120 likes | 384 Views
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM Gazdálkodástudományi Intézet. A jégvédelmi ágyú hatásmechanizmusa. Dr. Apáti Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Soltész Miklós (DSc.) – Dr. Szabó Zoltán (DSc.) – Dr. Nyéki József (DSc.). MTA Akusztikai Bizottság Budapest, 2011. április 14.
E N D
DEBRECENI EGYETEMAGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUMGazdálkodástudományi Intézet A jégvédelmi ágyú hatásmechanizmusa Dr. Apáti Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Soltész Miklós (DSc.) – Dr. Szabó Zoltán (DSc.) – Dr. Nyéki József (DSc.) MTA Akusztikai Bizottság Budapest, 2011. április 14. Az előadáshoz kapcsolódó kutatás az OM–00265/2008 számú projekt keretében, az NKTH támogatásával valósult meg.
A viharágyúk története Nemzetközi Viharágyú Kongresszus Lyon, 1901 Forrás: Szabó Zoltán 100 éves, hazai viharágyú a keszthelyi Majormúzeumban Fotó: Kocsisné Molnár Gitta
A jelenleg üzemelő, belga fejlesztésű jégágyú Európában kb. 170 db üzemel (forgalmazás kezdete: 2004.)
A jégágyúhatásmechanizmusa Fotó: Szabó Viktor; Derecske, 2010.06.30.
Jelenlegi hazai jégágyúk Jelenleg 7 vállalkozásnál 8 db jégágyú 2010. május, illetve 1 ágyú augusztus óta; kb. 500 ha lefedett ültetvény
A jégágyú üzemeltetése – előrejelzés, megfigyelés, indítás – A jégágyú hatékonysága szempontjából döntő, hogy legalább 20-30 perccel a vihar érkezése előtt beindításra kerüljön. Ezért az előrejelzés és rövid távú megfigyelés nélkülözhetetlen! 1. szint: Konvekciós térkép (www.wetteronline.de)
2. szint: Esőradar (OMSZ; www.met.hu) 3. szint: Villámradar (OMSZ; www.met.hu)
4. szint: Saját villámradar („Inopower”, belső elérés) 5. szint: Elektromos mező radar (EFM) („Inopower”, belső elérés)
Zivatar – időben közeli – észlelése az „elektromos mező radarral”