1 / 43

Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése.

SZLOVÁKIA (9% ). UKRAJNA (22 %). Ungvár. Záhony. Tiszabecs. Nyíregyháza. MAGYARORSZÁG ( 8 %). Kolozsvá r. ROMÁNIA ( 61 %). Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése. Árvízi helyzetre történő felkészülés:. Jogszabályok, intézkedések:

reilly
Download Presentation

Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZLOVÁKIA (9% ) UKRAJNA (22 %) Ungvár Záhony Tiszabecs Nyíregyháza MAGYARORSZÁG ( 8 %) Kolozsvár ROMÁNIA ( 61 %) Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése.

  2. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • Jogszabályok, intézkedések: • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. • 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről • 196/1996. (XII. 22.) sz. Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól.

  3. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • 55/1997. (X. 21.) sz. BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szerveztek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól. • 60/1997. (IV. 18.) sz. Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól. • 179/1999. (XII. 10.) sz. Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról. • 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről. • 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról • 4/2009. sz. OKF Főig. Intézkedés a hívatásos katasztrófavédelmi szervek árvíz- és belvíz-védekezési feladatainak végrehajtására (MKI Ig. int.)

  4. Árvízi helyzetre történő felkészülés: VESZÉLYEZTETETTSÉG FELMÉRÉSE Megye fő folyói: Tisza: 250,2 km Túr: 29 km Szamos: 52 km Kraszna: 46 km A megye területének 38 %-a árvíz által veszélyeztetett, amelyen 139 településen mintegy 210 000 lakos él. A 139 településből kitelepül 69, helyben települ 70.

  5. Árvízi helyzetre történő felkészülés:

  6. Árvízi helyzetre történő felkészülés:

  7. Árvízi helyzetre történő felkészülés: VESZÉLYEZTETETTSÉG ALAPJÁN SZERVEZETT ÉS FELKÉSZÍTETT POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK

  8. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • részt veszünk a vízügyi igazgatóság őszi védműbejárásán, szemléjén, kiértékelésén;

  9. Árvízi helyzetre történő felkészülés: POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK TERVEZÉSE

  10. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • részt veszünk az önkormányzatok belvízelvezető rendszereinek szemléjén;

  11. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a települések vízkár-elhárítási terveinek ellenőrzése;

  12. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • ár- és belvízi védekezés feladatainak napirendre tűzése, előző évek védekezési tapasztalatainak feldolgozása (MVB, HVB, polgármesterek); • MVB Operatív Törzs és a HVB irányítószervi felkészítése, foglalkozások szervezése a teljes személyi állomány részére az együttműködő szervekkel, szervezetekkel; • az MVB Operatív Törzs működési helyének ellenőrzése;

  13. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • tervek (értesítési és készenlétbe helyezési, összesített veszély-elhárítási, kitelepítési-befogadási, PV szervezetek megalakítási stb.), adatbázisok pontosítása, naprakészen tartása;

  14. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • kapcsolatfelvétel a szomszédos országok területi katasztrófavédelmi (polgári védelmi) szerveivel; • a vízügyi előrejelzések gyűjtése, feldolgozása (jéghelyzetet, vízgyűjtő területén lévő hó, csapadék mennyiség stb);

  15. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • info-kommunikációs rendszerek működőképességének (Lotus Notes, KÜIR, Marathon-Terra, NEO-PVIR, katasztrófavédelmi webmail, Callisto, telefonközpont, faxok, EDR rendszer) ellenőrzése, biztosítása; • a megye tűzoltóságainak ár- és belvízvédekezésre történő felkészítése, valamint az alkalmazásra tervezett állomány és technikai eszközök pontosítása; • az ügyeleti szolgálatok felállításának, működők megerősítésének megtervezése; • a sajtókommunikációs terv - mely tartalmazza a lakossági tájékoztatás feladatait is - aktualizálása;

