1 / 10

Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép

Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép. Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8. Miről lesz szó?. A népi-urbánus diskurzus természete, kialakulásának története 3 kérdés: Hogyan jellemzik magukat? Hogyan látják a másikat?

snow
Download Presentation

Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Népi-urbánus társadalom- és nemzetkép Készítette: Farkas Eszter Kurzus: Nemzeti identitás Kurzustartó: Ablonczy Balázs 2011. Július 8.

  2. Miről lesz szó? • A népi-urbánus diskurzus természete, kialakulásának története • 3 kérdés: • Hogyan jellemzik magukat? • Hogyan látják a másikat? • Hogyan látják magát a vitát? • Nagy Sz. Péter (1990): A népi-urbánus vita dokumentumai 1932-1947; Budapest: Rakéta Könyvkiadó.

  3. Gazdaság és társadalom a ’30-as, ’40-es években • Nem csak prekoncepciók! Valós problémák. • Vagyoni egyenlőtlenségek kiéleződése • Erősen centralizált fejlesztéspolitika • A „földkérdés”

  4. A vita • Nem csak gazdasági természetű • Kulturális, attitűdbeli különbségek • A legfontosabb társadalmi modernizációs elképzelések (Fricz, 1997) • Bal vagy jobb? • „A baloldal összefogásának a hiánya.” (Nagy Sz, 1990) • Számít, hogy ki zsidó? • Jelen van a kérdés, de nem tematizál. • „egy helyére szorított, képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom szerencse; egy ránk burjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás.” (Németh, 1934.) • Konszenzuskeresés helyett a konfliktusok mélyítése mindkét oldalon • „létező hús-vér ellentét felesleges radikalizálása” (Fricz, 1997)

  5. Önjellemzés I. - Vidékiek • Esélyteremtés; a vidéken „megbújó” értékek • „a polgárságra számíthatunk a legkevésbé, és igenis a mélyrétegekbe kell mennünk”. (Féja, 1932.) • Szentimentális kötődés • „A nagy szabad terek, a felhők, az eső, a nap, a virágos mezők és dombok, a folyók, erdők, az ég mosolya és haragja, az egész föld éppoly rejtelmes erővel és sokkal régebben hatnak a lélekre, mint a város aránylag fiatal csodái.” (Szabó Lőrinc, 1935)

  6. Önjellemzés II. – Urbánusok • Reaktív, informatívabb • A polgárság átlépése nem lehetséges • „mert a parasztot nem az irodalmi népieskedés és a politikai faji romantika homeopatikus gyógymódja, hanem az európai urbánus civilizáció gyógyítja meg s teszi majd alkalmassá arra, hogy életfeltételeit megszerezze és biztosítsa”. (Zsolt, 1934.) • A népiek megfeledkeznek az ipari munkások leszakadó rétegéről • „Igenis, Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői (…)”. (Kardos, 1934.)

  7. Egymás jellemzése I. – Urbánus a népiről • Túlzott mártírszerep – a gaz városiak akadályozzák a kibontakozást • „Nemzetmentő hős” szerepének kisajátítása • „Bennünket az irritált leginkább a falukutatók, a népiesek fellépésében, hogy úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot.” (Fejtő, 1989.) • Városból prédikál a vidéki

  8. Egymás jellemzése II. – Vidéki az urbánusról • „Nekem is vannak vidéki barátaim” – elefántcsonttorony • A városi kultúra felsőbbrendűsége • „a saját gőgjébe vakult „urbanitás” nem tud elképzelni más kultúrát, más erőt, más jelentőséget, csak „urbánusat”, és ezért a népet is „urbanizálni” akarja”. (Szabó, 1935.)

  9. A vitáról • „Sem az egyik, sem a másik tábor nem tudta megvonni élesen a határvonalat személyes ellenszenvei és elvi ellenvetései közt. Mi túlságosan könnyelműen szimatoltunk „fasizmust”. A népiesek viszont bennünket a polgári világszemlélet élharcosainak kiáltottak ki.” (Fejtő, 1989.) • „az irodalmi életben a megoszlás legtöbbször nem a betegség, hanem éppenséggel az egészség jele. A megoszlás a nemzetek életében viszont végzetes lehet. (…) a vita során felbukkanó különvélemények nem kettészakadás volt, hanem szomorú zűrzavar.” (Illyés, 1934)

  10. Köszi szépen a figyelmet!

More Related