„Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia

1. „Építő közösségek”Tartalomfejlesztés a közművelődésbenFélidőben a Közművelődési Stratégia 2007 – 2010-- 2013

2. A közművelődésről • A közművelődés a magyar történelem reformkora óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ez a küldetés határozta meg a szakma legjobbjainak a munkáját,ez tette lehetővé, hogy a magyar társadalom közösségei minden korban rendelkeztek olyan energiákkal, melyek elősegítették a nagy változások sikerét és megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a kulturális otthonosság élményét.A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátos méltóságát.

3. A stratégia jogszabályi és tervezési háttere Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja a miniszter hatáskörébe utalja a közművelődési tevékenységek ágazati irányítását, a szakterület számára ágazati irányelvek kidolgozását. E feladatkörből következően készítette el a Közművelődési Főosztály az OKM Közművelődési Stratégiáját, mint a közművelődési fejlesztések, tevékenységek és szolgáltatások átfogó tervezési dokumentumát, az ágazati érdekérvényesítés sajátos és szükséges eszközét, a közművelődés irányítás legátfogóbb programját.

4. A Közművelődési Stratégia financiális háttere – a programok fenntarthatósága A Közművelődési Főosztály koordinatív feladat-finanszírozásának módszere és forrásai: Költségvetés normatív támogatása Az OKM fejezeti kezelésű támogatásai pl.: „Közkincs program”, „Fókuszban a közművelődés”, „Új Tudás – műveltséget mindenkinek” ÚMFT OP-k, mint TIOP 1.2.1, 1.3.3, TÁMOP 3.2.3 és ÚMVP (IKSZT), ROP-ok A Főosztály befolyásolási lehetőségei: pl. NKA Önkormányzatok fenntartói támogatása(szakfelügyeleti javaslatok)

5. A közművelődési stratégiaszakterületei -pillérek V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (Közkincs-örökség) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (Építő közösségek 2. kör) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Építő közösségek 1. kör) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei (Építő közösségek 2. kör) V.5. Az info-kommunikációs technológiaszakmai megjelenésének formái (ERFA 10 %, Érdekeltség növelő rendelet)

6. Közművelődés – Közösségi művelődés

7. „ESÉLYT A KÖZÖSSÉGEKNEK” Tartalomfejlesztés a közművelődésben • A helyi közösségek fennmaradása, megerősítése elképzelhetetlen a helyi kulturális értékek megőrzése és innovatív megújítása nélkül. Ez a generációk közti együttműködéssel, a hagyomány- és értéktisztelet átadásával, a közművelődési tevékenységeket tartalmukban megújító programok támogatásával valósítható meg.

9. A Közkincs – program mérföldkövei 2005.Közkincs-program NKÖM, Közkincs Bizottságok, MMI Regionális Főosztálya, Kulturális Koordinációs Irodák 2006.Közkincs pályázat a közművelődési, könyvtári, muzeális funkciók társulásos formában történő együttes megvalósítására

10. (adatok M Ft-ban)

12. KÖZKINCS nyertes pályázók száma (2005-2009) 202db 68 db 92 db 134 db 137 db Határon túli: 10 db 94 db ÖSSZESEN : 889 db 152 db

13. Alkalmazási elvárások: • szakirányú, közművelődési- illetve múzeumi közművelődési munkakörök ellátásához előírt minimum főiskolai végzettség • minimum 3 év közművelődési szakmai gyakorlat • számítógépes programok ismerete

14. TENGERTÁNC A program kiemelt céljai közé tartozik: „az alkotómunka lehetőségének a megteremtése a népművészet előadó-művészeti, hagyományőrző és népi kézművesség területén értékmentő hagyományátörökítő tevékenységet végző civil szerveződéseknek, intézményeknek”.

15. Tengertánc fejlesztés Füzér

16. TENGERTÁNC II – infrastruktúra és eszközfejlesztés Kézművesek Háza, Zalaegerszeg

17. PANKKK -Program a Kortárs Könnyűzenei Kultúráért A vidéki ifjúsági korosztály számára megvalósuló programtámogatás, amely egy-egy település, kistérség vonzáskörzetében lehetőséget teremt az amatőr zenei alkotók fellépéséhez, piacra kerülésének első lépéseit segíti.

18. PANKKK fejlesztés

19. * 2006-ban az NKA-s támogatásokkal együtt

20. Összesen: 779 M Ft

24. Közművelődés az LLL szolgálatában Építő közösségek 11,75 Mrd Ft 1. kör: A közművelődésiintézményekfelnőttképzési kapacitásának erősítése 3,77 Mrd Ft 2.kör:A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 6,97 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 7,64 Mrd Ft Kulturálisfejlesztések a TÁMOP-ban – közoktatási prioritás (LLL - kapocs Szolgáltató közgyűjtemények Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése 1,58 Mrd Ft Központi módszertani fejlesztés 0,43 Mrd Ft Pályázat 1,15 Mrd Ft

25. Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” 1 – 2. kör

26. Pályázati eredmények 2009. és 2010. március 31.

28. Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” 1- 2. kör

29. Egyedül nem megy…(civil szervezetek, valamint TEMI, TIT, Népfőiskolai mozgalom)

30. Egyéb pályázati eredmények

31. Együtt a térben - minták a kistérségi közművelődésben Kistérségi társulások támogatásai: 1 300 000 Ft/könyvtári szolgáltató hely – közművelődési feladatokra közösen igénybe vehető