  16. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a települések, továbbá polgári védelmi kirendeltségek-, irodák megerősítésének megtervezése; • a befogadásra kijelölt objektumok, tartalék befogadó helyek soron kívüli ellenőrzése;

  17. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • az önkormányzatokkal és egészségügyi hatóságokkal együttműködve az önerejükből kimenekülni, kitelepülni képtelen személyek nyilvántartásba vétele, szállításuk, elhelyezésük megtervezése; • kapcsolattartás a speciális mentési feladatokat ellátó szervezetekkel;

  18. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • fel kell mérni az elöntési öblözetekben található méregraktárak, műtrágya lerakatok, valamint gyógyszertárak (veszélyes anyagok) helyét és az ott tárolt anyagok mennyiségét

  19. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a területi és települési polgári védelmi szervezetek képzése, felkészítése, gyakoroltatása;

  20. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a védekezésben, illetve a segítségnyújtásban igénybe vehető erők, a területi és települési polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány névjegyzékeinek és a kijelölt technikai eszközeinek, anyagainak pontosítása

  21. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a szükség-elhelyezéshez, ellátáshoz igénybe vehető fektető anyagok és eszközök pontosítása, előkészítése, kiszállítás megtervezése; • a védekezés megkezdéséhez rendelkezésre álló anyagok, eszközök pontosítása, elosztása, kiszállításának megtervezése;

  22. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a hivatásos katasztrófavédelmi és megerősítő erők (BIT) mindenoldalú biztosításának megszervezése; • - Találkozási pontok • - MH részére kijelölt logisztikai objektumok • - Rendvédelmi szervek és a NAV bevethető erői (MH nélkül) + a megyei létszámigények pv. kirendeltségenként • - Híradó és informatikai kapcsolat • - Vezényelt erők logisztikai biztosításairól (elhelyezés, élelmezés, mosatás, stb.) • az alkalmazásra tervezett polgári védelmi szervezetek anyagi, technikai biztosításának, ellátásának megtervezése, megszervezése.

  23. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. • 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben • 1949. augusztus 12.-én kötött Egyezmények I. és II. Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

  24. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. • 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről • 186/2007. (VII.18.) sz. Korm. rendelet váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről. • 196/1996. (XII. 22.) sz. Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól. • 60/1997. (IV. 18.) sz. Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól.

  25. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről. 1 • 179/1999. (XII. 10.) sz. kormányrendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról. • 24/1997. (III. 26.) BM rendelet az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények köréről. • 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről. • 167/2010. (V. 11.) sz. Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről.

  26. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 118/1996. (VII.24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról • 256/2008. (X.21.) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról • 1/2003 (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól. • 362/2009. (XI.30.) ÖM rendelet a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről

  27. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Az Operatív Törzs – mint az igazgatóság ideiglenes szervezeti egysége – működése esetén elláthatja a Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi munkaszervezete feladatait is. Az Operatív Törzs alapvető feladata: - katasztrófák megelőzésére, - katasztrófaveszély elhárítására, - következményeinek csökkentésére, illetve felszámolására hozandó Megyei Védelmi Bizottsági döntések előkészítéseilletvevégrehajtása. Az BM OKF Főigazgatója utasításainak és a Megyei Védelmi Bizottság Elnöke döntéseinek megfelelően a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység végzése, valamint a helyreállításra irányuló döntés-előkészítő tevékenység koordinációja.

