1 / 77

Matematika összefoglaló

Matematika összefoglaló. A középiskolai tananyag vázlatos áttekintése, gyakorló feladatok Összeállította: Deák Ottó mestertanár Általános- és Felsőgeodézia Tanszék. A bemutató vázlata. Bemutatkozás, a konzultáció célja Tapasztalatok a matematika középiskolai oktatásáról

rance
Download Presentation

Matematika összefoglaló

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Matematika összefoglaló A középiskolai tananyag vázlatos áttekintése, gyakorló feladatok Összeállította: Deák Ottó mestertanár Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  2. A bemutató vázlata • Bemutatkozás, a konzultáció célja • Tapasztalatok a matematika középiskolai oktatásáról • A középiskolai tananyag vázlatos és gyors áttekintés • A Matematika Tanszék mintadolgozatának megoldása • További mintapéldák megoldása • Tanácsok a matematika tanulásához Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  3. Bemutatkozás • Deák Ottó mestertanár, BME Építőmérnöki Kar, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék • ELTE TTK Matematikus diploma • 33 év egyetemi oktatói tapasztalat • Kb. 40 év matematika korrepetálás középiskolásoknak • Az I. évf. 7. tankör osztályfőnöke a 2010/2011. tanévben • Segítőim az évfolyam mentorai (diák patrónusai) • Letöltés: http://www.agt.bme.hu/staff_h/deak Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  4. Tapasztalatok I. • A BME-n a matematika kiemelt fontosságú alaptárgy • A felvételin döntő jelentősége van • Minden műszaki szaktárgy rá épül • Alapkészségeket és gondolkodásmódot tanít • Az egyik első szűrő a mérnökké válás folyamatában • Szerepe és súlya a középiskolában • Megnövekedett tananyag • Csökkenő követelmények • Az érettségi szerepe a tudás kontrolljában Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  5. Tapasztalatok II. • Az elmúlt évek tapasztalata az egyetemi oktatásban: • egyre alacsonyabb szintű matematika-ismeretekkel érkeznek a hallgatók az I. évre; • a lexikális ismeretek nagy része hiányzik („benne van a függvény-táblában”!); • gyenge számolási készség (számológépek használata); • a feladat-megoldási rutin hiánya (időhiány, más elfoglaltság miatt); • a felvételinél nem követelmény az emelt szintű matematika érettségi. Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  6. Következmények • Az előbb felsorolt tényezők hatása az egyetemi oktatásra: • az alapozó tárgyakban magas bukási arány; • az egyetemen gyakran középiskolai anyagot is tanítani kell; • a nem kimondottan matek-alapú tárgyakban is nagy lemorzsolódás (pl. geodézia). • Védekezési mechanizmusok az egyetem részéről: • matematika-felmérő íratása; • felzárkóztató matematika-oktatás (középiskolás anyag megtanítása). Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  7. Matematika összefoglaló • Tematikus összeállítás • A középiskolai tananyag fontos fejezetei • Alapfogalmak, definíciók, főbb képletek, fontos tételek • Nem pótolja a tankönyveket! • Szerepe: • gondolatébresztés, • hiány-feltárás, • figyelmeztetés Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  8. Matematikai jelölések az anyagban • Szimbolikus jelölések az anyagban: • : a megadott értékek közelítően egyenlőek • : minden olyan elem, amely… • : létezik olyan elem, amely… • : az előzőekből következik • : eleme a magadott halmaznak • : nem eleme a halmaznak • : a megadott halmaz részhalmaza (valódi) • : halmazok egyesítése (uniója) • : halmazok közös része (metszete) • : a megadott elemek összege Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  9. Algebrai kifejezések I. • Algebrai kifejezés fogalma, elemei • Számok • Változók • Paraméterek • Műveleti jelek • Zárójelek • Számok a kifejezésekben, számítási élesség • Természetes számok • Egész számok • Racionális számok • Valós számok (irracionális szám fogalmával) Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  10. Algebrai kifejezések II. • Műveletek algebrai