A megismerés fejlődése

1. A megismerés fejlődése

2. A csecsemő megismerése (0-1 év) • valamennyi érzékszerv funkcióképes, • a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van.

3. Látás: • születés után kétdimenziós, foltszerű, • erős fényintenzitásokra reagál, • két hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ • egy hónap után kontrasztos tárgyat fixál, • hat hónap után tekintetével letapogat, • nyolc hónap után megjelennek a konstanciák, • tíz hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

4. Tekintetével fixál:

5. Hallás: • születés után csont, majd légvezetéses hallás, • erős hangokra sírással reagál, • az emberi hangra és a dallamra különösen figyel.

6. Szaglás: • erős szagokra reagál, • Ízérzékelés: • az édes és keserű ízeket megkülönbözteti, • Bőrérzékelés: • 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb.

7. A megismerés eszköze a kéz, melynek segít-ségével a tárgy a szájközpontú térbe kerül.

8. Fokozatosan kialakul a szenzomotoros koordiná-ció, a megfogás és a szenzomotoros manipuláció

9. A figyelem: • beszéddel (hangsúllyal) irányítható, • ez a helyzet már a felismerés jellegű emlékezet kezdete.

10. A kisgyermekkor (1-3 év) A járás megtanulásával a megismerés tere kitágul, a beszéd megtanulásával megteremtődik a második jelzőrendszeren alapuló közvetett megismerés feltétele.

11. A beszéd fejlődésének vonala • csecsemőkor:differenciálatlan, majd differenciált sírás, gőgicsélés, gagyogás, • kisgyermekkor: szituatív, majd kontextusos beszéd, • óvodáskor: a szókincs köznapi fogalmakkal bővül, • kisiskoláskor: pontos meghatározások, konkréttudományos fogalmak, • serdülőkor: absztrakt fogalmak, szleng, • ifjúkor: egyéni beszédstílus.

12. a konstanciák lehetővé teszik az észlelést, • elsősorban felismerés jellegű emlékezet, • elemi, mozaikos, reproduktív képzelet, • szemlélethez kötött, cselekvő gondolkodás

13. Cselekvésben végez gondolkodási műveleteket • analízis: szétszed, • szintézis: összerak, • konkretizál: rámutat, • általánosít: a fehérköpenyes veszélyes, • rendez: például építőkockát, • analógia: hasonlóságot, különbséget észrevesz.

15. Az óvodás (3-6 év) megismerése • egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, • jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, • megjelenik a viszonyítás.

16. Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti: • pointillizmus - a részlet válik fontossá, • globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái • értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, • érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

17. Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

18. Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

19. Az észlelés további jellemzői: • a térészlelése egocentrikus, • időészlelése eseményhez kötött.

20. Emlékezete: • a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, • bevésése mechanikus (rím, ritmus), • megőrzése rövid idejű, • felidézése pontatlan, akadályozott.

21. Képzelete: • reproduktív és alkotó képzelet, • a mese és a valóság keveredik, • gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), • fantáziahazugság.

22. Gondolkodása: • szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, • már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) • meghatározásai funkciószerűek (víz),

23. Megismerés a kisiskoláskorban (6-10 év) • az érzékszervek érzékenysége megnő, • a szinkretizmus felszámolódik, • kialakul az elemző észlelés, • lehetővé válik a szempontok szerinti, tudatosan irányított megfigyelés,

24. Észlelésében megjelenik a többszempontúság, érti az egyszerűbb összefüggéseket. Térészlelése: • decentrált. Időészlelése : • egyre inkább a mért időhöz kapcsolódik.

25. Emlékezete: • mechanikus bevésés, • a megőrzés időtartama megnő, • a felidézés szószerinti.

26. Képzelet: • elsősorban reproduktív jellegű, • tartalmában a mese és a valóság szétválik, • az elképzelésben egyre nagyobb szerepet kap a realitás.

27. Gondolkodás • szemlélethez kötött, konkrét fogalmi, • az iskola konkrét tudományos fogalmakat alapoz.

28. Megismerés a serdülőkorban (10-18 év) • az érzékszervek érzékenysége eléri a funkció maximumát, • értelmező észlelés, • megfigyeléseiben a lényeg megragadására törekszik.

29. Emlékezet: • bevésése megértésen alapuló, gondolati logikus jellegű, • felidézése egyre inkább saját szavakkal megfogalmazott, rendszerezett, és lényegkiemelő.

30. Képzelet: • alkotó és reproduktív jellegű, • célok, tervek megjelenése, képzeletbeli szárnypróbálgatások, • túlburjánzása a serdülőkori ábránd.

31. Gondolkodás: • absztrakt fogalmi jelleg, • tudományos fogalmak használata, • sokféle fogalomstruktúra.

32. Köszönöm a figyelmüket!