Magyarországi kisebbségek, ma gy ar kisebbségek 1945-1988

1. Magyarországi kisebbségek, magyar kisebbségek 1945-1988

2. Lakosságcsere és kollektív felelősségre vonás - Magyarország és a környező országok nemzetiségi viszonyainak rendeződése 1945 után- 1949-ig 376 ezer magyar költözött vagy menekült vissza az elcsatolt területekről- A potsdami szerződés értelmében a magyarországi németeket hazatelepítik- A potsdami konferencia befejezése után Vorosilov marsall újra és nyomatékosan felszólította a magyar kormányt a SZEB-et (Szövetséges Ellenőrző Bizottság, hogy készítse el 450 ezer magyarországi német kitelepítésének tervét.)

3. Sváb kiköltöztetés

4. A Nemzeti Parasztpárt támogatta a kiköltöztetést („ Egy szál batyuval jöttek, egy szál batyuval menjenek.” Kovács Imre) • Csehszlovák- magyar lakosságcsere-egyezmény; 100 ezer magyar települt haza, kb. 73 ezer szlovák hagyta el az országot • Magyarországi nemzetiségek- Csökkent a nemzetiségek száma (német, román, szlovák, délszláv)- XIX. – XX. Században a nemzetiségekkel kapcsolatos társadalmi és politikai feszültségek megszűnni látszottak

6. Magyarországi romák • A XX. Század második felében a romák (cigányok) lettek a legnagyobb kisebbség.( A mai romák 8-10%-a ún. beás cigány( régi román nyelvváltozatot beszélő, 20%-a oláh (romani/cigány/nyelv valamelyik dialektusát beszélő, 70%-uk magyar anya-nyelvűnek vallja magát.)- A politikai vezetés tagadta, hogy a cigányság nemzetiség lenne,beolvasztásra, radikális életmódváltásra törekedtek- Megszűntek a hagyományos cigánymesterségek(lókupec, teknő-vájás, vályogvetés stb.) a nehéziparban, helyezkedtek el. - Életszínvonaluk javult, de még így is jelentősen különbözteka többi társadalmi rétegtől.

7. Az állam előírta nekik a beilleszkedést, ám a környezetük ezt nemtámogatta, könnyítette meg. • - 1964-ben párthatározat született a cigánytelepek felszámolásáról, és az ún. „Cs- lakások” (csökkentett komforzatú) építéséről.A rendelet szerint ezeket a nem cigány házak közé, szétszórva kellett volna építeni, ehelyett inkább egy utcába, a település többnyire külső területén húzták fel. • - A romákkal szembeni előítéletek nemhogy csökkentek volna, sokkal inkább tovább nőttek.

8. Cigányputrik

10. Határon túl élő magyarok • 15- 16 millió magyar élt az 1970-80-as években, ebből 10 millió az ország határain belül • 1945 után; • - Szerb partizánok (az 1942-es újvidéki mészárlás megtorlásaként) 20- 30 ezer magyart gyilkoltak le - Erdélyben több száz áldozata volt a „megtorló akciónak”, itt szovjet közbeavatkozás vetett véget a gyilkosságoknak • - Kárpátaljáról szovjet hatóságok deportáltak több mint 30 ezer magyart - Csehszlovákiában Benešköztársasági elnök dekrétumai alapján, kollektív bűnösként kezelték a magyarokat, megfosztották őket állampolgárságuktól. A 40-es évek végére fokozatosan visszakaphatták állampolgári jogaikat, de nemzetiségi jogaik csak korlátozottan érvényesülhettek.

11. A magyar nemzetiség helyzete Romániában volt a legrosszabb. • A magyar állam a 70-es évekig nem emelt nyilvánosan szót a magyar nemzetiségek, kisebbségek érdekében, utána is csak visszafogottan, tárgyalásokon.Nyilvánosan leginkább a szomszédos országokban élő magyarok, egyes értelmiségiek, ellenzékiek és népi írók emeltek szót. • (Pl.: Barsi Dénes,Darvas József,Erdei Ferenc,Erdélyi József,Féja Géza,Gombos Gyula,Gulyás Pál,Illyés Gyula,Juhász Géza,Kodolányi János,Móricz Zsigmond,Nagy Lajos,Németh László,Sinka István,Szabó Pál,Tamási Áron stb.)

12. Magyar kisebbségek Románia (Erdély)

13. Szerbia (Vajdaság)

14. Szlovákia (Felvidék)