Foglalkoztatás az MMO-kban

1. Foglalkoztatás az MMO-kban Fekete Zsombor levelup

2. Néhány levél után a lényeg… Az ötlet ami port kavart

3. Fekete Zsombor a virtuális játékterek tanulmányozása során arra a meghökkentő következtetésre jutott, hogy a magyarországi gazdaságban nehezen helyet találó roma népességnek is munkalehetőséget lehetne biztosítani az online szerepjátékokban való "bérjátékkal". • Szerinte állami szerepvállalással géphez juthatnának, vagy közösségi pontokon léphetnének be a virtuális világba a játékra "betanított' romák, és a fejlesztőkkel kialakított együttműködési kereten belül "termelnének" odaát, az online térben. • A nyelvtudás hiánya zavaró lehet, hisz a játékok nyelve legtöbbször az angol. Erre Fekete szerint az lenne a megoldás, hogy "kell készíteni egy magyar nyelvű leírást, aztán a többit megtanulják egymástól. Nem kivitelezhetetlen! A játékosok 40 százaléka amúgy is a játékokból tanult meg nyelveket!" (Népszabadság, 2008.07 .07)

4. Mit keres a pénz a játékban? Blendedreality

5. Virtuális ≠ Valóság Mi a játék? • A játék szabad cselekvés vagy foglalkozás • amely bizonyos önkéntesen, előre meghatározott időben és térben, • szabadon választott, de föltétlen kötelező szabályok szerint folyik le: • célja önmagában van, • bizonyos feszültség és öröm érzése, • továbbá a "közönséges élet"-től való "különbözőség" tudata kíséri. Huizinga: Homo Ludens 1939

6. Virtuális = Valóság „Kétlem, hogy lett volna olyan idő , amikor ne éltünk volna virtuális világban” (Ken Perlin NYU)

7. Valóság  Virtuális A bevásárlóközpont a tökéletes emberi világ, a mi saját univerzumunk, belső és bensőséges tér, amelyet nemcsak a falak és a kupola véd, hanem a körbefutó galériák, kirakatok és üzletek is, melyek roskadásig vannak mindazzal, ami élvezetes, csábító, kényelmes és otthonos egy ember alkotta világban. A „látvány szakadatlan árama” veszi körül az embert színekből és fényekből szőtt védőszférával. Ebben a világban nincs hó és nincs ólmos eső, nincs zivatar és nincs aszály, nincs tél és nyár, nappal és éjszaka, semmi sem emlékeztet a fájdalmas múlandóságra (Hankiss Elemér, Az ezerarcú én p160)

8. Szolgáltató kultúrák • A világ lakosságának 20 %-a termeli meg a haszon 80 %-át. • Az olyan tevékenységek mint a kultúra, a szórakoztatás, a show business valójában semmit sem ad hozzá a termékekhez. • A videojáték a kultúra, és a szórakoztató-ipar részeként értelmezhető

9. Mit keresnek a romák az MMO-kban? Eladná színesfémnek

10. „Eladná színesfémnek”

11. „Eladná színesfémnek” • 38 % internet használó Magyarországon • 13-15% lehet a roma népcsoport körében • WiFi falu projekt • 20 000 Ft-os Netbox számítógépek, Ubuntu • Teljes WiFi lefedettség • Netbox böngésző és portál • 119 falu, 2000 család, 5000 felhasználó…

12. Nethasználó romák és nemromák

13. Roma IKT • Konzerválódó hátrányos helyzet számítógép-használat szempontjából • A médiafogyasztásból a televízió emelkedik ki, de igen népszerű körükben a mobil telefon, illetve az ezzel elérhető fizetős szolgáltatások (oplogo, csengőhang, játékok) • A technofília nem jellemző rájuk, de a technikai tudást – főképp ha anyagi előnyök is társulnak hozzá - egymás közt megbecsülik

14. Fő érv a roma IKT programok mellett „Értelmes és motiváló elfoglaltság” a „hagyományos munkanélküli tevékenységekkel szemben”

15. Már csak az a kérdés, hogyan MMO Gazda(g)ságok

16. Gazdaság az MMO-ban? • Játék? • Munka? • A kettő közt: szórakoztató ipar…

17. Hogyan jut pénz az MMO-ba? • Szoftver licenszdíj • Havi előfizetési díj • Ingyenes, de micro-payment az ingame objektumokért • A játékon belüli objektumok kereskedelme engedélyezett

18. Játékdesign • A farmolás: • A jogtalan előnyszerzés tönkreteszi a játékélményt • A virtuális objektumok túlkínálata árcsökkenéshez vezet, ami együtt jár a játékban töltött idő leredukálódásával • A farmolás design kérdés, mert az általa szerezhető előnyök mibenléte csak a játék tervezőin múlik

19. Játékdesign – a matek • Az online termelés csak abban az esetben tartható fenn, • Ha a rendszerbe elegendő pénz vihető • Ha a rendszerben folytatott tevékenységek a lehető legkisebb veszteséggel válthatók pénzre • Ha a kereslet folyamatosan a kínálati szint felett tartható! (ha a túlkínálat keletkezik, a játék „besül”)

20. A kínai farmer logikája • Ugyanaz mint az outsourcing: • a fejlettebb országok polgárainak luxusköltéséből kitermelhető egy „outsource” országban élő megélhetési költsége • Magyarország outsourcing lehetőségekkel bír, de ebben fontos szerepet játszik az itt élők hozzáadott értéke. • De, havi a kínai 100-200 $ ≠ az itteni munkanélküli segéllyel  a program nem működőképes

21. Lehetőségek • Ha a teljes gazdasági probléma megoldására nem is alkalmas a romák MMO foglalkoztatása, lehetőséget teremt az életminőség javítására, és a többségi társadalomban történő integrálódásra. • Kreatív iparágak? • Társadalmi párbeszéd? • Napirend megállapítás?

22. Várakozások • Az MMO előfizetők száma nő • A hagyományos szórakoztató ipar jelentősége csökken • Egyre több olyan játékos kerül a rendszerbe, akiknek a megélhetési költségeken túl marad még kapacitása luxuskiadásokra • Az MMO-kon belüli lehetséges gazdasági tevékenységek egyre kreatívabb készségeket igényelnek

23. Design ötlet • Gyorsabban és véglegesen elhasználódó objektumok (a farmolás nem luxus előnyt termel, hanem szükséges gazdálkodó tevékenységgé alakul) • A farmolással elérhető előnyök minőségi változásai (pl. farmer mint a különféle játékrészek unlockolásának kulcsa – reseller)

24. fekete zsombor – levelup.hu – levelup@levelup.hu Köszönöm a figyelmet!