  28. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS FŐ FELADATAI: • A felkészülés és a megelőzés időszakában: • ügyeleti szolgálatot működtet • közreműködik a Megyei Védelmi Bizottság vezetési rendszerének működtetésében • működteti a TIK-t és a veszélyhelyzeti felderítő csoportot • kidolgozza a szükséges okmányokat, terveket, munkaköri leírásokat • kialakítja a működési helyét, • tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését • végzi a nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat • szakmailag irányítja a polgári védelmi szervezetek létrehozását és felkészítését • az Operatív Törzs munkacsoportjai évente pontosítják feladataikat, rendszeresített adattáraikat

  29. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A védekezés időszakában: • folyamatosan gyűjti és értékeli a kialakult katasztrófaveszélyről az információkat, melyek alapján előzetes intézkedéseket dolgoz ki, és javaslatot tesz a Megyei Védelmi Bizottság elnökének a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseire, határozataira • előkészíti a kimenekítés-befogadás szervezési feladatait, elrendelés esetén szakmailag ellenőrzi azok végrehajtását • kidolgozza a katasztrófaveszély hatásainak csökkentésére, felszámolására irányuló lakosságvédelmi intézkedéseket, előkészíti kiadásra azokat, valamint a Megyei Védelmi Bizottság Elnökének jóváhagyása után eljuttatja azokat az érintettek részére • minősített időszak bevezetése esetén javaslatokat tesz a lakosság és anyagi javak védelme érdekében végrehajtandó rendszabályok bevezetésére • javaslatot tesz a lakosság riasztására, tájékoztatására

  30. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • javaslatot tesz a veszélyeztetettségnek megfelelően a lakosság kitelepítésére, kimenekítésére, az elzárkóztatásra, a kollektív védelem biztosítására, összehangolja az e területekhez kapcsolódó feladatokat • előkészíttetia befogadásra alkalmas helyeket, javaslatot tesz az ellátás biztosítására, valamint a további helyi védekezési feladatok folytatására • javaslatot tesz a közerők alkalmazására • javaslatot tesz a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazására közvetlen intézkedések és utasítások kiadásával irányítja a tűzoltóságok védekezési tevékenységét, illetve fogadja és irányítjaa más megyéből érkező, megerősítési feladatot ellátó egységeket • szervezi az együttműködést a helyi védelmi bizottságokkal, a rendvédelmi szervekkel, a társadalmi és karitatív szervezetekkel • szervezi az együttműködést a szomszédos országok illetékes polgári védelmi szerveivel, illetve más megyék katasztrófavédelmi igazgatóságaival

  31. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A helyreállítás és a rehabilitáció időszakában: • a Megyei Védelmi Bizottság Elnöke illetve az BM OKF Főigazgatója utasítására - csökkentett állománnyal - részt vesz a végrehajtandó feladatokban. • részt vesz a kárfelmérésben, kárbecslésben • nyilvántartja a keletkezett károkat • együttműködik a helyreállításban érintett szervekkel, szervezetekkel • megszervezi a mentesítés, fertőtlenítés feladatait • közreműködik a beérkező segélyek elosztásában • megszervezi kitelepített, kimenekített (ideiglenesen a lakóhely elhagyásra kötelezettek) eredeti lakóhelyére történő visszatérését

  32. Megyei törzs / VKK felépítése, működése AZ OPERATÍV TÖRZS FELÉPÍTÉSE ÉS ÖSSZETÉTELE Az Operatív Törzs vezetője: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, távollétében az igazgató-helyettes Az Operatív Törzs tagjai: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kijelölt állománya

  33. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A Operatív Törzs kiegészülhet az alább felsorolt megyei hatáskörű szervek, szervezetek vezető beosztású szakembereivel, összekötőivel: • Kormányhivatal, • Megyei Önkormányzat, • MRFK, • NAV, • Magyar Honvédség, Regionális Hadkiegészítő Parancsnokság, • Országos Mentőszolgálat, • Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, • Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, • E-ON Zrt., • TIGÁZ-DSO Kft., • SZABOLCS VOLÁN Autóbusz Közlekedési ZRt., • T-COM ZRt., • MÁV ZRt., karitatív szervezetek képviselői • A bekövetkezett veszély és katasztrófahelyzet jellegétől függően az Operatív Törzs szükség esetén, eseti felkérés alapján kiegészíthető más szakterületek szakértőivel, illetve szervezetek intézkedésre jogosult képviselőivel.

