1 / 25

Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek a házi segítségnyújtásban

Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek a házi segítségnyújtásban. Fókusz Műhely – 2010. szeptember. „A szociális gondoskodás lényeges pozitív változásokat hoz az emberek életébe: hozzájárul ahhoz, hogy önállóan, és méltósággal élhessenek.”. Forrás:

oprah
Download Presentation

Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek a házi segítségnyújtásban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek a házi segítségnyújtásban Fókusz Műhely – 2010. szeptember

  2. „A szociális gondoskodás lényeges pozitív változásokat hoz az emberek életébe: hozzájárul ahhoz, hogy önállóan, és méltósággal élhessenek.” Forrás: Sztenderdek alkalmazása a szociális munka gyakorlatában - Nemzetközi irodalmi áttekintés Készítette: Bányai Emőke

  3. I. Kötelező dokumentumok(1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 5. §. (1) – (2) szerint) A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell: • Működési engedéllyel • Alapító okirattal (állami fenntartó esetén) • Szakmai programmal • Szervezeti és működési szabályzattal • Munkaköri leírással • Munkavédelmi szabályzattal • Gépjármű használati szabályzattal • Iratkezelési szabályzattal • Anyaggazdálkodási szabályzattal • Leltározási szabályzattal • Selejtezési szabályzattal • Tűzvédelmi szabályzattal

  4. Kötelező dokumentumok 2. A szociális intézménynek rendelkeznie kell: • Működési engedély • Alapító okirat (állami fenntartó esetén) • Szakmai programmal • Szervezeti és működési szabályzattal • Munkaköri leírással • Házirenddel • Iratkezelési szabályzattal • Számviteli szabályzattal • Pénzkezelési szabályzattal • Anyaggazdálkodási szabályzattal • Leltározási szabályzattal • Selejtezési szabályzattal • Vagyonvédelmi szabályzattal • Munkavédelmi szabályzattal • Tűzvédelmi szabályzattal • Gépjármű használati szabályzattal

  5. II. Szakmai program tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A.§ (1)-(3) szerint) A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell: 1. A szolgáltatás célja, feladata: • a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, • a megvalósítás várható következményeinek, eredményességének az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelését, • más intézményekkel történő együttműködés módját, • szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírását.

  6. A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalma 2. 2. Az ellátottak körét, demográfiai mutatóit, szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit. 3. A feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét. 4. Az ellátás igénybevételének módját. 5. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját. 6. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. 7. Szakmai információkat, különösen a személyes gondoskodást végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban.

  7. A szakmai program mellékletei • Megállapodás tervezete • A szolgáltatás bevételeinek és kiadásainak tervezett alakulása • Szervezeti és működési szabályzat A szakmai programot a tartalmi elemek változása esetén módosítani kell! Feladat: Különböző fenntartók esetén kinek kell elfogadnia, jóváhagynia a szakmai programot?

  8. Megállapodás (1993. évi III. törvény 94/B. § (1)-(2) szerint) Állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: • Az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölésével). • Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét. • A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

  9. Megállapodás 2.(1993. évi III. törvény 94/D. § (1) szerint) Egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli megállapodást köt. A megállapodás a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás • kezdetének időpontját, • megszüntetésének módjait.

  10. Az SZMSZ tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/B. § szerint) • Az intézmény szervezeti felépítésének leírását. • Szervezeti ábrát. • Több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát. • A belső szervezetei tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét. • A szervezeti egységek együttműködésének, az esetleges helyettesítésnek a rendjét. • Az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. • Amennyiben a szolgáltató, intézmény költségvetési szerv, a külön jogszabályban előírt tartalmi elemeket.

  11. II. Egyéni nyilvántartás/törzslap (1993. évi III. tv 20. §) A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: 1. a 18. § a)-i) pontjaiban meghatározott adatokat: a) a jogosult természetes személyazonosító adatait; b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását; c) a jogosult belföldi lakó-, ill. tartózkodási helyét; d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait; e) a jogosultsági feltételekre és azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

  12. A nyilvántartás tartalma 2. g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat; h) a jogosult TAJ számát; i) a Szt. 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot. 2. Az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját. 3. A térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat.

  13. III. A házi segítségnyújtás iránti igénybevételi eljárás dokumentumai (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet I. és IV. számú melléklete szerint) 1. Kérelem (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet I. számú melléklete) 2. Egyszerűsített előgondozás (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet IV. számú melléklete): 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 4. § (3): Egyszerűsített előgondozást kell végezni házi segítségnyújtást megelőzően. (5): Házi segítségnyújtás esetében az egyszerűsített előgondozás a szolgáltatást igénylőnek a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából áll. Az egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát. 3. Igazolás vagy szakvélemény a gondozási szükséglet vizsgálatáról (36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. számú melléklet) 4. Megállapodás

  14. IV. Egyéni gondozási terv(1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 27. § (1), 7. § (2), 8. § (2), 8/A. §, 9.§ (1)-(2), 10. § (2) szerint) • A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. • A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. • A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. • A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. • Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. • A gondozási tervet készítő személy évente – jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor – átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.

