Dr. Várhegyi Éva a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke

1. Dr. Várhegyi Éva a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke A lakosság pénzügyekkel szembeni attitűdje a kutatási eredmények tükrében

2. A lakosság pénzügyi attitűdjére vonatkozó kutatási panel háttere OECD-INFE felkérés alapján Célok: - a pénzügyi kultúra szintjére vonatkozó nemzetközi adatbázis létrehozása - a háztartások pénzügyi műveltségének szintje nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá váljon - a további projektek hatékonyságának visszamérését lehetővé tevő kiinduló állapot rögzítése 20 ország részvételével Nemzetközi kutatási eredmények 2011. IV negyedévében

3. Kutatási paraméterek A felmérés fókuszában annak vizsgálata állt, hogy a lakosság mennyire van tisztában bizonyos, a pénzügyi döntésekben fontos alapvető információkkal, készségekkel A kutatási módszertant és a kérdőív tartalmát a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az OECD adta meg: 1000 fős minta Nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra A hazai kutatást a GfK Hungária Kft. végezte el

4. Családi költségvetés készítése Készít-e családi költségvetést? • A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy háztartásában készül családi költségvetés; • Ez az átlagosnál jellemzőbb a párkapcsolatban élőkre, a 31-40 éves korosztályra, az alkalmazotti jogviszonyban állókra, a felsőfokú végzettségűekre, valamint a nagyobb városokban élőkre; • Ezzel szemben ritkább a költségvetés készítése a férfiak között, illetve az egyedülállóknál, a legfiatalabb korosztályban, az 1 fős háztartásokban, továbbá az inaktívak körében.

5. Pénzügyi termékek ismertsége és igénybevétele Hallott-e már/rendelkezik-e jelenleg/az elmúlt 2 évben igénybe vette-e a következő pénzügyi termékekről/termékeket? • A felsorolt pénzügyi termékeket/szolgáltatásokat a megkérdezettek többsége ismerte; • A tájékozottság az átlagosnál szélesebb körű a 31-50 évesek között, a foglalkoztatottak körében, valamint a magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a legalább középfokú végzettségűeknél; • Az egyes szolgáltatások elterjedtségét illetően a legtöbben (69%) lakossági folyószámlával rendelkeznek, minden második (53%) válaszadó rendelkezik valamilyen biztosítással • Minden hetedik megkérdezett (14%) a felsoroltak közül semmilyen pénzügyi termékkel sem rendelkezik; • A válaszadók jellemzően 2-3 db pénzügyi termékkel rendelkeznek a felsoroltak közül; • A termékhasználat demográfiai eltérései követik a termékismeretnél tapasztalt tendenciákat.

6. Pénzügyi termékek kiválasztásának folyamata A következő állítások közül melyik illik leginkább arra, hogy Ön legutoljára mi alapján döntött? • A válaszadók 37%-a több szolgáltató termékét is összevetette, további 12% pedig ezt egy (vélhetően a saját) pénzügyi szolgáltatónál tette meg; • Ugyanakkor hasonló arányban, minden harmadik (36%) megkérdezett semmilyen előzetes összevetést sem végzett sem a termékeket, sem a szolgáltatókat illetően; • A tudatos termék-/szolgáltató-összehasonlítás az átlagosnál jellemzőbb a 31-50 éves korosztályra, a magasabb jövedelműekre, a legalább középfokú végzettségűekre és a nagyobb városokban élőkre.

7. Információforrások a döntéshozatalban Ön szerint melyik információforrás befolyásolta leginkább abban, melyik terméket válassza? • Más pénzügyi kutatásoknál tapasztaltakhoz hasonlóan a megkérdezettek elsősorban a pénzügyi szolgáltatóktól közvetlenül megszerzett információkra és a rokonok, barátok, ismerősök tapasztalataira hagyatkoznak pénzügyi termékek/szolgáltatások igénybevétele során.

8. Megélhetési gondok az elmúlt 1 évben Az emberek néha úgy látják, hogy jövedelmükből nem tudják fedezni megélhetési költségeiket. Megtörtént ez Önnel is az elmúlt 12 hónapban? • Több mint minden harmadik válaszadó (36%) szembesült azzal az elmúlt 12 hónapban, hogy jövedelme nem fedezte megélhetési költségeit; • Ilyen gondok az átlagosnál gyakrabban jelentkeztek az elváltak, különélők, a 21-50 évesek körében, az inaktívaknál, a legalacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a legalább 4 fős háztartások és a községekben élők körében; • Ezzel szemben ritkábban adtak számot anyagi problémákról az özvegyek, a legfiatalabbak, a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, diákok, a magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, a gyermekkel rendelkezők, a 2 fős háztartások és a nagyobb városokban élők.

9. Reakciók az anyagi problémákra Mikor ez legutoljára előfordult, mit tett azért, hogy kijöjjön a pénzéből? • Az érintett válaszadók elsősorban (67%) kiadásaik csökkentésével próbálják átvészelni a nehezebb időszakokat, ezt nagy lemaradással követi a pluszmunka vállalása (18%), a baráti/családi kölcsön (19%), valamint a számlák késedelmes kifizetése (17%).