  34. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS VEZETŐJÉNEK FELADATAI • tisztázzaa rendelkezésre álló adatok alapján a kialakult helyzetet, melyről • tájékoztatja az értesítés, berendelés és készenlétbe helyezés feladatainak végrehajtása után a törzs tagjait • meghatározzaa törzs munkacsoportjai részére a végrehajtandó feladatokat, a jelentések, tájékoztatások rendjét és idejét • folyamatosan értékeli és elemzi a rendelkezésére álló információk alapján a kialakult helyzetet • elkészíti a feladatok végrehajtásának időszámvetését • jóváhagyja a végrehajtásra kialakított elgondolást

  35. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS VEZETŐJÉNEK FELADATAI • javaslatot tesz a Megyei Védelmi Bizottság elnöke részére a lakosság és az anyagi javak védelmére, a mentés, mentesítés, kárfelszámolás végrehajtására, a katasztrófavédelemben résztvevő polgári védelmi erők alkalmazására, illetve a feladatkörébe tartozó egyéb feladatokról • ellenőrzia törzs munkacsoportjain keresztül a meghatározott feladatok végrehajtását • a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről jelentést tesz a BM OKF Főigazgatójának, illetve a Megyei Védelmi Bizottság elnökének

  36. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS TAGJAINAK FELADATAI • saját szakterületüknek megfelelően az információk folyamatos gyűjtésével, elemzésével, számvetésekkel és adatszolgáltatással hozzájárulnak a törzs által kidolgozandó megalapozott javaslatok kidolgozásához • elkészítik a helyzetre vonatkozó értékeléseket és javaslataikat • irányítják és koordinálják a hatáskörükbe tartozó feladatok végrehajtását • időrendi sorrendben dokumentálják a feladatok végrehajtását

  37. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • Az Operatív Törzs szervezi és koordinálja az együttműködést: • a katasztrófavédelemben résztvevő erőkkel • a közreműködőkkel • a szomszédos megyék Operatív Törzseivel • a nemzetközi együttműködés keretében Ukrajna és Románia határ menti megyéinek (Ungvár, Szatmárnémeti) katasztrófa-elhárításban résztvevő szerveivel, szervezeteivel.

  38. Megyei törzs / VKK felépítése, működése OPERATÍV TÖRZS ÁLLANDÓ ÁLLOMÁNYA Az Operatív Törzset az igazgató, távollétében a helyettese vezeti. Az Operatív Törzs munkarendje 24-24 órás váltásos. Az ügyeleti csoport állománya 2-2 fővel látja el a szolgálatot és kiegészül a Megyei Védelmi Bizottság ügyeletesével. A váltások időpontja naponta 07.00.-tól.

  39. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Az ideiglenes szervezeti elemek állományát a Törzs vezetője jelöli ki. A Nukleáris Értékelő Részleg kiegészül a BEIT rögzített külső szakértőkkel.

  40. Megyei törzs / VKK felépítése, működése

  41. Megyei törzs / VKK felépítése, működése A munkacsoportok - a kialakult helyzettől függően - kiegészíthetők a feladattal nem érintett kirendeltségek állományával, illetve az együttműködő szervek által delegált összekötőkkel.

  42. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Nincs egységes szabályozás a munkacsoportokra, megyénkét eltérő. Például: • Mentési munkacsoport • Nukleáris Értékelő Részleg • Kitelepítési, befogadási részleg • Helyreállítási részleg • Tervezési munkacsoport • Kommunikációs és informatikai munkacsoport • Logisztikai munkacsoport • Vezetésbiztosító, híradó és koordinációs munkacsoport • Lakosságvédelmi munkacsoport • Kitelepítési, befogadási részleg • Helyreállítási részleg • Kárfelszámolási munkacsoport • Nukleáris Értékelő Részleg • Logisztikai munkacsoport

  43. Köszönöm a figyelmet.

More Related