kifejezésekkel • Zárójelek szerepe, felbontása • Racionális kifejezések, műveletek törtekkel • Kiemelés, összevonás, egynemű kifejezés fogalma • Fontosabb algebrai azonosságok Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  11. Hatványozás • Ismételt szorzás, egyszerűbb jelölés • Azonosságok a definíció alapján, kiterjesztése Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  12. Gyökvonás • Négyzetgyök, n-dik gyök fogalma • Műveletek gyökös kifejezésekkel Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  13. Törtek gyöktelenítése • Azonos átalakítások, a tört értéke nem változik Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  14. Oszthatóság I. • Az egész számok körében értelmezzük: • Osztandó, osztó, hányados, maradék fogalma • Maradék nélküli és maradékos osztás • Összetett és prím szám • Az algebra alaptétele Minden egész szám (sorrendtől eltekintve) egyértelműen bontható fel prímszámok szorzatára • Prímfelbontás előállítása • Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  15. Oszthatóság II. • Oszthatósági szabályok • 2: páros számok • 3: számjegyek összege osztható 3-mal • 4: utolsó két jegy osztható 4-gyel • 5: utolsó számjegy 0 vagy 5 • 6: páros és osztható 3-mal • 7: 3-as csoportok váltakozó előjelű összege osztható 7-tel • 8: utolsó három jegye osztható 8-cal • 9: számjegyek összege osztható 9-cel • 10: utolsó jegye 0 • 11: páros helyiérték összege – páratlan helyiérték összege osztható 11-gyel Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  16. Függvények I. • Kapcsolat 2 halmaz elemei között • Általában számhalmazok közötti művelet • Alaphalmaz, képhalmaz • Értelmezési tartomány • Df A, azon A-beli pontok halmaza, ahol az f értelmezhető • Értékkészlet • Rf B, azon B-beli pontok halmaza, amelyeket az f az Rf-beli pontokban felvesz értékként • Függvény inverze (megfordítása) Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  17. Függvények II. • Függvények tulajdonságai • Monotonitás • Szigorúan monoton növő, monoton növő • Szigorúan monoton fogyó, monoton fogyó • Korlátosság • Felülről korlátos • Alulról korlátos • Korlátos Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  18. Függvények III. • Függvények tulajdonságai • Paritás • Páros • Páratlan • Határérték • Folytonosság • Az függvény folytonos az pontban, ha , • Periodikusság Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  19. Függvények IV. • Függvények megjelenítése, grafikonja • Függvények megadása • táblázattal • kifejezéssel • egyenlettel • grafikonnal Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  20. Függvények V. • Függvények transzformációja • f(λ·x) - széthúzás λ-szorosra az X tengely irányába • f(x+a) - eltolás balra a-val az X tengely irányába • c·f(x) -széthúzás c-szeresre az Y tengely irányába • f(x) + t - eltolás t-vel az Y tengely irányába Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  21. Elemi függvények • Tulajdonságok ismerete: a korábbi fogalmak értelmezése az adott függvényre • Fontosabb függvények: • Konstans függvény; • Lineáris függvény; • Abszolutérték függvény; • Másodfokú (parabola) függvény; • Egészrész, törtrész függvény; • Lineáris törtfüggvény; • Logaritmikus, exponenciális függvények; • Trigonometrikus függvények. Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  22. Elsőfokú (lineáris) egyenletek • Olyan algebrai kifejezések, amelyeket = jel kapcsol össze, és benne betűvel jelzett mennyiségek is szerepelnek. • Ezek lehetnek paraméterek és ismeretlenek is. • Az egyenlet megoldása az ismeretlen(ek) azon értékének meghatározása, amelyeket az egyenletbe helyettesítve, az egyenlőség két oldala azonosságot fejez ki. • A megoldást a mérleg-elv segítségével kapjuk meg (mi az?). Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  23. Lineáris egyenlőtlenségek • Megoldásuk: mint az egyenleteknél • Eltérés: ha negatív számmal osztunk vagy szorzunk, az egyenlőtlenség iránya megváltozik • A megoldás általában egy halmaz (intervallum) Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  24. Többismeretlenes egyenletek • Megoldási módszerek: • kiküszöböléssel • helyettesítéssel • Lehetnek ellentmondásosak (nincs megoldásuk) vagy összefüggőek (végtelen sok megoldásuk van). Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  25. Másodfokú egyenletek • Általános alakjuk: • Megoldásukhoz a mérleg-elv nem elegendő • Megoldóképlet: • Összefüggések (Viéte-formulák, gyöktényező): Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  26. Exponenciális egyenletek • Az ismeretlen a kitevőben található • Azonosságok használatával: • átalakítás alakra, amiből az fv szigorúan monoton tulajdonsága miatt következik, ami megoldható; • új ismeretlen bevezetésével visszavezetés másodfokú egyenletre, aminek megoldása után kapjuk meg az eredeti egyenlet gyökeit. Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  27. Logaritmikus egyenletek • Az ismeretlen a logaritmus alatt található • Azonosságok használatával: • átalakítás alakra, amiből a fv szigorúan monoton tulajdonsága miatt következik, ami megoldható; • új ismeretlen bevezetésével visszavezetés első- vagy másodfokú egyenletre, aminek megoldása után kapjuk meg az eredeti egyenlet gyökeit. Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  28. Szögfüggvények I. • Derékszögű háromszögekben értelmezzük • Néhány elemi összefüggés: Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  29. Szögfüggvények II. • Addíciós azonosságok: • Kétszeres szögek: • Egyszerű átalakítások: Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  30. Szögfüggvények III. • További összefüggések: Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  31. Trigonometrikus egyenletek • Megoldásukhoz használni kell a trigonometrikus azonosságokat! • Az egyenletet átalakítjuk, hogy csak egy szögfüggvény szerepeljen benne. • A kapott egyenletet megoldjuk vagy visszavezetjük új ismeretlen bevezetésével másodfokú egyenletre. • A megoldás értelmezése: • periódikusság miatti additív konstansok alkalmazása; • a megoldás általában párban jelenik meg (két szögnegyedben is azonos a szögfüggvény értéke). Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  32. Sorozatok I. • Számok rendezett (sorszámozott) halmaza, más szóval egy leképezés a természetes számok halmazáról a valós számok halmazára: • Jellemző mennyiségei: • : a sorozat első tagja • : a sorozat n-dik tagja • : az első n tag összege • Definiálása • explicit képlettel • implicit (rekurzióval) Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  33. Sorozatok II. • Fontosabb számsorozatok: • Számtani • a szomszédos tagok különbsége állandó • Mértani • a szomszédos tagok hányadosa állandó • Fibonacci • minden tag az előző kettő összege Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  34. Vektorok • Irányított szakasz a síkban vagy a térben • Jellemzői: • állása (melyik egyenessel párhuzamos); • iránya (merre mutat); • hossza (távolság a kezdő- és a végpont között). • Nem jellemző: • kezdő- vagy támadási pontjának helye • Műveletek vektorokkal • Számmal való szorzás • Összeadás, kivonás • Skaláris szorzás (két vektor szorzata egy szám) • Vektoriális szorzás (két vektor szorzata egy újabb vektor) • Ábrázolása koordinátarendszerben • helyvektor (kezdőpontja az origóI Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  35. Geometria I. • Fontosabb geometriai témák és fogalmak: • Síkidomok osztályozása • Háromszögek tulajdonságai, fontosabb tételei: • Thalesz tétel, Pithagorasz tétel • Számítási módszerek: sinus- és cosinus tétel • Szögfelező tétel • Derékszögű háromszögben befogó- és magasság tétel • Súlypont, magasságpont, oldalfelező, szögfelező tulajdon-ságai Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  36. Geometria II. • A kör és fontosabb tulajdonságai: • A kör részei: középpont, sugár, átmérő, körív, körszelet, körcikk • Középponti- és kerületi