10. Lakossági megtakarítások kezelése Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során? • A megkérdezettek fele (52%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással; • A megtakarítással rendelkezők több mint fele (teljes mintán 25%-a) lakossági folyószámlán, további 11% megtakarítási számlán tartja, míg 9% otthon tartotta megtakarításait, vagyis jól látható, hogy a lakosság jellemzően banki, vagy otthoni megtakarítási formákat preferál; • A megtakarítások hiánya főként a fiatalokra, az inaktívakra, az alacsony jövedelműekre, továbbá az érettségivel nem rendelkezőkre, a gyermektelenekre, és a legalább 4 fős háztartásokra jellemző; • Az „otthoni megtakarítás” az átlagosnál jellemzőbb a legfiatalabbaknál és a legidősebbeknél, a nyugdíjasok körében és az 1 fős háztartásokban.

11. Tartalékok pénzügyi vészhelyzet esetén Ha Ön elvesztené fő jövedelemforrását, mennyi ideig lenne képes tovább fedezni megélhetési költségeit hitel felvétele vagy elköltözés nélkül? • A válaszadók jellemzően (27%) 1-3 hónapra becsülik azt az időszakot, amit jövedelemforrásuk elvesztését követően jelentősebb pénzügyi segítség nélkül átvészelni képesek; • Az ennél hosszabb időszakot említők aránya 36%, a rövidebb időszakot említők aránya pedig 26%, vagyis a válaszadók kétharmada (63%) egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust (ami jellemzősen 3-6 hónap) sem képes átvészelni, ami jól mutatja, hogy mennyire sérülékenynek érzi magát a magyar lakosság; • Az átlagosnál sérülékenyebbnek érzik magukat az inaktívak, az alacsonyabb jövedelműek, a nem érettségizettek és a falvakban, községekben élők; • Ezzel szemben bizakodóbbak a 61-80 évesek, a magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek és a kisebb városokban élők.

12. Alapszintű számítási feladat 1. – Az idő hatása Ön szerint mennyit fog érni az a 100.000 Ft-nyi készpénze, melyet 1 évre kamatmentesen kölcsönadott egyik barátjának? • A megkérdezettek 17%-a gondolta úgy, hogy az 1 év múlva visszakapott ugyanakkora összeg ugyanannyit, vagy többet ér; • A válaszadók 57%-szerint kevesebbet fog érni az összeg 1 év múlva, míg minden ötödik (20%) válaszadó a szofisztikáltabb „inflációtól függ” választ adta.

13. Alapszintű számítási feladat 2. – Kamat-számítás Tegyük fel, hogy Ön 100.000 forintot helyezett el egy megtakarítási számlán 5 százalékos nettó (kamatadó mértékével csökkentett) éves garantált kamatláb mellett. Nem fizet be több pénzt erre a számlára, és nem vesz ki semmilyen összeget. Mekkora összeg lenne a számlán az első év végén, ha már megkapta a kamatot? • Az összetettebb, a kamatláb nagyságát is tartalmazó kérdésre már csupán a megkérdezettek 61%-a adott helyes választ, míg 19% egyáltalán nem tudott választ adni; • A helyes választ adók gyakrabban fordultak elő a 21-40 évesek, az aktívak, a magas jövedelműek, a diplomások és a városokban élők körében; • Ezzel szemben a helytelen válasz/válaszmegtagadók aránya magasabb a legidősebbek (70+ évesek), a nyugdíjasok, az alacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, illetve az 1 fős háztartásban, a falvakban, községekben, valamint Budapesten élők között.

14. Alapszintű számítási feladat 3. – Kamatos kamat számítása És mekkora összeg lenne a számlán – az előző feltételek mellett - öt év elteltével, ha a kamatláb minden évben 5% volt? • Erre a kérdésre az előző feladathoz hasonlóan kb. 60% adott helyes választ; • Itt is érvényesülnek a korábbi (az oktatási szinthez kötődő) demográfiai összefüggések, a fiatalabbak (18-40 évesek), diákok, magasabb jövedelműek, diplomások mellett a legalább 4 fős háztartásokban, illetve nagyobb városokban élők jelölték meg a helyes választ nagyobb arányban; • Ezzel szemben a helyes válaszok aránya alacsonyabb az 50+ éves korosztályban, az inaktívak, nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a legfeljebb 2 fős háztartásban élők és a fővárosiak között.

15. Pénzügyi tartalmú állítások megítélése A következő állítások Ön szerint igazak vagy hamisak? • A hozam / kockázat összefüggést a válaszadók túlnyomó többsége igaznak tartja, akárcsak az infláció „közkeletű” definícióját; • A befektetési portfolió megosztásával elérhető kockázatcsökkentést leíró állítással azonban már csak a megkérdezettek háromötöde (61%) értett egyet; • Az ilyen típusú kérdéseknél az átlagosnál nagyobb arányban bizonytalanodnak el a legidősebbek, a nyugdíjasok, az inaktívak, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az 1, illetve 2 fős háztartásokban élők.

16. Köszönöm a figyelmet!