1 / 16

Szociológiai és pszichológiai értelmezések

Szociológiai és pszichológiai értelmezések. Szimbolikus interakcionalizmustól a szubkultúra kutatások újabb hullámáig. A viselkedészavar. Pszichológiai folyamatok a hiperagresszív fiataloknál. Szimbolikus interakcionalizmus (1950-60-as évek) Deviáns minősítés és karrier

Download Presentation

Szociológiai és pszichológiai értelmezések

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociológiai és pszichológiai értelmezések Szimbolikus interakcionalizmustól a szubkultúra kutatások újabb hullámáig. A viselkedészavar. Pszichológiai folyamatok a hiperagresszív fiataloknál

  2. Szimbolikus interakcionalizmus (1950-60-as évek) Deviáns minősítés és karrier Összes deviáns viselkedésre magyarázati lehetőség: minősítés Történelmi, politikai hátér: 1960-as évek politikai megmozdulásai felvetődik: ki az igazi deviáns? Aki tiltakozik vagy aki a feltételeket megteremtette? Minősítés elmélet alapja: a szimbolikus interakcionalizmus mások véleménye, visszajelzése: személyiség, szerep, identitás formáló erő H. Becker (1963): miért lesz valaki deviáns? deviánsnak történő minősítés és a társadalmi erőviszonyok (hatalmon lévők) Hogyan hat a minősítés? A deviáns karrier állomásai, történései

  3. Az elmélet korai képviselői, az alapok lerakói: F. Tannenbaum: „A rosszaság dramatizálása”, avagy milyen mechanizmus miatt formálódnak a fiatalkorúak bűnözővé E Lemert (1940-től): minősítés hatására: elsődleges és másodlagos deviancia Az elmélet központi gondolatának formálója: H. Becker A (rendszeres) marihuána fogyasztás lépései a minősítés tükrében A címkézés nem ok, hanem kényszer az abnormális cselekvéshez Címkézés és a címkézés elmaradása: az elkövetés és a minősítés kapcsolatának négyféle lehetősége elkövetés + - címkézés + ++ +- - -+ --

  4. Az elmélet pozitívumai és negatívumai A társadalmi kontroll elmélete, avagy miért tartják be az emberek a szabályokat Szabálykövető magatartás esetén: racionális elemzés (Hirschi, 1969) pozitív és negatív következmények kiszámítása Deviáns személy szerint: normatartó viselkedés nem kifizetődő oka: szociális kapocs meggyengült A szociális kapocs kialakulásának folyamata: 4 lépés Devianciától megvéd: elköteleződés a(z akár deviáns) szülővel iskolai renddel és célokkal történő azonosulás (aspiráció magas szintje)

  5. Kritika az elmélettel kapcsolatban • Radikális kriminológia (1970-1980-as évek) • Társadalmi konfliktusok oka: osztályellentét • Deviancia = kapitalista kizsákmányolással szembeni ellenállás • Ideológiai, politikai háttér: 1960-as évek diáklázadásai • marxista, újmarxista ideológia • Kriminológia == bűnözés okának keresése • == korlátozó szituációk elleni harc • Célja:szocialista diverzitás • A. Thio: hatalmi egyenlőtlenség és a deviancia kapcsolata • Hatalommal rendelkezők devianciájának sajátosságai:

  6. Milyen deviancia jellemző a hatalommal rendelkezőkre Miért ilyen deviancia jellemző Hogyan gerjesztik egymást a hatalommal rendelkezők és nem rendelkezők devianciája: szimbiózis a két csoport között A kölcsönös erősítés mechanizmusai: Hatalommal rendelkezőkHatalom nélküliek közvetlen hatás társ.-i kontroll gyengítése szivárgási hatás erkölcsi fölény biztosítása rejtett hatás egyenlőtlenség gyakorlatának fenntartása A szubkultúra kutatások új hulláma (1960-70-től) S. Cohen (1972): társadalmi struktúra feszültségének érzékelése: új szubkultúra kialakulása (modok és rockerek) morális vállalkozók szerint

  7. deviancia emiatt társadalmi kontroll szükséges deviáns szerepet dolgozott ki a 2 fiatal szubkultúra (szembekerülés) P. Cohen (1980) London: East End modernizációs folyamata családok számára: gazdasági és ideológiai konfliktus gyerekeknél: modok és skinhead-ek küzdelme konfliktus feloldás: mágikus szinten J. Young: a hippi értékek == társadalom szubterrán értékei Formális munkaérték és szubterrán értékek közti különbség A hippi kultúra jellegzetességei = a jóléti fogyasztói társadalom problémáira adott válasz

  8. A viselkedészavar • A viselkedészavar korai vizsgálati módszerei és eredményei • 1920-1940: nincs diagnosztikus leírás; zavaró viselkedésminták összegyűjtés és csoportosítása (enyhe és súlyos esetek összemosása) • 1940-es évektől: faktoranalízis az együtt előforduló magatartás problémák csoportosítására (súlyos és ritka esetek kihagyása) • két nagy csoport: • túlkontrollált kevéssé kontrollált • internalizáló externalizáló • emocionális zavar viselkedés probléma • agresszív nem agresszív • viselkedészavar • 3. Viselkedészavar diagnosztikai kategorizálása DSM IV.