  15. Az egyéni gondozási terv tartalma A gondozási terv tartalmazza: • az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét., • állapotjavulás, ill. megőrzés érdekében szükséges ill. javasolt feladatok, azok időbeli ütemezését, • az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ápolási terv tartalmazza: • az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását, • az ápolási tevékenység részletes tartalmát, • az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, • az ápolás várható időtartamát, • szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését, stb.).

  16. V. Egyéb dokumentumok Gondozási napló a házi segítségnyújtásban részesülőkről(29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet) Otthonközeli ellátásra vonatkozó igénybevételi napló(1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 19/B.§, 4. számú melléklet) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint időskorúak nappali ellátása esetén a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezeti az otthonközeli ellátásra vonatkozó igénybevételi naplót. Nyilatkozat(9/1999. (I.8.) SzCsM rendeletben. 18.§) Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást.

  17. VI. Tárgyi feltételek(1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4. § szerint) A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy: • az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen, • épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést, • bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Feladat: Konkrétan mit jelentenek ezek az elvárások?

  18. Tárgyi feltételek 2. • Rendelkezik-e az intézmény a gondozók részére önálló helységgel? Hol végzik a gondozók az adminisztrációt? • Biztosított-e tisztálkodási lehetőség? • Milyen módon jutnak el a gondozónők a gondozottakhoz? • Vannak-e egyéb – a gondozók munkáját megkönnyítő – eszközök (pl.: varrógép, mosógép, stb.)? Feladat: Milyen tárgyi feltételeket tartanátok optimálisnak? Milyen módon javítják ezek az eszközök a szolgáltatás színvonalát? (Lobby-anyag a fenntartónak)

  19. Személyi feltételek(1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 6. § , 2. és 3. számú melléklete szerint) • Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyeklegalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén - a nappali ellátás kivétel. • Létszámnorma: 9 ellátottra vetítve 1 fő szociális gondozó • A képesítési előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. • A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg. Az alap- és a szakellátást biztosító intézményekben az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek részére szükség esetén védőruhát is kell biztosítani.

  20. Személyi feltételek2.(1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 26. §) A vezető gondozó munkakörébe tartozó feladatok különösen: • a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése, • az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, • a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, • a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, • kapcsolattartás más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel, • az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, • más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése.

  21. Személyi feltételek 3.(Az 1993. évi III. törvény 92/F. §, 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 15.§ , 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 19. § (3) szerint) • A szociális intézmény bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását - a jogszabályban előírt adatok megadásával - és a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást. • A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője éves továbbképzési tervet köteles készíteni – a jogszabályban előírt tartalommal. • Az alapszolgáltatásban részt vevő, gondozási feladatokat ellátó személy részére az intézmény vezetője munkáltatói igazolványt állít ki, annak érdekében, hogy a gondozási, ápolási feladatok elvégzése során a feladata ellátására vonatkozó felhatalmazását igazolni tudja.

  22. A gondoskodás társadalmi modellje(Forrás:Sztenderdek alkalmazása a szociális munka gyakorlatában - Nemzetközi irodalmi áttekintés) • A szolgáltató szakmai programja kialakításakor és a mindennapi munkavégzés során számításba veszi a helyi ellátórendszereket, az ellátott és környezete számára rendelkezésre álló erőforrásokat és az esetleges akadályokat. Ehhez az kell, hogy a személy-központú megközelítést rendszer-központú megközelítés váltsa fel. • A hagyományos szükséglet-felmérés és lehetséges megoldások felkutatása helyett a szociális munkás új szerepe, hogy segítse az ellátottat abban, hogy saját maga határozza meg a szükségleteit. • Az ellátottat képessé kell tenni a saját maga által kitűzött célok elérésére ahelyett, hogy mi tűzünk ki elé célokat. • Lehetőleg el kell kerülni a nagy fluktuációt.

  23. A jövő szociális munkása • képzett, • beszámoltatható, • figyelembe veszi az ellátottak családi és társadalmi környezetét, • innovatív, • az ellátottakkal, a róluk gondoskodó személyekkel és más szakemberekkel partneri viszonyban dolgozik, • elkötelezettek amellett, hogy kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújtson.

  24. Az ellátottak elvárásai • a szociális munkás nyíltan, bizalommal viszonyuljon hozzájuk és egyenlő felekként kezelje őket, • ne legyen ítélkező, • megbízható legyen, • abban segítse őket, hogy saját elképzelésüket valósíthassák meg és elfogadja, hogy ők maguk saját életük legjobb szakértői, • időt hagy a döntésre, • elérhető, • egy ember tartsa kézben az ügyeit, ne küldözgessék egyik helyről a másikra, • ne cserélődjenek a szociális munkások (ez különösen fontos ott, ahol fizikai kontaktus van, pl. házi gondozás).

  25. Köszönöm a közös munkát! Elérhetőségek: Karmazsin Eszter módszertani munkatárs Magyar Máltai Szeretetszolgálat Módszertani Csoportja karmazsin.eszter@maltai.hu (06 1) 388-8760/148, (06 1) 388-8920/148

More Related