Későneolitikum 4970-4400 Tisza-Herpály-Csőszhalom kultúrák

1. Későneolitikum 4970-4400Tisza-Herpály-Csőszhalom kultúrák A korszakok párhuzamosításához lásd: Horváth 2005 In: Hétköznapok vénuszai. 61-62. Vinča B2-C váltással indul a későneolitikum Vinča kultúrán belül is váltás Vinča A–B = Vinča Tordos Vinča C-D = Vinča Pločnik Kalicz-Raczky Horváth Tisza I formatív (=késő szakálhát) VinčaB1 Tisza I-II – korai VinčaB2 Tisza II – klasszikus csoportokra bomlás: Herpály, VinčaC Csőszhalom Tisza III – mások által Gorzsa csoportnak hívott déli tömb - VinčaD1 Prototiszapolgár-fázis

2. Szeghalom, Öcsöd Kialakuló vagy formatív Tisza Bükk, Zseliz és Szilmeg környezetben is megjelenik Kronológiai jelző szerepe van Szakállhát-Tisza átmenet Telleken folyamatos fejlődés mutatható ki a rétegsorban és a kerámiában Átmeneti periódus jellegzetessége: bitumenes bevonat + szerves anyagból készített díszítés Széles sávos fekete festés Körbefutó szalagminta Bekarcolt spirálisok, koncentrikus körök A körbefutó mintákat bütykök tagolják A formatív Tiszában nincs meandrikus minta A finom és durva kerámia közötti különbség eltűnik Nincs már szerves anyag a soványításban A felület nem simított és fényezett A korszak általános új formái: nagy amfórák és magas csőtalpas tálak Horváth Formatív Tisza csak a Körös és Száraz ér környékén van, vele párhuzamosan É-on Tiszadob és Bükk vége, késő Szilmeg Délen valódi késői szakálhát Kalicz-Raczky Lásd térkép

3. településkoncentráció A. Sherratt: The Development of Neolithic and Copper Age Settlement in the Great Hungarian Plain. Part I. The Regional Setting. Oxford Journal of Archeology. 1 (1982) 287-316. Part II. Site Surveys and Settlement dynamics OJA 2 (1983) 13-41.

4. Öcsöd-Kováshalom Vésztő-Mágor In: Alltag und Religion

5. Gy. Goldmann – J. Szénászky: Neue Angaben zum Neolithischen Bauopfer in Südostungarn. In: Morgenrot (2003) 183-192. Zsadány-Püski halom Tell telep, alul Esztár szintek, fölötte 3 méter vastagon Tiszai szintek bitumennel, részben vörös pasztózus festéssel díszített edény Eddig ezt a Szakálhátra jellemző dísznek tartották — ilyen nagy számban az Esztárban való megjelenése esetleg közös gyökerekre is utalhat

6. Bükk Szilmeg Zseliz Késő Szakálhát Festett csoportok pl.: Esztár-Lumea Noa Keszthely-csoport Tisza 1 Sopot Vinča B2 Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum des Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.

7. Kialakuló Tiszai kultúra lelőhelyei Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südost-Ungarn. 1984

8. Klasszikus Tisza Az íves mintás szögletesnek, geometrikus bekarcolt díszek megjelenik az edények testének zónákra osztása Klasszikus meander vagy textilminta Virágcserépforma, galléros edény Tisza mentén északra húzódik Egységes települési terület 3-as településtípus Tell – 3-4 méteres rétegvastagság Tellszerű település – 1-2,5 méteres rétegvastagság, inkább horizontálisan terjeszkedik Egyrétegű horizontális telepek – a települési rétegvastagság 25-50 cm De a kiterjedésük egyre nagyobb Tell települési forma csak a déli területeken Összesen 13-15 telltelep, ezek is gócpontokban csoportosulnak Tell és egyrétegű településláncolat kapcsolata 1, Gazdasági vagy társadalmi hierarchia jele 2, Környezeti hatásokra jött létre

9. Lakosság és településkoncentráció Népességszám nő szarvasmarhatartás jelentősége nő Társadalmi tagolódás megjelenése Csere és kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése „kommunikációs háló” kialakulása Presztizstárgyak nagyobb számban jelennek meg Általános differenciálódási folyamatok Nincs kapcsolat a közelkeleti városfejlődéssel Regionális földrajzi-klimatikus és ökológiai faktorok szerepe a magyarázatban

10. Klasszikus Tisza A településterület északi felén egyrétegű telepek A kialakuló fázis ezen a területen hiányzik Összefoglalás: Korek J.: Die Theiss-kultur in der mittleren und Nördlichen Theissgegend. IPH III. 1989

11. Formatív Tisza, vagy Tisza I Klasszikus Tisza Raczky P.: The Tisza culture of the Great Hungarian Plain. Stud. Praeh. Sofia, 11-12, 1992, 162-176.

