal, szemináriumokkal, felvilágosító munkával segíteni az írásvizsgálat fejlődését • Szoros kapcsolat a többi kapcsolódó társtudománnyal (lélektan, biológia, jog, kriminalisztika) 1932. Íráskutató Laboratórium • cél: írásreform megvalósulása (Románné, Bálint Antal, Luttor Ignác) • 1932. Íráskutató Intézet kutatás és oktatás (2 év tanulás és gyakorlat után oklevél)

12. Magyar Írástanulmányi Társaság • II. v.h. után újjáalakul • 1951. hivatalosan feloszlik

13. Dr. Luttor Ignác /1898 – 1958/ • Rajz- és íráspedagógus, iparművész • Zsinórírás kidolgozása (1932-től tanítják, 1936-46 között a budapesti elemi iskolákban kötelező) • 1932-ben a MIT-ben tartott előadást A jövő írásoktatása címen • Kiemeli, hogy a tanítóknak tisztában kellene lennie a grafológia alapelemeivel, mivel így korán felismerhetőek és kezelhetőek lennének a problémák

14. Soltész István • 1930. Grafológia című folyóirat (csak néhány szám) • 1931. Emberismeret az írásból (az individuálpszichológia tanításai alapján magyarázza az írás jellegzetességeit)

15. Bíró László József /1899-1985/ • Rendkívül sokoldalú személyiség • Újságíró, festő, szobrász, hipnotizőr, autóversenyző, biztosítási ügynök, foglalkozott könyvkiadással is • 1932-34 a Hongrie –Magyarország – Hungary című folyóirat szerkesztője (kortárs magyar művészeket népszerűsítő lap) • A golyóstoll feltalálója (A nyomdai rotációs hengerek folyamatos munkájának látványából merítette az ötletet)

16. 1945. Argentinában árusították az első rendszeres eladásra szánt golyóstollakat (biro-pen, biron elnevezés) • 1939. Párizsba, majd Argentinába emigrál • Szeptember 29-dikén, a születésnapján ünneplik Argentinában a feltalálók napját • 1930. A modern grafológia: íráselemzés mindenkinek című könyve • (rendkívül népszerű, 3 kiadás)

17. Kiemeli, hogy az írás agyírás • Írás- és grafológiatörténet • Árnyalt értelmezések, nemcsak a klagesi formanívó alapján • Globális jellemzők befolyásoló szerepe • Felhívja a figyelmet az íráskörülmények befolyásoló szerepére,de „Az ember mindig úgy választja meg az írás külső körülményeit, ahogy neki jobban kedveznek.”

18. Szexualitás vizsgálata • „A részekből sohasem lehetett egészet alkotni……..ezért kell rendszeresebben dolgozni, anélkül, hogy a másik túlzásba esnénk, és a részleteket elhanyagolnánk”

19. Bánáti Fischer Árpád • 1938. Lélek és írás • „Az írás mozgási magaviseletünk teljességét tükrözi” • Lélektan és grafológia összefüggései • Íráskörülmények meghatározó szerepe (íráshordozó, íróeszköz, lelki állapot) • Íráselemek helyenként meglepően pontos defíniciója

20. „Az írás agymunka… A kéz csak ismétli, papíron rögzíti az írás lelki képét „ (példák arra, hogy lábbal, szájjal írt írások azonos grafológiai jellemzőket mutatnak, mint a kézzel írtak) A grafológia alkalmazása a kriminológiában (ma is használatos módszerek említése) Bánáti Fischer Árpád

21. Bánáti Fischer Árpád • 10 egységből álló idomrendszer • Névaláírást kell elhelyezni bennük (ha kell, ismételve)

22. Bendetz Móric • 1935. A grafológia tankönyve • leegyszerűsített • 1937. Grafológia a gyakorlatban • Klagesről • Tipológiák /Freud, Adler, Jung, Kretschmer/ • 70 analízis (kiemeli, hogy nem ismert emberek írását elemzi, mivel „ a hétköznapi emberekről” nehezebb írni) • Összeillőségi elemzés is • 1940. Grafológiai tanulmányok

23. Balázs Dezső, Hajnal Richárd • Ügyvéd, idegorvos • 1944. Ember, jellem, írás c. mű (Embermegismerés-Írásértelmezés-Lélektan) „Az ember nem csak azért ír, hogy közöljön, hanem, hogy önmagát kifejezze, megörökítse” • Írástörténeti, grafológiatörténeti bevezetés • Dinamikus emberszemlélet • személyiségtipológiák

24. Pontos, árnyalt, ma is jól használható grafológiai rész (globális elemek is, grafológiatörténeti megközelítésben) • Különböző személyiségtípusok pszichológiai és grafológiai megközelítése

25. Csötörtök Csaba • Orvosnak készül, izomsorvadása miatt nem veszik fel • Jogot tanul, nem tudja befejezni • 1960-tól az egyetlen hivatalos engedéllyel működő grafológus • 1986. Grafológia c.könyve (halála után jelenik meg)

26. A mai magyar grafológia alapjául szolgáló mű • Intuíció elvetése, materialista szemlélet • Biológiai, pszichológiai megközelítés

27. Magyar Írástanulmányi Társaság • 1987. február 23. 36 év szünet után újra megalakul