A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a duális szakképzésben

1. Kompetencia Végzettség A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a duális szakképzésben

2. Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. szeptember • A magyar duális szakképzési rendszer 2013. • szeptembertől válik teljessé: • 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés • 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben • Tankötelezettség: általános és szakmai • Új OKJ, kerettantervi rendszer • Híd programok rendszere a szakmatanuláshoz • 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés • Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése • A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

3. A változtatások iránya • Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret • Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer • működtetésére: • Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de • az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül • A munkavállalói státusz erősítése • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje • Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen • Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a • munka világába történő átmenet erősítése

4. A változtatások iránya, az új OKJ • Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: • A szakiskola a szakmatanulásról szóljon • Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió: fizikai és igényes szakmák egyensúlya.Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő szakmák keretrendszere. • Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga: • Modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveleteket helyezi a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett használható gyakorlati tudás. A végső értékelésben a gyakorlat súlya 55-60% • Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja:élhetőbb világ az iskolák számára. Áttekinthető, letisztult szakmarendszer

5. Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában • I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. november • duális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a • gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák • II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése • 2011 szeptember – 2012 április között • III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti • jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től • IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: 2013. szeptember 1. • Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal • Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer

6. A tartalom fejlesztések eredményei • Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása • A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják • Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni. • Az elméletorientált, bölcsész jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.

7. A kerettantervek kidolgozása • TÁMOP 2.2.1.-12/1-2012-0001 keretében történt • A kerettanterv koncepcióját az NGM határozta meg, aformai előírásait Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága készítette el • A szakértőket a szakképesítésért felelős államtitkárságok delegálták (6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága 450 szakértő) • MKIK a szakmai megvalósítást koordinálta • A szabályozás előnyei: képzési tartalmakba ágyazott kompetencia fejlesztés, curriculum jellegű szabályozás, iskolák és gazdálkodók tehermentesítése a helyi tantervkészítésben

8. A tanulószerződések számának csökkenése • Objektív körülmények: • Demográfiai változások miatt az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma • A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 44%-ról 22%-ra • A gazdasági válság hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökkent

11. A tanulószerződések számának csökkenése • 2. Jogszabályi változásból adódó deficitek: • Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés van veszélyben: kerettanterv módosítása szükséges! Eladni kell megtanulni: nem külön-külön élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, műszaki cikk és ruházat • 3. A változások az iskolákat még nehezebb helyzetbe hozta: • Szakképzők kapacitáskihasználtsága 50% körül mozog • 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások • A szakiskolák a kapacitások kihasználása miatt bent tartják a tanulókat az iskolai tanműhelyekben • 103 ezer szakiskolai tanulóból 40 ezer főnek van tanulószerződése • 93 ezer érettségire épülő szakmát tanulóból 6 ezer főnek van tanulószerződése

12. Megoldási módok • A tanulók gyakorlati képzésre történő kihelyezése az első szakképzési évfolyam után Kamarai garanciavállalással történjen. • A közintézmények, alapítványok, egyházak körében népszerűsíteni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést. • Az együttműködési megállapodások kötésének kiszélesítése. Jobb együttműködés a szakképző iskolákkal, a gyakorlati oktatásvezető státusz visszaállítása az iskolákban. A nyári szakmai gyakorlatok szervezése szabálytalan az iskolaszövetkezetek és munkaközvetítők közbeiktatásával. • Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti képző központok kialakítása • Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása: a szakiskolai tanulók arányát legalább 30%-ra célszerű felemelni.

13. „Dolgozva tanulj” Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben” című TÁMOP 2.3.4.B projekttervről • „A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése • 750 fő képzése • „B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása • 3 000 fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége • „C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül

14. Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok 2013. évi LXXVII. tv. szerint • Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék) • Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata • Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság • Programszakértői névjegyzék nyilvántartása • Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében

15. Köszönöm a figyelmet!