12. Tűzdelt barázdás díszű kerámia kultúrája = Stichbandkeramik Festett csoportok Protolengyel Tisza 1-2 Sopot Vinča B2 Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum des Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.

13. Stichbandkeramik Stichbandkeramik Csőszhalom Herpály 1–3 Lengyel Tisza 2-3 Vinča C-D1 Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum des Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.

14. példatár F. Gogâltan: Die neolithoschen Tellsiedlungen im Karpatenbecken. Ein Überblick. In: Morgenrot der Kulturen. 2003. 223-262.

17. KEBAÖB Körös-Starčevo kultúra északi elterjedési határvonala

18. Öcsöd-Kováshalom 6 réteg (130-160 cm rétegvastagságban) 2 fő települési fázis : Tisza I (későszakálhát) és Tisza II szétválasztásának az alapja 21 ha területen felszíni leletanyag Intenzív terepbejárás, fúrások 5 települési egység, természetes vízfolyásookal elválasztva egymástól 3 vastagabb rétegsorral, 2 vékonyabb rétegsorral Összesen 3-5 ha lakott terület, nem feltétlenül egyidőben Központi területen ásatás 4-6 ház állhatott egyidőben = 20-30ember X5 = 100-150 lélekszámú település Házak között 1-1,5 méter széles utca 44 sír Házak körül „working area” ezen kívül gödrök zónája „three-fold organisation” P. Raczky – M. Seleanu - G. Rózsa – Cs. Siklódi – G. Kalla – B. Csornay – H. Oravecz – M. Vicze – E. Bánffy – S. Bökönyi – P. Somogyi: Öcsöd-Kováshalom. The intensive topographical and archaeological investigation of a late neolithic site. Preliminary Report. MittArchInst 14 (1985) 251-278 Raczky P.: Öcsöd-Kováshalom. A settlement of the Tisza culture. In: Tálas L. – RaczkyP. (szerk.) 1987, 61-83. P. Raczky.: The culural and chronological relation of the Tisza Region during the Middle and the Late Neolithic as reflected by the excavations at Öcsöd-Kováshalom. BÁMÉ 13 (1985) 1986 103-125.

19. Vésztő-Mágor Rég Füz Ser I. jelentések MRT Szeghalmi járás Hegedűs K. - Makkay J.: Vésztő-Mágor. A settlement of the Tisza culture. In: Tálas L. - Raczky P. (szerk.), The Late Neolithic. (1987) 85-103.

20. ploščadki Minden helységben kemence Egy helység, egy elemi család Hódmezővásárhely-Gorzsa-Czukor major Gazdapusztai Gy.: Későneolithkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán. MFMÉ 1963, 21-48. Horváth F.: A gorzsai halom késő neolit rétegei. ArchÉrt 109, 1982, 201-222. Horváth F.: Hódmezővásárhely-Gorzsa. A settlement of the Tisza culture. In: Tálas L. - Raczky P., (szerk.), The Late Neolithic. 1987, 31-46. Horváth F.: Gorzsa. Előzetes eredmények az újkőkori tell 1978 és 1996 közötti feltárásából. In: Hétköznapok vénuszai. Hmvh 2005, 51-83.

21. Gazdapusztai Gyula 1957, 1963 Késő-neolitikus bütykös kerámia Dél-alföldi csoportja = Gorzsa csoport (B. Kutzián Ida): Tiszai leletek + fényezett fekete és barna, apró, lencseszerű bütykös kerámia + galléros edényforma Korai álláspont : Gorzsa csoport (a tell felső szintje) – Tisza III Gorzsa-csoport: Tápé-Lebő B, Ószentiván III, Békés-Povádzug D fázis (legalsó települési fázis) 11-16. szintek – már megvan a bütykös áru Kapcsolat a későszakálháttal, korai Tiszával és a Herpály-kultúra kezdetével Vagyis a Gorzsa-csoport nem Tisza III hanem végig megfigyelhető önálló fejlődés a déli Tiszai területeken Kezdete Vinča B2C1 Gorzsa-csoport: a Tiszai kultúra lokális variánsa, legújabb álláspont a Vinča C-D erős hatása, annak esetleges északi kihatása. Gorzsa körül 5 km—es körzetben 6 kisebb település (hasonló Szarvas Botanikus kertben is) Gorzsától 2-km-re északra levő Kökénydombi tell és majorságai élete a Gorzsai D fázis (legkorábbi) végével megszakad, helyén kisebb a gorzsai leletanyaggal jellemezhető település jön létre 6 km-re van Tápé-Lebő A és B kisebb méretű település 0,6 ha – szoros kapcsolat a két település között Települési szinteket árok övezte