32. Szakfelügyelet - Minőség – Monitoring • kiépült az országos szakfelügyelet regionális hálózata • megújult a vizsgálati szempontsor a minőségbiztosítás érdekében • folyamatos és támogatottaszakfelügyelettel megbízottak képzése • Nagyobb intenzitású és tervszerű a jelentések hasznosítása (kistérségi összesítések, CXL-kutatás, a kérdőívek, a megyei feladatellátás és a TEMI célvizsgálat összesítése) • elkezdődött ill. konkrét formát öltött az együttműködés a régió kulturális irodáival és a megyei közművelődési feladatellátókkal • költségvetési támogatás: szinten maradt: 50 M Ft/év • Vizsgálatok: általános és célvizsgálat - 722 (utóbbi: megyei közművelődési feladatellátás, TEMI)

33. A közművelődés a felsőoktatásban – kulturális mediáció MA szak • a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés (állami, piaci és nonprofit) intézményeit és szervezeteit, a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni, • nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, • saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére, • kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására, • a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére, • a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági, és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására

34. A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő elemek • a mohácsi busójárás • a Népművészet Mesterei díj kitüntetettjeinek tudása • a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya • Kalocsa élő népművészete • a mezőtúri fazekasság

35. Az OKM középtávú fesztivál támogatási koncepciója • A koncepció célja: hatékony, átlátható és tervezhető fesztiváltámogatási rendszer megteremtése. Új alapokra helyezett pályázati rendszer. • A tárcán belül elfogadásra került: 2008. március 20.

36. Fesztivál Stratégiai Bizottság • Magyar Fesztivál Szövetség, • Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, • Szabadtéri Színházak Szövetsége, • Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége • Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, • ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága

37. Nemzeti örökségünk védelme: anyanyelvvédelem OKM – Anyanyelvápolók Szövetsége: Az anyanyelv az ember(ek) életében. Az anyanyelv az életemben című közös pályázat • 186 pályamunka • 8 civil szervezet, 178 magánember

38. Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal • A Kárpát-medencei régiókban létrejöttek a kisebbségi magyar művelődési intézetek, együttműködésükből előbb egy intézeti hálózat, majd 2008 őszén a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal alakult. • Az intézetek és az együttműködést formalizáló kerekasztal hosszú távon képesek megjeleníteni és szakmailag támogatni az egyes régiókban zajló közművelődési munkát, illetve képviselni a magyar közösségi művelődés egyetemes szempontjait is mint módszertani, kulturális szolgáltató központok, képzőhelyek, információfogadó és -terjesztő, valamint pályázati bázisok. Azonos szemléletű és indíttatású szereplői a nemzeti kultúrát közvetítő intézményrendszernek.

40. Művelt – Net

41. ERIKANET célok • Közművelődés széleskörű népszerűsítése • Szakmai adattár és találkozási pont létrehozása • Közművelődési digitális archívum • Partnerkeresés • Közművelődési eredmények számszerűsítése • Szolgáltatások, események harmonizációja

42. Fejlődési mutatók

43. Közművelődési tartalomfejlesztésÖsszesítés(millió Ft-ban) Közkincs: 1 001 Tengertánc: 525 PANKKK: 623.6 Fókuszban a közművelődés: 100 Új Tudás – MűveltségetMindenkinek 620.5 TÁMOP „Építő Közösségek” 11 700 Szakfelügyelet 250 Közművelődési Társadalmi Szervezetek: 198 Egyéb támogatások 759 ERIKANET 100 Összesen: 15 877

44. Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok, vagy érték elv: az együttműködő ember) • a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; • az egész életen át tartó tanulás nem formális és informálisalkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); • a felnőttképzésrendezett jelenléte a közművelődésben;

45. Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) • partnerségmindenben (hálózatosodás, civil szféra, kulturális szakterületek, közoktatás); • szinergia, hozzáadott érték, kreativitásindikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; • szolgáltató jellegműködési és tartalmi érzékenysége; • projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.

46. A stratégia célja: az értékelvű közművelődés megvalósítása Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság Érték vállalás a közművelődés irányításában – ennek kommunikálása Költségvetésből is támogatott, közművelődési intézményekre alapozott fejlesztések: A pávakörtől a kreatív iparig

47. Az Európai Unió által biztosított támogatások hatása a közművelődésre • Szemléletformálásra szocializálta a szakmát, a „KPCM-metanyelv”, a pályázatírás és-megvalósítás technikáinak elsajátítására. • Együttműködésre, partnerség kialakítására ösztönzött – interszektorális szemléletmódra. • Növelte szakmánk presztízsét a helyi és általában a magyar társadalomban, a kulturális intézmények között, megújította, frissítette a gyakorlatot. • Jelentős forrásbővülés a paradigmaváltásra (70 Mrd) • Az egész életen át tartó tanulás átfogó feltételrendszerét javította a művelődési házakban.

48. Az „értelmiségi” és a „menedzser” kultúra viszonya (KTM, PCM)Sikerült a szintézis: KPCM

49. Az ember, kultúrájának köszönhetően olyan lény, akinek nem kötelező gondolkozni- de nem is tilos.Szerencsénkre, az elmúlt fél évtizedben volt erre lehetőségünk, s a közművelődésbeniséltünk a lehetőséggel. Tulajdonképpen a jövőben is így lesz, a döntés kinek-kinek a saját kezében van.Remélem, az elmondottak meggyőzőek voltak a tekintetben, hogy megéri.

50. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Németh János Vezető főtanácsos Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., janos.nemeth@okm.gov.hu