SZEKVENCIÁLIS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉSSEL SZERZETT TAPASZTALATAINK LÁZAS HÚGYÚTI FERTŐZÉSBEN

1. SZEKVENCIÁLIS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉSSEL SZERZETT TAPASZTALATAINK LÁZAS HÚGYÚTI FERTŐZÉSBEN Dr. Diószeghy Péter 1 Dr. Szabó Tamás 1 Dr. Szabó László 2 1DE OEC Gyermekklinika 2Gyermekegészségügyi Központ Miskolc

2. A húgyúti infekció a második leggyakoribb bakteriális fertőzés gyermekkorban. • 7 éves korig a fiúk: 2%-a, a lányok: 8% -a esik át húgyúti fertőzésen (Hellström 1991) • A gyermekek többségénél maradvány nélkül meggyógyul adekvát kezelés mellett. • A fertőzés tünetmentes lehet • Nem megfelelően kezelt, vagy kezeletlen gyermekeknél krónikus vesekárosodás, magas vérnyomás, esetleg terhességi komplikációk alakulhatnak ki. • húgyúti gyulladás korai felismerése • rizikó csoport kiszűrése

3. A British Paediatric Association gyakorlati ajánlása • 1 éves korig: hasi UH, mictios cystographia, DMSA • 1-4 éves kor között: hasi UH, DMSA • 5 év fölött: • alsó húgyúti fertőzés esetén: hasi UH, (natív hasi rtg.) • felső húgyúti fertőzés esetén: hasi UH, DMSA, (natív hasi rtg.)

4. Húgyúti fertőzések kezeléseirodalmi áttekintés I.v. ceftriaxone terápia, melyet per os cefixime kezelés követett ugyanolyan sikeres volt, mint a 10-14 napos per os cefixime th. (Hoberman 1999) I.v. ceftriaxone 3-4 napig, majd per os cefixime (Benador 2001) vagy ceftibuten (Vilaichone 2001) kezelés ugyanolyan hatású volt, mint a 10 napos i.v. kezelés I.v. cefotaxime + per os amoxycillin/klavulanát hatásossága megegyezett a 14 napos i.v. cefotaxime kezelés hatásosságával (Francois 1997) Aminoglikozidok 24 óránkénti és 8 óránkénti adagolása egyformán sikeres volt (Carapetis 2001, Chong 2003, Vigano 1992)

5. Acut pyelonephritises eseteink elemzése • Therapia: 100 mg/kg/nap cefotaxim a tünetek szanálódásáig, majd per os ceftibuten (a teljes kezelés 10-14 nap), ezután fenntartó Sumetrolim therapia 4 hétig • 66 beteg 91 acut pyelonephritises esetét dolgoztuk fel • 23 betegnél urológiai rendellenesség társult a fertőzéshez (40 eset)

6. Urológiai rendellenességek • Vesicoureteralis reflux: 5 beteg (1 év alatt: 4 eset - 20%) • Hátsó húgycsőbillentyű: 2 beteg (mindkét esetben VUR-ral) • Hólyagextrophia : 2 beteg (mindkét esetben VUR-ral) • Hypospadiasis: 2 beteg (1 esetben fistulával társult) • Ureterovesicalis szűkület: 4 beteg • Pyeloureteralis szűkület: 2 beteg (1 esetben vesekővel társult) • Kettős üregrendszer: 5 beteg (1 esetben spina bifidával) • Vesekövesség: 2 beteg • Funkcionális elfolyási zavar:1 beteg

7. Tenyésztési eredmények 57 esetben kaptunk értékelhető eredményt (62,6%)

8. A tenyésztés alapján 17 esetben (18,7%) nem volt hatékony a cefotaxime, ezek közül 15 esetben urológiai rendellenességheztársult az acut pyelonephritis 37,5%-ban hatástalan volt a cefotaxime urológiai rendellenességhez társuló pyelonephritis esetén Urológiai rendellenesség nélkül 6 hónapon belül 2 betegnek volt recidív fertőzése Krónikus pyelonephritis 1 betegben alakult ki

9. DMSA scintigraphiát 3-4 hónappal a kezelés befejezése után végeztük el • Kóros eredmény: 12 beteg (18,2%), ebből 3 kifejezett hegesedés • Vesicoureteralis reflux: 5 beteg (-2) • Ureterovesicalis stenosis: 4 beteg (-1) • Hátsó húgycsőbillentyű: 2 beteg • Urológiai rendellenesség nélkül: 1 beteg • Végleges elváltozás: 9 beteg (13,6%)

10. Összefoglalás • a III. generációs i.v., majd per os cefalosporin (cefotaxim + ceftibuten) jó választásnak bizonyult az egyéb prediszponáló tényező nélküli esetekben • urológiai rendellenesség társulása esetén azonban gyakori a cefotaximra rezisztens baktérium okozta fertőzés