22. A-D települési fázisok D = Tisza I-II C-B = Tisza III A = prototiszapolgár

28. Tápé-Lebő Hódmezővásárhely-Gorzsa Ún galléros edény

29. Tápé-Lebő Alsó és Felsőhalom Korek J.: Lebő-halmi ásatás 1950-ben. ArchÉrt 85, 1958, 132-155. Trogmayer O.: Ásatás Tápé-Lebőn. MFMÉ 1957, 19-60 . Lebő csoport = későbbi Gorzsa csoport

30. Szegvár-Tűzköves Kronos-Enlil értelmezés

32. Hódmezővásárhely-Kökénydomb

33. Hódmezővásárhely-Kökénydomb Banner J. - Foltiny I.: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. FolArch 5, (1945) 8-34. Banner J. - Korek J.: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. ArchÉrt 6, (1949) 9-25. Banner J.: A harmadik ásatás a Hódmezővásárhelyi Kökénydombon. ArchÉrt 78 (1951) 27-36

34. Banner J. - Korek J.: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. ArchÉrt 6 (1949) 9-25.

35. Csóka-Kremenyák Szeghalom-Kovácshalom

36. Herpály-kultúra Berettyó vidék, Sebes Körös, Erdélyi hegyekig Nincs lelőhely a Nyírségben és hortobágyon kivétel: Hajdúböyzörmény-Pródi halom Esztár Tisza I-II, korai Tisza Herpály kultúra Égetés utáni festés agyag vagy fehér alapon Korai szakszs fekete vonalas festés Később szélesebb vörös és keskenyebb fehér csíkok váltakozása Végül túlsúlyban a fehér festés Mindig polírozott és simított felület Kis területen kb 30 tell és tellszerű település. Ezek a telepek kisebbek mint a Tiszai tellek, és csak pár kilométer távolságban vannak egymástól

38. Berettyóújfalu-Herpály Kalicz N. - Raczky P.: Preliminary Report on the 1977-1982 Excavations at the Neolithic and Bronze Age Tell Settlement of Berettyóújfalu-Herpály. Part I. Neolithic. ActaArchHung 36, (1984) 85-136. = BIMÉ 4-5 1986 (magyarul) Kalicz N. - Raczky P.: Berettyóújfalu-Herpály. A settlement of the Herpály culture. In: Tálas L. - Raczky P. (szerk.). The Late Neolithic. 1987, 105-125.

39. 40 temetkezés ebből 75% gyerek vagy csecsemő planírozás 1-3 Bronzkor 4 5 Prototiszapolgár 6 Herpály fiatal fázis 7 herpály átmenet a klasszikusból a fiatal fázisba 8 klasszikus herpály (emeletes házak, 70 %-os helykihasználás, összeépített oldalfalú házak) 9 korai herpály 10 altalajba mélyedő objektumok 10-7 azonos településszerkezet, 10-12x4-5 méteres házak 6-5 itkábban állnaka aházak deaz árkon kívül is van lakóhely Kétosztatú kemencék

40. Csőszhalom-csoport vagy típus Felső Tisza vidék, Bodrog völgye 2 Mo-n kívüli lelőhely: Čičarovce, Oborin Tiszai alapokon erős Herpály hatások Továbbá Lengyeli kultúra és a lengyelországi későneolitikum hatásai Csak egyrétegű telepek Polgár-Csőszhalom névadó lelőhely különleges helyzete Égetés utáni vörös és fehér festés Nem biztos hogy önálló kulturális egység

42. Polgár-Csőszhalom

43. Polgár-Csőszhalom

44. Polgár-Csőszhalom

45. Polgár-Csőszhalom

46. Polgár-Csőszhalom

47. Polgár-Csőszhalom Irodalom: P. Raczky-W. Meier-Arendt-K. Kurucz-Zs. Hajdú-Á. Szikora: A Late Neolithic settlement in the Upper Tisza region and its cultural connection (Preliminary report). Polgár-Csőszhalom. Egy késő neolitikus lelőhely kutatása a felső-Tisza vidéken és annak kulturális összefüggései. JAMÉ 36 (1994) 237-241. Raczky P. - Ander A. – Nagy E. – Kurucz K. – Hajdú Zs. – W. Meier-Arendt: Polgár-Csőszhalom-dűlő. In: Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. 34-43. P. Raczky: The Late neolithic tell of Polgár-Csőszhalom and its relationsship to the external horizontal settlement in light of recent Archeological data. In: Man and Animal World. 481-489.

48. Polgár-Csőszhalom

49. Lengyel III Prototiszapolgár Vinča D2