  9. A viselkedészavar 4 csoportja • Agresszív viselkedés • Nem agresszív viselkedés • Lopás, csalás • Szabályok szélsőséges megsértése • Ellenségesség (4 típusa): az előzővel gyakran együtt szerepel • Negativizmus • Dacosság • Engedetlenség • Ellenségesség • A viselkedészavar fejlődési megközelítése (Loeber, et al. 1997) • 1. Nyílt út 2. Rejtett út 3. Tekintély konfliktus

  10. Útvonalak: kronologikus változás sort jeleznek Az útvonalakon végigmenők: egyre súlyosabb és többféle magatartászavart mutatnak

  11. Pszichológiai folyamatok hiperagresszív fiataloknál • Két korai vizsgálat: a későbbi értelmezési keretek rögzítése • Redl, Wineman (1951): fiú nevelőotthon vizsgálata (Pionír Ház: 8-11 éves fiúk) • Ego deficit 3 területen: kísértéenek ellenállás, késleltetés képtelensége, frusztrációs tolerancia hiánya; + kognitív funkciók hiányossága • Lelkiismeret zavara • Yochelson, Samenow (1976, 1989): washingtoni vizsgálata • A hibás gondolkodás jellemzői a bűnelkövetőknél • Gondolkodási hiba eredete, következménye • Mai vizsgálatok • Kognitív és ego funkciók

  12. Intelligencia • IQ (PQ és VQ) átlaga a bűnelkövető fiataloknál • IQ és a bűnelkövetés kapcsolatának lehetőségei: • közvetlen mód (verbalitás; gondolkodás) • közvetett mód (elutasítás; tanulási nehézség) • Szociális információ-feldolgozás • Crick, Dodge (1980, 1989) modellje • 4. Válasz konstruálás 5. Válasz döntés • 3. Célok választása 6. Viselkedés kivitelezés • 2. Jelzések értelmezése1. Jelzések enkódolása adatbázis

  13. A modell lépései, a feldolgozásban résztvevő pszichológiai folyamatok • Az információ-feldolgozás torzítása az agresszív gyermekeknél: • Az információ felvételénél (dekódolás • Az értelmezésnél • A válaszkeresés folyamatában • Impulzivitás, impulzus-kontroll • Viselkedésgátlás hiánya 3 területen: • Elsődleges válasz gátlása • Folyamatban lévő cselekvés gátlása • Elterelő inger ignorálása • Vizsgálati eredmények: agresszív gyerekeknél alacsony impulzus-kontroll

  14. Az önkontroll hiánya • Önkontroll (annak a képessége, hogy elkerülje a pillanatnyi örömöt, kielégülést a hosszú távon jelentkező negatív következmény miatt) hiányzik az antiszociális gyerekeknél • cselekvést nem kontrollálják időbeli csak a pillanatnyi tényezők: idői orientációs deficit • Agnew (1993): fiatalkorú bűnelkövetőknél cselekvés jutalmazó jellegére való figyelem, a törvénytelen cselekvés árának figyelembe vétele nélkül • Motivációs folyamatok • Inger/élmény keresés • Antiszociális attitűd • Én-hatékonyság, eredmény elvárás, társas célok (A. Bandura)

  15. C) Emocionális folyamatok • Ego abszorpció, egoizmus, egocentrikus látásmód • Agresszív bűnelkövetők szerint (szemben a nem agresszívekkel) ők fontosabbak, mint mások, kérkednek a teljesítményükkel, nem gondolnak arra, másoknak mit okoz a viselkedésük • Empátia • Stressz hatása, a megküzdés mechanizmusai • Agresszív és szerfogyasztó fiatalok: elkerülő viselkedés, harag és reménytelenség érzése • Segítség nélküliség, külső kontroll érzése • Harag • Önbecsülés • Vizsgálati eredmények ellentmondásosak: agresszív és bűnelkövető fiataloknál magas és alacsony önértékelést is mértek

  16. (agresszió fajtájától függ az önértékelés; agresszió inkább kelthet internalizációs problémát, mint fordítva) Agresszív (proaktív) fiataloknál: magas önértékelés, felnagyított önbesorolás agressziót okoz Nem agresszív bűnelkövetőknél (+reaktív agresszió esetén): alacsony önértékelés nem okoz agressziót

More Related