150 likes | 254 Views
A munkapiaci-előrejelzések gyakorlata: kitől tanulhatunk?. Cseres-Gergely Zsombor, MTA KTI. A leggyakoribb előrejelzési célok. Többszintű aggregálás és finom részbontások a jellemzők Aggregált foglalkoztatottság előrejelzése Iparági foglalkoztatottság előrejelzése
E N D
A munkapiaci-előrejelzések gyakorlata:kitől tanulhatunk? Cseres-Gergely Zsombor, MTA KTI
A leggyakoribb előrejelzési célok Többszintű aggregálás és finom részbontások a jellemzők • Aggregált foglalkoztatottság előrejelzése • Iparági foglalkoztatottság előrejelzése • Az egyes foglalkozásokban foglalkoztatottak előrejelzése • Foglalkoztatás-igényének előrejelzése • Munkakínálat előrejelzése • Részbontások előrejelzése: férfiak-nők, életkor, regionális, oktatás A célok meghatározzák az előrejelző rendszer szerkezetét
Az európai munkapiac aggregált előrejelzésére A recesszió hatása a foglalkoztatottságra (EU-27) országok esetén (forrás: CEDEFOP előrejelzés 2010):
Iparági foglalkoztatottság előrejelzése Az Európai Unió által készített előrejelzés az iparági foglalkoztatásról 2015-ig (forrás: CEDEFOP, 2008) Mezőgazdaság, bányászat Feldolgozóipar Építőipar Logisztika, közlekedés Üzleti szolgáltatások Nem-piaci szolgáltatások Összes iparág:
1a: Egyensúlyi megközelítés Az ausztrál előrejelző rendszer: • aggregált foglalkoztatottság előrejelzésére szolgáló makromodell, • iparági foglalkoztatottság meghatározására szolgáló alkalmazott általános egyensúlyi modell, • és a foglalkozások előrejelzésére egy kiegészítő modell. Hátrány: kereslet és kínálat nem válik szét!
1b: A kereslet-kínálat nem integrált, de explicit módon A holland modell: • Munkaerő-kereslet változása = a gazdaság növekedéséből származó bővülési munkaerő-kereslet + munkaerő kiválása okozta pótlási munkaerő-kereslet • Munkaerő-keresletet összevetik az előrejelzett munkakínálattal minden egyes oktatási csoport esetében munkapiaci egyensúlytalanság hatása explicite beépül a modellbe. Hátrány: szerkezében nem egyensúlyi a modell.
2: Előrejelzési horizont AA nemzetközi modellek legfeljebb 15 éves időtartamra jeleznek előre AAz előrejelzési időtartam függ az előrejelzési céltól: • A hosszú távú előrejelzések elsősorban a gazdaságpolitikai tervezés szempontjából hasznosak • A középtávú előrejelzések a képzési-oktatási döntésekben jelenthetnek segítséget De: a pontosság a részletességgel és a horizonttal is csökken!
3: Megbízhatóság • Hosszú táv: a kvantitatív modell sem precíz • A modellek inkább csak a várható elmozdulások irányáról, tendenciákról szolgáltatnak információt • Richardson és Tan (2005) 10-20%-os eltérést mutatott ki az ausztrál foglalkozási előrejelzések és a ténylegesen megvalósult folyamatok között Kvantitatív modell = koherencia + ismert bizonytalanság
4: Adatok mennyisége és minősége • A megfelelően részletes előrejelzéshez sok információval rendelkező, nagy adatbázisra van szükség. • Az adatok megléte közvetlen kapcsolatban van a modellezési lehetőségekkel előrejelzési eljárás szerves része a szükséges adatok biztosítása is • Az Ausztrál Statisztikai Hivatal számos adatot szolgáltat kizárólag az ausztrál előrejelző modell számára
5: Informálás Előrejelzés célja: a munkapiac szereplőinek tájékoztatása Az információ tálalásának módja célcsoport-függő: • munkaadók, politikusok, szakmai szervezetek részére tanulmányok, vezetői összefoglalók • pályaválasztók, pályamódosítók részére interaktív, felhasználóbarát honlap Mintaértékű az osztrák és az kanadai előrejelző rendszer felhasználói felülete
6: Fenntarthatóság Az előbbiekben bemutatott modellek nem egyszeri előrejelzés elkészítésére jöttek létre. A cél fontos, a költség nagy - fenntarthatóság! A fenntarthatóság legfontosabb feltételei: • a modellkeret tegye lehetővé az előrejelzések reprodukálását • az adatfelvétel hosszú távon is konzisztens maradjon • adatgazdák és a modell fejlesztői között szoros, intézményesült kapcsolat legyen • kiszámítható, hosszú távú finanszírozás