szögek tétele • Külső pontból körhöz húzott érintőszakaszok tétele • Húrnégyszög, érintőnégyszög tétele • Háromszögbe, háromszög köré írt kör Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  37. Geometria III. • További fontosabb fogalmak és tételek: • Párhuzamos szelők tételei és megfordításuk • Síkidomok, háromszögek hasonlósága és egybevágósága • Síkidomok, háromszögek kerülete, területe • Szabályos sokszögek tulajdonságai • Síkbeli transzformációk Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  38. Koordinátageometria I. • A geometria számszerűsítése, geometriai alakzatok egyenletekkel történő megadása • Alkalmazásával a geometriai feladatok analitikus megoldást nyernek (egyenletek használata, megoldása) • Egy geometriai objektum egyenlete egy olyan azonosság, amelyet csak az objektum pontjai elégítenek ki (a koordinátájukat az egyenletbe helyettesítve azonosságot kapunk) Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  39. Koordinátageometria II. • Az egyenes egyenletei: • Irány vektoros egyenlet • Adott: • Egyenlet: • Normál vektoros egyenlet • Adott: • Egyenlet: • Két pontos átmenő egyenes egyenlete • Adott: • Egyenlet: • Meredekségével adott egyenes egyenlete • Adott: • Egyenlet: Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  40. Koordinátageometria III. • A kör egyenlete • Adott: • Egyenlete: • A kör egyenletének általános alakja Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  41. Polinomok I. • A polinom (vagy többtagú algebrai kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók egész kitevőjű hatványainak szorzatai illetve ilyenek összegei szerepelnek. • A polinomban a számokkal szorzott hatvány-szorzatokat monomoknak (vagy egytagoknak) nevezzük. • A monomokban lévő számszorzókat a polinom együtthatóinak hívjuk. • A polinomokkal műveletek végezhetők • összeadás, kivonás, szorzás, osztás Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  42. Polinomok II. • Polinomok (maradékos) osztása: • Az osztandó legmagasabb hatványkitevőjű tagjának és az osztó legmagasabb hatványkitevőjű tagjának a hányadosát képezzük • Ezzel a hányadossal megszorozzuk az osztót és az eredményt levonjuk az osztandóból • A kapott új polinommal megismételjük az előbbi eljárást • A fenti lépéseket addig ismételjük, amíg az osztandó alacsonyabb fokszámú lesz, mint az osztó • Ha a megmaradó osztandó nem nulla, akkor maradékos osztásról beszélünk Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  43. Polinomok III. • Polinomok (maradékos) osztása: • Az osztandó legmagasabb hatványkitevőjű tagjának és az osztó legmagasabb hatványkitevőjű tagjának a hányadosát képezzük • Ezzel a hányadossal megszorozzuk az osztót és az eredményt levonjuk az osztandóból • A kapott új polinommal megismételjük az előbbi eljárást • A fenti lépéseket addig ismételjük, amíg az osztandó alacsonyabb fokszámú lesz, mint az osztó • Ha a megmaradó osztandó nem nulla, akkor maradékos osztásról beszélünk Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  44. Mintazárthelyi • A feladatlapon csak egy helyes választ lehet megadni • A feladat szövegét figyelmesen olvassák el! • Csak a biztos megoldásokat írják be, ne tippeljenek! • A részszámításokat minden esetben el kell végezni, de külön lapon. • A megoldás sorrendje nem feltétlenül a számsorrend. Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  45. Mintazárthelyi feladatlap Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  46. 1. feladat Megoldás: Helyes válasz: B Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  47. 2. feladat Megoldás: Helyes válasz: D Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  48. 3. feladat Megoldás: Helyes válasz: C Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  49. 4. feladat Megoldás: Helyes válasz: D Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

  50. 5. feladat Megoldás: Helyes válasz: C Matematika konzultáció az I. évfolyamnak

More Related